Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

4. szám - Scheuer Gyula–Kele Sándor–Capezzudi, Enrico: Jelentősebb toszkánai mészképző hévforrások geokémiai vizsgálata

42 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 4. SZ. 2. táblázat. A vizsgált toszkánai mészképző hévforrások mikroelemeinek táblázata (Megjegyzés: A vezető nyomelemeket kiemelten jeleztük) A többi nyomelemet, amelyek az előzőekben általunk felállított mennyiségi követelményeknek nem felelnek meg, illetve a vizekben általában csak kis értéket képviselnek aIárendelt nyomelemekként önálló csoportba soroltuk. Összegezve a fent leírtakat a vizsgált hat mintából meghatározott harminc elem egymáshoz viszonyított mennyiségi elosztását figyelembe véve a nyomelemeket két nagy csoportba soroltuk: 1. Vezető nyomelemek 2. Alárendelt nyomelemek Ezekről a csoportokról a következőkben adjuk meg értékelő összeállításunkat (2. táblázat): 1. Vezető nyomelemek Ebbe a csoportba a 2. táblázatban közölt sorrendet figyelembe véve a következő nyomelemek tartoznak: lítium, bor, alumínium, mangán, rubidium, stroncium, cézium, fluor, bróm, jód. Mivel e csoporton belül egyesek kiugróan nagy mennyiségben fordulnak elő a vizekben, ezért a vezető nyomelemeket két alcsoportra bontottuk: Azokat a nyomelemeket amelyek mennyiségileg uralkodnak a források vizében a domináns nyomelemek csoportjába soroltuk. Azokat a vezető elemeket pedig, amelyek mennyiségileg az előzőekhez képest csak korlátozott szerepet játszanak a vizekben, a kísérő vezető nyomelemek csoportjába vettük fel. Ezeknek az átlag mennyisége rendszerint meghaladja a 100 (ig/l-t, (kivételt képez az alumínium). A vezető nyomelemekről a következő értékelést állítottuk össze: 1.1. Domináns vezető nyomelemek sorába tartoznak oly nagy mennyiségi értékeiket figyelembe véve, hogy ezek együttesen, de esetenként külön-külön is jelentős mértékű feldúsulásban mutathatók ki. így esetenként meghaladják a rajtuk kívüli összes más nyomelemet (bór). Domináns vezető nyomelemek közé tartozik a bór, stroncium, fluor, lítium és a bróm. Ezekről külön-külön a következő összehasonlító elemzést készítettük: Bór. Ez az elem igen szélsőséges értéket képviselve fordul elő a vizsgált vizekben. A bór minimális mennyisége 305 (ig/1 értékben (Bagni San Filippo) fordul elő, míg a maximumát 52,139 (ig/l-ben (Acqua Borra) mértük. Ez a kiugróan magas szám a minimumnak több mint 170 szerese. Tehát a két érték közötti különbség igen jelentős, amelyből az a következtetés vonható le, hogy a vizsgált forrásokhoz kapcsolódó hidrodinamikai rendszerekben a bór feldúsulásának lehetőségei igen tág határok között ingadoznak. A bór a többi forrásvízben 6690-16,248 (ig/1 között változott. A bórra kapott értékek azt jelzik, hogy a térség ma már inaktív vulkánosságához kapcsolódóan a bór feldúsulásának feltételei általában kedvezőek, de esetenként kiválóak. A rendszerek számított bór átlaga 14,217 (ig/1 Stroncium. Vizsgálva a stroncium mennyiségi adottságait a forrásokban szembetűnően magas értékek mellett határozott kiegyensúlyozott feldúsulás állapítható meg. A minimális stroncium érték 11,690 (ig/1 a maximum pedig 15,200 (ig/1. így a minimum és a maximum között csak 3510 (ig/1 érték különbség állapítható meg, amely kb. 30% növekményt jelent a minimumhoz képest. Ebből megállapítható, hogy a stroncium feldúsulásának feltételei a forrásokhoz kapcsolódó hidrodinamikai rendszereken belül közel egyenlőek. A rendszerek stroncium átlaga 13,852 (ig/1, amely érték megközelíti a bór átlagát szélsőséges ingadozások nélkül. Lítium. Ez az elem is a bórhoz hasonlóan igen szélsőséges ingadozásokat mutat a vizsgált forrásoknál. A kapott minimális érték 156 (ig/1, míg a maximum 9837 (ig/1. Ez az igen jelentős mennyiségi különbség több mint 60 szoros, de nem olyan nagy, mint a bór esetében. Érdekes módon a legkisebb lítium érték a bórhoz hasonlóan a Bagni San Filippo-i forrásoknál jelentkezik, míg a maximum is megegyezően az Acqua Borra-i vízben van. Összehasonlítva a vizekben a bór és a lítium ingadozását feltételezhető bizonyos genetikai összefüggés közöttük, mert ahol a bór mennyisége nagy, ott a lítiumé is nagy, de közöttük a kapcsolat nem lineáris. Ebből az a hidrodinamikai következtetés vonható le, hogy a források rendszereiben a bór és a lítium alakulásának feltételei hasonlóak, de ezeken belül érvényesülnek olyan folyamatok, amelyek miatt az egyes rendszerekre jellemző egyedi adottságok is hangsúlyozódnak. A források vizében kimutatott lítium számított átlaga 2395 (ig/1. Ez jelentős csökkenést jelez a bórhoz és a stronciumhoz viszonyítva. Fluor. A halogén nyomelemek közül mennyiségileg a fluor egyenletes feldúsulása tapasztalható a vizsgált forrásvízben. A fluor minimális értéke 2000 jig/1, a maximális fluor pedig 3000 jxg/1. A két érték alapján megállapítható, hogy a maximum éppen 50 %-os növekményt mutat. Tehát a kapott mennyiségi értékei alapján szélsőségektől mentes kisebb ingadozás mellett a fluor relatíve magas értéket mutat az összes forrásvízben és az átlagértéke megközelíti a lítiumét (2333 (ig/1). Rendszerdinamikailag ebből az a következtetés valószínűsíthető, hogy mennyiségi növekedésének feltételei kisebb ingadozások mellett közel azonos. A fluor hasonlóan a stronciumhoz, közelítőleg egyenletes értékekkel jelentkezik a vizekben, csak jóval kisebb érNyomelemek jig/1 1 2 3 4 5 6 Li 970 880 156 180 2600 9587 B 9580 6690 341 305 16,248 52,139 Al 77,3 28,4 109 23,3 10,8 134 V 2,02 0,70 0,53 0,25 8,79 25,9 Cr 7,67 2,84 0,5 0,5 11,2 9,31 Mn 60,2 122,0 193,0 90,1 14,9 178 Co 1,14 1,18 1,36 0,92 0,98 1,41 Ni 1,0 1,0 1,0 1,0 2,0 10,4 Cu 1,97 0,5 0,5 0,5 5,2 3,32 Zn 1,0 1,0 1,0 1,0 2,0 4,0 As 0,80 0,67 51,8 33,4 580 5,64 Se 1,6 1,35 1,0 1,0 6,84 10,4 Rb 120 107,0 27,4 24,7 205 706 Sr 14,730 13,434 15,200 13,350 14,720 11,690 Mo 0,25 0,25 0,25 0,25 0,5 1,0 Cd 0,1 0,1 0,1 0,1 0,2 0,4 Sn 0,25 0,25 0,25 0,25 0,5 1,0 Sb 0,1 0,17 0,1 0,1 0,2 0,4 Cs 109 73,8 5,95 4,15 215 564 Ba 18,1 19,7 24,1 25,6 40,0 34,4 La 0,25 0,25 0,25 0,25 0,5 1,0 W 0,25 0,25 0,25 0,25 1,09 1,0 Ti 0,1 0,1 0,1 0,1 0,2 0,4 Pb 0,55 0,53 0,25 0,25 0,65 1,21 Bi 0,25 0,25 0,25 0,25 0,5 1,0 Th 0,25 0,25 0,25 0,25 0,5 1,0 U 0,25 0,25 0,47 0,25 0,5 1,0 F 2000 2000 3000 2000 2500 2500 Br 365 231 55,5 53,1 1494 4720 I 333 57,7 10,5 14,8 316 847