Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

4. szám - Nagy László–Mahler András: Milyen mély legyen a vízzáró fal az árvízvédelmi töltés alatt?

^NAG^^^^MAHUíR^^Mil^erUeg^etM^^^ gasabb talajvízszint, mint a megszokott. Ezért a vízvezető Mindkét eset kiegészíthető szivárgó építésével. Az utóbrétegen olyan nagy rést kell hagyni, mely a háttér felől szi- bi megvalósítása az üzemelési költségek alacsonyabb volta várgó vizeket bevezeti a Duna kavicsteraszába. miatt a megrendelőnek, a városnak előnyösebb. 3. kép. Bordás megtámasztás a Lázár cár térnél. A koronát mintegy 30 centiméterrel megközelítő árvíz ellen több helyen kellett jelentős védekezési munkát végezni Geotechnika Az ideális műszaki megoldás kiválasztásához a lehetséges megoldási variánsok vizsgálata szükséges. Számítássorozatot végeztünk különböző vízzáró fal-mélységek és gáttól eltérő távolságokra elhelyezett különböző mélységű szivárgók illetve ezek kombinációinak figyelembe vételével. A szivárgásszámításokhoz a következő résfal-talpmélységeket vettük figyelembe: - a fedőréteg alsó síkja (a vízzáró réteg 0 %-át záija le), - a fedőréteg alsó síkja alatt 2,0 m-rel (a vízzáró réteg 29 %-át záija le), - a fedőréteg alsó síkja alatt 4,0 m-rel (a vízzáró réteg 57 %-át záija le), - a fedőréteg alsó síkja alatt 5,0 m-rel (a vízzáró réteg 71 %-át záija le), - a fedőréteg alsó síkja alatt 6,0 m-rel (a vízzáró réteg 86 %-át záija le) - a fedőréteg alsó síkja alatt 6,7 m-rel (a vízzáró réteg 95 %-át zárja le) - a vízvezető réteg teljes lezárása (3. ábra). Szivárgók esetén 3 különböző elhelyezést vizsgáltunk: mentett oldali rézsülábnál, illetve innen 10 és 20 m-re. Mindhárom helyen két különböző mélységű szivárgó-kialakítást vizsgáltunk: egy „sekély" szivárgót, ennek talpmélysége 4 m volt (a fedőréteg vastagságának 2/3-a), illetve egy „mély" szivárgót, mely lenyúlt a fedőréteg alatti vízvezető homokos kavics rétegbe. A számításoknál figyelembe lehetett venni, hogy a mértékadó árvízszint hatására nem feltétlenül alakul ki állandósult áramlás, mert a magas vízállás nem tartós. A korábbi árhullámok tapasztalatai alapján a következő árhullám tartósságot feltételeztük: a Duna vízszintje 5 nap alatt emelkedik a közepes vízállástól (-100,00 mBf.) a mértékadó árvízszintig (104,95 mBf.), ahol a tetőzés két nap, majd ezt követően szintén 5 nap alatt süllyed vissza a vízszint az 100,00 mBf. szintre. Számítások során figyelembe vettük, hogy a kiindulási talajvízszint felett a talaj telítetlen, és ilyen állapotban az áteresztőképessége kb. egy nagyságrenddel kisebb, mint telített állapotban. A vízszint emelkedésével ez a talajtömeg fokozatosan telítődik, mely folyamat során az áteresztőképessége is fokozatosan nő. A fent említett résfal-mélységek és szivárgó-kialakítások minden kombinációjához meghatároztuk a kialakuló szivárgási viszonyokat. Jelen közleményben a vízzáró fal mélységével kapcsolatos néhány megállapítás szerepel. A véges elemes számítások modelljét az 1. ábra mutatja. A rétegek megnevezése, az 1. ábrán alkalmazott szinkód és áteresztőképességi együttható értéke az 1. táblázatban található. 1. táblázat. Geotechnikai paraméterek A réteg megnevezése Szín Áteresztőképességi együttható (m/s) Homokos iszap fedőréteg sárgásbarna 10

5 Homok sarga KT

4 Oligocén agyag zöld 10"

8 Tufa kékesszürke 107 Lejtőtörmelékes iszap lila KT* Szivárgó piros 10"' Vízzáró fal tökéletesen vízzáró A feladat megoldásához a következő peremfeltételek felvétele vált szükségessé: - a háttér szivárgás vízhozamát 0,02 l/s/m értékűre vettük fel, és - a vízállást a mentett oldalon, a szivárgás által nem befolyásolt részen, a feltáró fürások alapján 102,0 mBf. értékben határoztuk meg.