Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

5-6. szám - LIII. Hidrobiológus Napok: „A hidrobiológia szerepe a víz-stratégiákban” Tihany, 2011. október 5–7.

34 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 5-6. SZ. ket, az aljzat tárgyainak oldalát és tetejét is, a partoktól a sodorvonalig. Az előkerült planáriákat legtöbb esetben a helyszínen határoztam meg a korábban alkalmazott módszerrel (FÜLEP 2004). A meghatározás élő példányokon és faji szinten történt. A terepen az egyedeket átvilágítottam alulról lámpával, és 7x-es nagyítólencsével szemrevételeztem. A laboratóriumban sztereomikroszkópot használtam. ANDRÁSSY (1984), REYNOLDSON-YOUNG (2000) és PAULS (2004) határozóival dolgoztam. A mintavételi helyeken feljegyeztem a víztér nevét és típusát (ér = csörgedező kifolyó; csermely = kisebb hozamú csendes vízfolyás; patak = nagyobb hozamú zubogó vízfolyás), földrajzi helyét és helyrajzi megjelölését, GPS tengerszint feletti magasságát és GPS koordinátáit (Garmin GPSmap 60CSx; EOV magyar vetület), valamint a víz hőmérsékletét. A terepen a lehető legkisebb természetkárosítással dolgoztam. Eredmények és értékelésük A Bükk-fennsík kistáj fennsíki területén, a Nagy-fennsík tetején ismert a planáriák néhány előfordulása a korábbi kutatásokból. Három planáriafajról vannak adatok, a lelőhelyek egy vonal mentén helyezkednek el. A C. alpina Jávorkút (Jávor-kút), Bolhás, Sebesvíz és Disznós-patak, a P. felina Jávorkút (Jávor-kút) és Sebesvíz vizeiben él. Az önmentő planária [Phagocata vitta (Dugés, 1830)] Létrás-tető (Erdész-forrás vízfolyása) és a Fekete-sár (Fekete-sári-forrás) vizeiben került elő. A Nagy- és a Kis-fennsík tetejének többi kutatott vizéből nem sikerült kimutatni planáriákat. (MÉHELY, 1925; FÜLEP 2005, 2006, 2008) Jelen kutatás során a C. alpina a szintén e vonal mentén található Jávorkút (Jávorkúti-fenyves-forrás) vízfolyásából és a Létrás-tető (Létrás-tetői-forrás) forrásrégiójából került elő. A Nagyfennsík tetejének egy vonal mentén lévő 9 vízteréből ismereteink szerint tehát 8-ban él planária. Egyedül a Fekete-sár (Speizi-patak) vizéből nem sikerült kimutatni sem korábban (FÜLEP 2006), sem jelen munka során. A kutatási eredményeket az 1. táblázat mutatja be. A felszíni vízfolyásban történő aktív szétteijedés elmélete (FÜLEP 2005) után jelen faunisztikai adatokkal genetikai vizsgálatok vannak folyamatban. 1. táblázat: Újabb adatok a planáriák (Platvhelminthes: Tricladida) előfordulásához a Bükk-fennsíkon Mintavételi pontok: víztér név (típus) minta helyrajzi megjelölés, földrajzi hely Tengerszint feletti magasság: méter (GPS) GPS koordi náták: EOV magyar vetület Dátum Vízhő.: °C Fajok Jávorkút Réti-forrás (mocsárf.) - tó mellett keletre, Jávorkút 674 N307000 E760276 2010.06.26. 13 — Jávorkút Réti-forrás (mocsárf.) - tó mellett keletre, Jávorkút 674 N307000 E760276 2010.10.30. 7 Jávorkúti Fenyves-forrás (mocsárf.) - Svédfenyves, Jávorkút 673 N307179 E760696 2010.06.26. 13 Jávorkúti Fenyves-forrás vízfolyása (csermely) - forrás után 100 m 679 E760729 N307277 2010.06.26. 11 C. alpina Jávorkúti Fenyves-forrás vízfolyása (csermely) - forrás után 100 m 679 E760729 N307277 2010.10.30. 5 C. alpina Jávorkúti Fenyves-f. vízf. (csermely) f. után -200 m, tó előtt 50 m 666 N307357 E760694 2010.10.30. 5 C. alpina -Jávorkúti Fenyves-forrás vízfolyása (ér) - tó gát után -25 m 662 N307433 E760728 2010.10.30. 2 — Létrás-tetői-forrás (mocsárf.) - vízfö, keleti forrás, Létrás-tető 615 N307188 E763365 2010.11.06. 8 C. alpina Speizi-patak főforrása (mocsárf.)- forrásfö, Fekete-sár Ny vízfolyás 612 N306971 E764478 2010.11.13. 9 — Kis-kút-forrás (mocsárf.) - Kis-kút-lápa, Lillafüred 448 N305540 E766635 2010.11.11. 9 — LUKÁCS DEZSŐ, a Bükk délnyugati részének planáriakutatója tudomásom szerint nem kutatott Répáshuta környékén, és más biológustól sem találtam adatokat. Jelen kutatás során a Déli-Bükk északi peremén a Répáshutától északra eső részen két planáriafaj került elő: a C. alpina és a D. gonocephala. A C. alpina a vártnak megfelelően a mélyebb, hűvösebb völgyek vizeiben él, a D. gonocephala pedig az alsóbb részek lakója. Meglepő azonban, hogy a tszf. -667 méter magasan fakadó Őrházi-forrásban a hegyi patakok alsó/középső szakaszára jellemző D. gonocephala él. A Bükk hasonló vizeiben gyakori, a forrásokra és a patakok felső szakaszára jellemző P. felina nem került elő a vizsgált vizekből. A kutatási eredményeket a 2. táblázat mutatja be. A C. alpina populációi gyakorta igen csekély méretűek, mindössze néhány méteres szakaszokon mutathatók ki, mint például kis vízhozamú a Létrás-tetői-forrás és a Diós-patak esetében (1. és 2. táblázat). Felmelegedés, kiszáradás, vagy más környezeti tényezők akár kisebb mértékű kedvezőtlen megváltozása a szűktürésü hidegkedvelő szarvasplanáriák eltűnésével, és a sérülékeny élőhelyek és faunájuk leromlásával járhat. Élőhelyeik fennmaradásának biztosítása a biodiverzitás megőrzése szempontjából fontos természetvédelmi feladat! Köszönetnyilvánítás A tanulmány/kutató munka a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-20100001 jelű projekt részeként - az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében - az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Irodalom ANDRÁSSY, I. (1984): Laposférgek állattörzse - Platyhelminthes. In: MÓCZÁR, L. (szerk.): Állathatározó 1. Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 36-39. FÜLEP, T. (2004): Az örvényférgek (Platyhelminthes: Turbellaria) elterjedésének vizsgálata a Bükk hegységi Garadna-patak vízgyűjtőjén. - Folia Historiconaturalia Musei Matraensis 28: 83-87. FÜLEP, T. (2005): Az örvényférgek (Platyhelminthes: Turbellaria) elterjedésének vizsgálata a Bükk-fennsík térségének vizeiben. - Acta Biologica Debrecina Supplementum oecologica hungarica 13: 95-107. FÜLEP, T. (2006): Újabb adatok az örvényférgek (Platyhelminthes: Turbellaria) Bükk hegységi elteijedéséhez (Bükk-fennsík, Csondró-völgy). - Acta Biologica Debrecina Supplementum oecologica hungarica 14: 123-133. FÜLEP, T. (2008): Újabb adatok az örvényférgek (Platyhelminthes: Turbellaria) Bükk hegységi előfordulásához (Bükk-fennsík, Nagy-Szállás-völgy). - Acta Biologica Debrecina Supplementum oecologica hungarica 18: 45-52. HARTWICH, HANS-JOACHIM (1977): Laposférgek törzse - Plathelminthes. In: Urania Állatvilág. Alsóbbrendű állatok. - Gondolat Kiadó, Bpest, pp. 121-167. MÉHELY, L. (1925): A magyar középhegység, jelesen a Bükk, a Bakony és a Mecsek planáriái. - Matematikai és természettudományi értesítő 41: 178-184. MÖDLINGER, G. (1943): A hazai örvényférgek gyűjtése és konzerválási módja. Fragmenta faunistica hungarica 6/2: 67-72.