Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

4. szám - Kárász Dávid–Hajnal Andor: A magyar–szerb határral osztott porózus hévíztest numerikus szimulációja észlelő-rendszer kiépítése szempontjából

27 A magyar-szerb határral osztott porózus hévíztest numerikus szimulációja észlelő-rendszer kiépítése szempontjából Kárász Dávid - Hajnal Andor Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék, 6711. Szeged, Egyetem u. 2-6. Összefoglalás: A dolgozat célja a 2008-ban készített „Egyesített 3D hidrodinamikai modell a felszín alatti vizek használatának fenntartható fejlesztéséhez a magyar-szerb országhatár menti régióban (Interreg Ill/a HUSER 0602/ 131)" című tanulmányban (Stevanovic, 2011) közzétett 3D hidrodinamikai modell pontosítása, különös tekintettel a hévíztároló pannóniai rétegek hidrodinamikájára. Cél a vizsgált terület fő hévíztároló pannóniai képződményeinek pontosabb modellezése. A kutatás keretében elkészült a határ menti régió egységes földtani felépítésének képe, mely a modellszámítások alapjául szolgált. Az érintett területen található különböző vízkivételi objektumok adatait (víztermelő kutak, hévíz kutak), és a terület földtani felépítését bemutató mélyszelvényeket magyar részről az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ATIKÖVIZIG), valamint a Magyar Állami Földtani Intézet, szerb részről a Szabadkai Vízművek, illetve az Újvidéki Tartományi Titkárság bocsátotta rendelkezésünkre. A vizsgálat a jelenlegi ipari és lakossági vízfelhasználás mellett mutatja meg a vízkivételek hatás-keresztmetszetét az érintett vízadókban. Szcenáriók készültek a vízkészletet terhelő jelenlegi-, és távlatban lehetséges vízkivételekről olyan esetekben, amikor a kitermelt vízmennyiségeket 25, illetve 50 %-kal növeltük. Végcélként a tanulmány javaslatot tesz egy esetleges hévíz-észlelő (monitoring-) rendszer optimális elhelyezésére a határ menti régióban. Bevezetés mány) közzétett 3D hidrodinamikai modellre épül (StevanoCivilizációnk rohamos technikai fejlődése fokozódó e- vic, 2011), a régióban nagy vastagságban előforduló és a nergia-igényeket támaszt. Napjainkra ezen igények kielégí- hévíz-készlet túlnyomó részét raktározó felső-pannóniai rétésére számos alternatív energiaforrás áll rendelkezésre, a tegek hidrodinamikájára koncentrálva, környezetkárosító és kimerülőben lévő fosszilis energiahordozók mellett. Alternatívnak tekintjük azokat az energiaforrásokat, melyek természetes úton, rövid idő alatt újratermelődnek és hosszú távon, fenntartható és környezetkímélő módon nyerhető ki belőle energia. Ezen energiahordozók feltárása, hatékonyságuk optimalizálása napjaink egyik központi kutatási területe. Magyarország számára, adottságait tekintve, az egyik legoptimálisabb megújuló energiaforrás a geotermikus energia. Hazánk köztudottan világviszonylatban is jelentős hévízkinccsel rendelkezik (Szanyi, Kovács 2010). Ennek oka a Kárpát-medencének a környezetéhez viszonyított magas geotermikus gradiense, és a kiváló víztartó képességű hévíz -tároló kőzetek nagy vastagsága. A Kárpát-medence egyik legkedvezőbb geotermikus adottságokkal rendelkező területe a magyar szerb-román határvidéken fekszik. Jelen tanulmány részletesen a magyar-szerb határvidék hévíz-gazdálkodásával foglalkozik, Szeged és Szabadka (Subotica) környezetében. A kutatás keretében általunk modellezett terület pontos lehatárolása a Víz Keretirányelv előírásai alapján meghatározott porózus felszín alatti víztest határok figyelembe vételével történt meg. A 2852 km

2-es modellterület a Tisza-vízgyűjtő déli részét alkotó (p.2.11.1), valamint az Alsó-Tisza völgyi (p.2.11.2) víztestek, továbbá az ezekhez a határ szerbiai oldalán kapcsolódó felszín alatti (CS-DU 10) víztest határán fekszik (/. ábra). Szerkezet-földtanilag a terület a pannóniai korú Makó-Hódmezővásárhelyi árok, mint alföldi neogén részmedence nyugati felén húzódik. Kutatásunk célja hidrodinamikai modell segítségével bemutatni, az országhatár környezetében jelenleg és a jövőben várható hévíz-kivételek hatását, továbbá egy olyan határ menti hévíz monitoring rendszer tervezése, amely hatékonyan képes jelezni a határ két oldalán történő hévíz-kivételek hatásait a régió hévízkincsére. Ezzel segítséget nyújtva a két ország között feltétlen szükséges együttműködéshez, regionális tervezéshez, a hosszú távon fenntartható hévíztermelés érdekében. A tanulmány egy 2008-ban készített „Egyesített 3D hidrodinamikai modell a felszín alatti vizek használatának fenntartható fejlesztéséhez a magyar-szerb országhatár menti régióban (Interreg Ill/a HUSER0602/ 131)" című tanulmányban (továbbiakban „HUSER" tanul725000 750000 •MM Oootft - Map daca ffiX*» «ü. Tote 1. ábra: A vizsgált terület és környezetének térképe A földtani környezet bemutatása A területtel foglakozó szakirodalom szemléletmódjában és részletességében jelentősen eltér a határ két oldalán (Kőrössy 1984, Juhász 1998, Magyar 2010). Jelen tanulmányban a jóval részletesebb magyar szakirodalom nevezéktanát használjuk, kiterjesztve azt a szerbiai oldalra is. A régió legjobb hévíztároló rétegeinek fejlődéstörténete a pannóniai korszakkal veszi kezdetét, mely a magyar szakirodalomban (Kőrössy 1984, Magyar 2010) a szarmata végétől a pleisztocénig tartott. Korábban a Parathetys egyik tengerága borította a területet, mely mintegy 12 millió évvel ezelőtt végleg lefüződött a világtengerről a pannon medence peremeinek kiemelkedése és egy eusztatikus tengerszint-esés következtében. Az elzáródás után megindult az elzáródott tó kiédesedése és feltöltődése a peremi kiemelkedések felől. A tenger kiédesedéséig tartó időszakot a szakirodalom a pannóniai