Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)
1. szám - Dénes György: A titokzatos Yrmeg potoka
34 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 1. SZ. mai Martonyi község keleti szélén, majd attól délre csatlakozott a határ a völgyben folyó Yrmeg pataká-hoz, és azzal együtt értem el a Rakaca-patakot, pontosabban a mai víztárolót, végül nyugat felé követve a Rakaca vízfolyását jutottam el annak a Bódvába torkollásáig, ahol a birtokhatár körbejárása bezárult. így sikerült megállapítanom, hogy az 1249. évi oklevélben szereplő Yrmes potoka annak a vízfolyásnak alsó, a Rakaca-patakba torkolló szakasza, amely Martonyitól északra, Köbölkút-tanya fölött fakad, keresztül folyik a tanyán, elhalad Martonyi község keleti széle mellett, ahol jobbról befogadja a falu házai között végigfolyó kisebb patak vizét (ezt a felsőbb szakaszt Lánc-pataknak nevezik), majd tovább délre a szalonnai határba ér, és ott a Rakacába, illetve ma már az annak völgyében mesterséges visszaduzzasztással létrehozott Rakaca-völgyi víztároló tóba torkollik (DÉNES 1983. 44). Az 1249. évi oklevél határleírásában szereplő patak alsó, Martonyi mellől a szalonnai határba futó és ott a Rakacába torkolló szakasza ezek szerint azonos azzal a vízfolyással, amelyet szalonnai adatközlőnk nagyapja még Üröm-pataknak nevezett beszélt, és amelyről Nyárádi László elmondta, hogy „azt most Martonyi-pataknak hívják, mert Martonyi felől folyik" régebben is „Üröm pataknak csak azt a részét nevezték, amelyik a szalonnai határon folyt át". Merthogy itt ért ki a patak a Rakaca szélesebb völgyébe, itt terültek el azok a rétek, amelyeken bőségesen termett az üröm. Az Yrmes potoka tehát minden kétséget kizáróan azonos az Üröm-patak-kai. A név fennmaradását két tényező tette lehetővé, illetve határozta meg: egyrészt a népességkontinuitás, másrészt a növényzet hét évszázados változatlansága, amely utóbbit csak a Rakaca-völgyi víztároló 20. sz.-i kialakítása szakította meg. Úgy érzem azonban, hogy kár lenne ezért egy Árpád-kori és évszázadokon át fennmaradt víznevünket, amely a környezet ősi növényének emlékét őrzi, átengedni a feledésnek. Talán sikerül ezt az ősi víznevünket a feledéstől megmentenem azzal, hogy lektori javaslatomra a Kartográfia Vállalat ezt a még élő, de már kevesek által számon tartott Árpád-kori víznevet tüntette fel a terület turista térképének (Aggtelek, Jósvafő és környékének turista térképe) 1979. évi és későbbi kiadásain, a régebbieken ugyanis ez a vízfolyásszakasz névtelenül szerepelt. Itt és most csupán utalok arra, hogy az 1249. évi adásvételi szerződésben rögzített határvonal fenti azonosításom figyelembevételével már maradéktalanul megfelel az oklevélben rögzített szomszédsági viszonyoknak is, míg a korábbi azonosítási kísérlet, mint említettem, ellentmondásos volt. Az Ürmös-patak, e korábban tévesen olvasott, ezért érthetetlen és azonosíthatatlan víznevünk kérdésének megoldásával tehát újabb adattal gyarapodott a vízparti növényzetre utaló vízneveink különben is népes családja. DÉNES GYÖRGY Az üröm<irem<yrem, illetve a belőle képzett yrmes > ürmös szavunk oklevéllel dokumentált első előfordulását ahogy a TESZ nevezi: abszolút első adatát - pedig az eddig ismert 1362. évinél több mint egy évszázaddal korábbra, 1249-re helyesbíthetjük. Irodalom CSÁNKI DEZSŐ 1890: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. Budapest. DÉNES GYÖRGY 1974. Szalonna: a forrás és a település. Élet és Tudomány XX DC. évf. 15: 702-707. DÉNES GYÖRGY 1983. A Bódvaszilasi-medence 700 éves története. Borsodi kismonográfiák 16. Herman Ottó Múzeum. Miskolc. DÉNES GYÖRGY (1993): Az Aggteleki Nemzeti Park területének Árpád -kori történeti földrajza. II. Borsodi rész. Kézirat. KvVM. és ANP. Adattár. Dl. = Magyar Országos Levéltár. Mohács előtti gyűjtemény. FÉNYES ELEK 1851: Magyarország geographiai szótára. I-IV. Pesten. FNESz = KLSS LAJOS 1988: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Negyedik, bővített és javított kiadás. I— II. Budapest. GY. = GYÖRFFY GYÖRGY 1963-1998: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I-IV. Budapest. Hnt. = A Magyar Népköztársaság Helységnévtára 1973. Budapest. HOFFMANN ISTVAN (szerk.) 2005: Korai magyar helynévszótár 1. A szócikkeket szerk.: Póczos RITA, RACZ ANITA és TÓTH VALÉRIA. Debrecen. HOkm. = Hazai Okmánytár. Codex diplomaticus patrius. VI-VIII. Budapest, 1876-1891. Kiadják: IPOLYI ARNOLD, NAGY IMRE ÉS VÉGHELYI DEZSŐ. ILA BÁLINT 1944-1976: Gömör megye. I-IV. Budapest. KISGYÖRGY ZOLTÁN 1973: Erdővidék. Sepsiszentgyörgy. Magyarorszg földrajzinév-tára. II. Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Budapest, 1980. MILLEKER BÓDOG 1915: Délmagyarország középkori földrajza. Temesvár. MNy. = Magyar Nyelv. Folyóirat 1905—. Budapest. OklSz. = SZAMÖTA IATVÁN - ZÖLNAI GYULA 1902-1906: Magyar oklevél-szótár. Budapest. ORTVAY TIVADAR 1882: Magyarország régi vízrajza a XIII-ik század végéig. I-n. Budapest. PESTY FRIGYES 1864-1865. évi helynévgyűjteménye. Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában. (1988-ban nyomtatásban is megjelent Miskolcon Borsod vármegye leírása 1864-ben címen. Sajtó alá rendezte: TÓTH PÉTER.) RMG1. = Régi magyar glosszárium. Szótárak, szójegyzékek és gloszszák egyesített szótára. Szerk.: BERRÁR JOLÁN és KÁROLY SÁNDOR. Budapest. SlovJuh.—STANISLAV, JÁN 1948::Slovensky juh v stredoveku. I—II. Turéiansky Sv. Martin. Száz. = Századok. Folyóirat. 1867—. Pest, Budapest. SzTA. = SZABÓ T. ATTILA erdélyi történeti helynévgyüjtése. 1-11. Szerk.: HAJDÚ MIHÁLY és mtsai. 2001-2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest. Székelyföld = ORBÁN BALÁZS 1868-1873: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. I-VI. Pest. TESZ. = BENKÖ LORÁND (föszerk.) 1967-1976: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. 1— III. Budapest. Vodopis.= SMILAIJER, VLADIMÍR 1932: Vodopis starého Slovenska. Praha - Bratislava. A kézirat beérkezett: 2010. november 10-én geográfus, szaktörténész, jogász. Interpretation to a geographical name Dénes, Gy.
