Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

4. szám - Nagy László–Mahler András: Milyen mély legyen a vízzáró fal az árvízvédelmi töltés alatt?

77 Összefoglalás A folyóból szivárgó víz csökkentésével szemben a viszszaduzzasztás figyelembe vétele ellentétes hatást jelent, amit a tervezésnél szem előtt kell tartani. Ezért a teljes vízvezető réteg - a nem zárható le, pedig az volna a klasszikus szivárgás elleni védelme a mentesített területnek. Jelen számítási eredmények arra mutatnak példát, hogy a számítás kiindulási paramétereik (geometria, áteresztőképesség, háttérből jövő vízáramlás és folyó vízállások) felvétele alapján a mentett oldal védelme érdekében a vízvezető rétegnek legalább 90 %-t le kellene zárni, ugyanakkor a visszaduzzasztás miatt a vízvezető réteg legalább 7-8 %-ot szabadon kell hagyni. Figyelembe kell azt is venni, hogy amíg átlagosan évente 10-15 napig tartanak a nagyvizek a Dunán, a háttér szivárgás (ha eltérő intenzitással is, de) 365 napon keresztül jelentkezik. Árvíz után különösen fontos, hogy a mentett oldal felé elszivárgóit vizek visszajussanak a folyóba, és ne emeljék meg tartósan a vízállást a mentett oldalon. Vizsgálatok alapján megállapítható, hogy amennyiben egy 4 méter vastag vízvezető réteg van, akkor annak a 90 %-os lezárásához 3,6 méter mély vízzáró falat kell építeni. Vagyis nagyon pontosan kell ismerni a vízvezető réteg vastagságát ahhoz, hogy hatékony műszaki beavatkozást lehessen kialakítani. Ugyanis ha a vízzáró fekű egyes helyeken csak 30 centiméterrel van fentebb, akkor jelentős visszaduzzasztás alakulhat ki, mert a folyó felé az áramlást 10 cm vastag rétegnek kell elvezetnie. Ha pedig 30 cm-rel van lentebb a fekű, mint ahogy a szétszórtan nagy távolságra telepített fúrások mutatják, akkor nem lesz elég hatékony a vízzáró fal, mert a vízvezető rétegből csak mintegy 84 % kerül lezárásra. A fekű mélységét tehát nagyon pontosan, és lehető legsűrűbben kell meghatározni, mert nagyon keskeny az a „rés", ami a két rossz megoldás között a megfelelő kialakítástjelenti. Irodalom Mahler A., Nagy L. (2010): Árvízvédelmi gát keresztmetszetének komplex modellezése, Geotechnikai konferencia, Ráckeve. Nagy L. (2008): Szentendre belvárosi árvízvédelmi töltés (Dunakorzó) rekonstrukció vízjogi létesítési engedélyezési terve, 2008. november. Mahler A., Nagy L. (2010): Geotechnikai-hidrogeológiai szakértői vélemény a Paks, melegvízcsatorna megemelkedett üzemi vízszintjének hatására kialakuló talajvízmozgásának háromdimenziós modellezése, kézirat. Deep of impermeable wall under a flood dam Nagy, L. - Mahler, A. Klossy Irén alkotása