Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

4. szám - Nagy László–Turai Péter: Kína új vízerőművei a Jangcén - Nagy László–Huszák Tamás: Zagygát-szakadás Észak-Olaszországban

72 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 4. SZ. 2. ábra: Tönkremenetel vizsgálata körcsúszólappal és egyéb feltátelezett csúszólapokkal A túlzó geometriai méretek (gátmagasság és rézsűhajlás): - a felső tárózó gátja 30-34 m magas volt a gátszakadáskor, - az átlagos rézsűhajlása pedig elérte a 35°-ot, - a zagygátat egy olyan lejtőre építették, melynek átlagos hajlása 25 % volt. A központos bővítés után a felső gát további magasításánál a felvízi bővítés mellett döntöttek, mivel nem volt hely, különben pedig ez volt a legolcsóbb és leggyorsabb, de ugyanakkor a legveszélyesebb is. A nyelőből elvezető vizek csöveit hibásan a medencék alján a gátakon keresztül fektették le. A per A Stava folyó völgyében kialakult gátszakadás egyike a legsúlyosabb katasztrófáknak, melyet zagygát szakadása okozott. A per 1992 júniusában - 17 évvel a katasztrófa után - ért véget, amikor is 10 embert mondott ki felelősnek a bíróság a katasztrófáért és elítélték őket többszörös emberölésért: - akik az először átszakadt felső gát épitését és üzemeltetését irányították 1969 és 1985 között, magába foglalva a tározót építő és fejlesztő cégek menedzsereit és döntéshozóit. - a Trento Független Tartomány Bányászati Hivatalának felelős vezetőit, akik nem hajtották végre a gátak felülvizsgálatát. PhD., egyetemi docens, BME Geotechnikai Tanszék doktorandusz, BME Geotechnikai Tanszék A slurry-dam failure in North-Italy Nagy, L. -Huszák, T. 4. kép: A gátszakadás után felállított, a katasztrófa 268 halálos áldozatának emlékművének részlete Irodalom Berti, G., Villa, F., Dovera, D., Genvois, R., Brauns, J. (1988): The disaster of Stava northern Italy. Proc. of American Society of Civil Enginers, Geotechnical Engineering division Speciality Conference, Fort Collins, pp. 492-510. Chandler R.J. and Tosatti. G. (1995): The Stava tailings dams failure, Italy, July 1985, In: Proceedings of the Institution of Civil Engineers Geotechnical Engineering, Vol.113, No.2, April, pp. 67-79. 'Foundation Stava 1985' http://www.staval985.it/ Tosatti, G. (2003). "A review of scientific contributions on the Stava valley disaster (Eastern Italian Alps), 19th July 1985". STAVA 1985 - una documentazione, Fondazione Stava 1985, 96 p., ISBN 8887534-59-4, Trento (Italy), luglio 2003. Stava perché, La genesi, le cause, le responsibiltá della catastrofe di Stava negli atti dell'inchiesta ministeriale e nelle sentenze del procedimento penale, a cura di Graziano Lucchi, 254 p., ISBN 88-87534-37-3, Seconda edizione, Trento (Italy), gennaio 2002. Tosatti, G. ed. (2003): Rassegna dei contributi scientifici sul disastro della Val di Stava (Provincia di Trento), 19 luglio 1985 / A review of scientific contributions on the Stava Valley disaster (Eastern Italian Alps), I9th July 1985. Volume speciale del GNDCI-CNR, pp. 480, Bologna, ISBN 88-371-01405-2 (Comprehensive compilation of 24 papers on the causes of the Stava tailings dam failure, most of which first appeared in various scientific journals) Vick S.G. (1983): Planning, design and analysis of tailing dams. John Wiley & Sons, New York. A kézirat beérkezett: 2012. július 1. NAGY LASZLO, HUSZÁK TAMÁS, A következő cégeket és államigazgatási egységeket mondták ki felelősnek és kötelezték őket kártérítésre: - cégek, amelyek ebben az időszakban bányákat üzemeltettek Prestavel körzetben vagy a zaggyal kapcsolatos döntésekbe be voltak vonva: Montedison Spa, Industria marmi e graniti Imeg Spa részéről Fluormine Spa, Snam Spa a Solmine Spa részéről, Prealpi Mineraria Spa. - Trento Független Tartomány, mint a Bányászati Hivatal felettes szerve. A Stava völgyi katasztrófa túlmutat a bűnügyi szempontból releváns tetteken és mulasztásokon, mivel a jogi kereteken túlmutató magatartás is közrejátszott a gátszakadásban. Például a döntéseket meghozó cégek valamint a terület és az ott élők biztonságáért felelős hivatalok a gazdasági érdekeket tartották szem előtt és nem a biztonságot. Az esetet követő vizsgálatok szerint, a gátszakadást a gát krónikus instabilitása okozta, különös tekintettel a felső gátra, amelynek állékonysága a gátszakadás elleni minimális biztonsági tényezővel sem rendelkezett. Ki kellett emelni a gátszakadás okai közül a következő legfontosabbakat: A betárazott zagy nem ülepedett le a következők miatt: - a felső gát nem a szokásoknak és a műszaki gyakorlatnak megfelelően épült, - nehézkes volt a szivárgó vizek összegyűjtése, - a felső gát nagyon közel épült az alsóhoz és ahogy magasodott, úgy idővel rálógott az alsó gát még meg nem ülepedett zagyára, - ez még nehezebbé tette a szivárgó vizek összegyűjtését, és az állékonyság még kritikusabbá vált. A gátszakadás után végzett kör-csúszólapos állékonyság vizsgálat (egyszerűsített Bishop eljárás) szerint a biztonsági tényező értéke n = 1,35 és 0,76 között változott a pórusvíznyomás függvényében (Berti és tsai 1988). Felső zagytározó Kezdögát