Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

4. szám - Nekrológ. Zorkóczy Zoltán (1932–2012)

50 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 4. SZ. SCHEUER GYULA dr., oki. geológus, a földtani tudomány kandidátusa (1984). 1955-ben szerzett geológus oklevelet, 1964-ben egyetemi doktorátust az Eötvös Loránd Tud. Egyetem Természettudományi Karán. Kandidátusi értekezésének témája: Buda­pest hévizei, illetve a Budai-hegység és a Gerecse édesvízi mészkő összletei. Szakmai működési területe: vízkutatás, hidrológiai vizsgálatok, mémökgeológia, karbonátos forrásüledék. KELE SÁNDOR, PhD, (2009), ukl. geológus (2003), a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa, a 2006-ban megalakult Geokémia és Paleoklíma Kuta­tócsoport egyik alapító tagja. Kutatási területe: kontinentális karbonát képződmények (travertínók, mésztufák, barlan­gi karbonátok, dolomitok) stabil-izotóp geokémiai és szedimentológiai vizsgálata, paleo-klimatológiai és paleo-kör­nyezeti értelmezése. Elérhetőség: 1034. Budapest, Kenyeres u. 29-31, 1. emelet, 9. CAPEZZUOLI, ENRICO PhD (2006), oki. geológus (1999), jelenleg posztdoktori kutató a Sienai Egyetemen (Toszkána, Olaszország). Kutatá­si területe: kvarter képződmények, kontinentális karbonátok geológiája, travertínók és mésztufák szedimentológiai és diagenezis vizsgálata, paleo-klimatológiai és neotektonikai szempontú értelmezése. Elérhetőség Dipartimento di Sci­enze della Terra, Universitá degli Studi di Siena, Via Laterina, 8 - 53100 SIENA - Italy. Tel. 0577/233974, Fax. 0577/233938 Nekroló g Zorkóczy Zoltán Szolnok, 1932. július 10.—Budapest, 2012. szeptember 18. 1973-1990. között az Országos Vízügyi Hivatal osz­tályvezetője, majd főosztályvezetője; 1990-1994 között a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium főosz­tályvezetője volt.Több mint három évtizeden át irányítot­ta az árvízvédelmi és folyószabályozási szakterületet. Nevéhez fűződik a szakterületek szakmai alapjainak meghatározása, az ország árvízvédelmi rendszerének és szervezetének fejlesztése, a kiemelkedő nagy árvizek vé­dekezési munkáinak megszervezése és irányítása. Nyugállományba vonulása után szakmai tanácsadó­ként dolgozott az OVF-ben; árvizek idején az Országos Műszaki Irányító Törzs mellett működő tanácsadó testü­let tagja volt. Szakirodalmi munkásságát számos publikáció, könyv­fejezet, főiskolai és szakmérnöki jegyzet jellemzi. 56 évvel ezelőtt, még szigorló mérnökhallgatóként lé­pett be a Magyar Hidrológiai Társaságba. 1975-85 között az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szakosztály alapító titkára, 1986-tól egy évtizeden át elnöke volt. Társasági tevékenységét 1980-ban Pro Aqua Emlékéremmel, 1989­ben Schafarzik Ferenc éremmel, 1993-ban Kvassay Jenő díjjal, 2002-ben tiszteleti tagsággal ismerték el. 2006­ban. a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egye­temen aranydiplomát kapott. Sz. L - F.L. 1856-ban szerzett mérnöki, 1968-ban vízépítési mű­tárgyak szakmérnöki oklevelet. 1956-1973 között az E­szak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnöke, osztályvezetője, főosztályvezetője volt.

Next

/
Thumbnails
Contents