Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

4. szám - Nagy László–Turai Péter: Kína új vízerőművei a Jangcén - Nagy László–Huszák Tamás: Zagygát-szakadás Észak-Olaszországban

69 r Zagygát-szakadás Észak-Olaszországban Nagy László - Huszák Tamás BME Geotechnikai Tanszék, 1111. Budapest. Műegyetem rakpart 3. Kivonat: A 2010. október 4-i Kolontár község melletti gátszaka­dás ráirányította a magyar közvélemény figyelmét arra, hogy a zagytározók gátjai veszélyes létesítmények. Ezek a veszélyek műszaki beavatkozással csökkenthetők a tár­sadalmilag elvárt szintre. A földön több ezerre tehető a zagytározók száma 1 és mintegy 120 zagygátnak a szaka­dását tartják nyílván statisztikák. Ezek közül az egyik legsúlyosabb az olasz keleti alpokban lejátszódott ún. Stava gátszakadás volt. Egy viszonylag kis tározó (300 e­zer m 3 térfogat) is képes nagy pusztítást végezni, mint a­hogy a bemutatásra kerülő esemény is mutatja. Kulcsszavak:zagygát, gátszakadás. 1985. július 19-én a Prealpi Mineraia cég fluorit bányájá­nak zagygátja átszakadt Stava község felett Trento tarto­mányban, Olaszországban. Mintegy 200000 m ! zagy folyt lefelé a relatíve keskeny Stava folyó völgyében 4,2 km hos­szon. A kiömlött zagy elpusztított minden útjába kerülő a­kadályt, teljesen lebontott 62 épületet (3 szállodát, 53 la­kást, és hat ipari épületet), megölt 268 embert 2 (28 gyereket, további 31 fiatalkorút, 89 férfit és 120 nőt), és elpusztított 8 hidat. További kilenc épület súlyosan sérült. A zagy által beterített terület 435 hektár volt, az erózió pusztított le to­vábbi mintegy 27000 négyzetmétert. A károk nagysága meghaladta mai értéken a 155 millió eurót (megfelel 300 forintos euró árfolyamon 45 milliárd forintnak). Ez volt a föld egyik legsúlyosabb ipari katasztrófája és Olaszország második legsúlyosabb katasztrófája 3. A Prestavel hegy oldalában két, részben felvízi bővítés­sel épült zagytározót alakítottak ki egymás felett. A gátsza­kadás után felkért szakértők a gátszakadás okát az elfogad­hatatlanul alacsony biztonságban (alacsony biztonsági té­nyezőben, alacsony magassági biztonságban) határozták meg. A tönkremeneteli valószínűséget növelte a gáton ke­resztül vezetett, a befolyt üledéktől részben eltömődött víz­elvezető cső. Ez csökkentette a gáton belül a tározó víztele­nítésének hatékonyságát. Mialatt zagyot engedtek a tározóra és a víztelenítés nem kellő hatékonysággal működött, a víz­szint és ezáltal a gátra jutó terhelés elkezdett nőni. A vizs­gálat megállapította azt is, hogy a gátak gyengén voltak kar­bantartva (Tosatti 2003). A Stava zagygát 1985. július 19-én 12 óra 22 perc 55"­kor 4 szakadt át, amikor a felső tározó gátja elveszítette állé­konyságát. Az alsó tározóba zúduló zagy mennyiségéből származó többlet terhelést nem bírta el az alsó gát és mint­egy 30 másodperccel később az is átszakadt. A kaszkád gát­szakadás eredményeként elszabadult 200 000 köbméter i­szap, homok és víz keveréke zúdult a Stava patakba és ha­ladt lefelé Stava község felé úgy, hogy sebessége helyen­1 Magyarországon 24 nagyobb zagytározót tartanak nyílván, az ICOLD (International Comission on Large Dams) nagygátak stisztikájának megfelelő nagygát pedig csak 20 van! 2A hivatalosan elismert áldozatok száma többször változott. Hosszú i­deig 269 áldozat volt nyilvántartva, de kb. egy évvel a katasztrófa után egy francia állampolgár ki került az áldozatok közül. 3A legsúlyosabb katasztrófa a Vaiont völgyében volt Olszországban. A Vaionti tározóba becsúszott a völgy bal oldala. A gátkoronán átbukó árhullám a gát alatti településeket elmosta, több, mint 2500 fő halálát okozva. 4A gátszakadás pontos időpontját a Cavalese mérőhely szeizmogramja segítségével állapították meg. ként elérte a 90 km/h 5 (23-25 méter másodpercenként) érté­ket (Chandler és Tosatti 2005). A zagy átrobogott a falun elpusztítva minden útjába kerülőt 6 és torrens folyásként el­érte Tesero nevű kisvárost, majd az Avisio 7 folyót a gátsza­kadástól mintegy 4,2 km-rel lentebb. Ennek a távolságnak a megtételéhez 5-6 percre volt szüksége. Tesero alatt jelentős 1. kép: Stava zagygátak az átszakadás előtt A bánya és tározó története Az ezüstbánya már a XVI. században üzemelt, a meddő­hányó biztonságosan növekedett egészen addig, amíg 1932­ben fluorit ereket fedeztek fel. Az első időszakban 30 tonna alapanyagot termeltek naponta. A II. világháborút követően a bányát a Montecatini cég, a Montedison csoport része irányította, majd az Egam és E­ni cégcsoportok 1980-ig. 1961-ben a hegy rézsűjén 1420 méter magasan egy flotá­ciós üzem épült, melyhez kiépítették a vízvezetéket, hogy zagyolt technológiát tudjanak alkalmazni. Ugyanakkor épült egy kötélpálya a nyersanyag szállítására és egy üllőlift az 1550 és 1787 méter magasságok közötti három bányajárat­hoz a bányászok szállítására. A Prestavel hegy nyugati és déli oldalán a fluorit bányá­szat 1962-ben kezdődött 1500 és 1900 m tengerszint feletti magasságokban a flotációs üzem megépülte után. Ezzel pár­huzamosan készült el az ülepítő medence, az ún. zagytároló. A termelés napi 200 tonnára nőtt. Nem volt ideális a terület, mert a terep hajlása körülbelül 1:8 volt. Úgy tűnt, hogy elfo­gyott a fluorit, ezért 1978-ban leállt a bányászat. 1978-tól 1982-ig a gátak közé nem volt betározás. 1980­ban a gyár a Prealpi Mineraria tulajdonába került. A Presta­vel előfeldozó üzemben más környező bányák anyagát is feldolgozták. A zagygátak A kőzet feldolgozása után visszamaradt zagyot csőveze­téken jutatták ki a zagytározóba. A zagytározó a bányászati 5A zagy levonulásának időtartamát és ezáltal a sebességét részint szeiz­mogram segítségével állapították meg, másrészt pedig a villanyvezeté­kek átszakadásából, a tartóoszlopok kidőlésének időpontjából. A zagy sebessége általában 30 km/h feletti volt. 'Kevés túlélő szemtanú volt, egy kiránduló a hegyoldalból látta a lefelé hömpölygő zagyot, ahogy elönti, majd elmossa a szállodát, ahol a csa­ládja ebédelt. 7Az Avisio folyó a Marmolada hegységben ered Észak- Olaszország­ban, és a Po folyót tápláló Adige bal oldali mellékfolyója. Hossza 89,4 km Trentino tartományban, és a magyar síelők által is jól ismert völ­gyeken folyik keresztül: Val di Fassa, Val di Fiemme és Val di Cembra mielőtt Lavisnál (8 km-re északra Trentótól) eléri a befogadót.

Next

/
Thumbnails
Contents