Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

4. szám - Kárász Dávid–Hajnal Andor: A magyar–szerb határral osztott porózus hévíztest numerikus szimulációja észlelő-rendszer kiépítése szempontjából

31 Az észlelő (monitoring) hálózat elhelyezése, konklúzió A legnagyobb leszívások közelében megfigyelőkút hálózatot terveztünk a modellen belül, hogy a potenciometrikus szinteket, valamint a leszívás (depresszió) értékeket most és a jövőben megfelelően nyomon követhessük. A ton belül a kutak egymás mellett pánsípszerűen helyezkednek el, úgy, hogy minden felső-pannon vízadó réteget egy kút szürőzi. A megfigyelőkutak elhelyezkedését szintén a 4., illetve 5. ábra mutatja vízadónként. A modell szimulációk során kapott leszívás értékek alakulását a termelés-növemegfigyelökút hálózat négy kút-csoportból áll. Egy csopor- kedések hatására a 6. ábra mutatja kútcsoportonként. A diagramokról leolvasható, hogy jelenleg, és a modellben előrevetített jövőben is az Újfalui Formáció vízadóiban található a hévízkivétel súlypontja a régióban. A legjobban terhelt vízadó általában az Ua2-es réteg, míg a legkisebb leszívások a Zal-es rétegben tapasztalhatóak a kútcsoportok adatait vizsgálva. Az Srb l-es kútcsoport távolabb helyezkedik el a másik 3 kútcsoporttól, valamint a Szeged környéki jelentős hévízkivételi helyektől, ezért itt nincs nagy különbség az egyes vízadók leszívás értékei között. Szembetűnő, hogy ennél a kútcsoportnál nagyobb a Zal-es vízadó terhelése, melyet a Szabadkai Vízművek kvarterben szűrőzött jelentős vízkivétele okoz, mely hatással van a Zagyvai Formáció felső vízadójára is. Az egyre intenzívebben termelt rétegek visszatöltődése természetes úton igen lassan megy végbe, ugyanis nem áll rendelkezésre korlátlan mennyiségű víz sem a felszín felől, sem a szomszédos területekről. Ebből következik, hogy a jövőbeni gazdaságos vízkivételi lehetőség megőrzése érdekében a kitermelt vízmennyiséget az adott vízadóba vissza kellene sajtolni, ami mára Magyarországon törvényi kötelezettséggé vált (Szanyi et al. 2010). Az ábrákból kiolvasható, hogy a modellezett vízbázisok nem igazodnak az országhatárokhoz, vagyis a határ egyik oldalán történő vízkivétel növekedés a másik oldalon is érezteti hatását. Ezért mindenképpen szükség lenne egy határokon átnyúló összehangolt regionális tervezésre és együttműködésre, ami a jövőbeni fenntartható felszín alatti hő- és vízgazdálkodást illeti. Javasoljuk a fent bemutatott monitoring hálózat megépítését a területen, a napjainkra erősen megnövekedett és várhatóan a jövőben tovább növekedő hévízszint csökkenések megbízható nyomon követése érdekében. Köszönetnyilvánítás Megköszönjük a Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékének, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a modellezéshez szükséges szoftver környezetet. Köszönettel tartozunk a Szabadkai Vízmüveknek, az Újvidéki Tartományi Titkárságnak és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóságnak a területen található vízkivételi objektumok adataiért. Végül, de nem utolsó sorban, köszönjük dr. Szanyi Jánosnak a modellezéshez nyújtott szakmai segítségét. A tanulmány a Nemzeti Technológiai Program DA-THER2-TECH 08A4/2-2008-0174 számú pályázat támogatásával készült. Irodalom Erdélyi, M. 1979: A Magyar Medence hidrodinamikája.-Vituki, 28 Grenerczy, Gy., Kenyeres, A., Fejes, I. 2000: Present crustal movement and strain distribution in Central Europe inferred from GPS measurements.Jumal of Geophysical Research, 105, 21835-21846 HUSER Tanulmány 2008: Egyesített 3D hidrodinamikai modell a felszín alatti vizek használatának fenntartható fejlesztéséhez a Magyar-Szerb országhatár menti régióban, Kézirat, ATIKÖVIZIG adattár, p. 85 Juhász, Gy. 1992: A pannóniai (s.l.) formációk térképezése az Alföldön: elterjedés, fácies és üledékes környezet. Földtani Közi. 122/2-4 ,133-165 Juhász, Gy. 1998: A magyarországi neogén mélymedencék pannóniai képződményeinek litosztratigráfiája.-In: Bérezi, I. & Jámbor, Á. (eds): Magyarország geológiai képzHdményeinek retegtana. MOL Rt. MÁFI, Budapest, 469-484 p. Kovács, B. & Szanyi, J. 2004: Hidrodinamikai és transzportmodellezés I. GÁMA-GEO Kft. p.159 Kovács, B. & Szanyi, J. 2005: Hidrodinamikai és transzportmodellezés II. GÁMA-GEO Kft. p.213 Kőrössy, L. 1979: Az Alföld földtörténete - Rónai, A. szerk.: Az Alföld negyedidőszaki földtana, Geologica Hungarica series Geologica, 1985/21, 57-204. Marton, L. 2009: Alkalmazott hidrogeológia. Elte Eötvös Kiadó, 119-268, 359-415,493-558 Mádlné, Sz. J. 2006: A geotermikus energia.-Grafon Kiadó, 19-24, 45-51, 80-84 6. ábra: A kútcsoportok megfigyel kútjaiban tapasztalt leszívás értékek alakulása a termelésnövekedések hatására a modellben. A diaeramokról leolvasható, hosv ielenlee. és a modell- kedő hévízszint csökkenések meebízható nvomon ki