Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)
4. szám - Hajdu Dezső: A 2000. évi tiszai árvíz Csongrád város területén
HAJ D Ú D .: A 2000. évi tiszai árvíz Csongrád város terü,etén 19 leg figyelembe vételével/ az 1,25 m/s sebességet érte el, míg a meder melletti partéi csak 0,12 m/s sebességet ért el, köszönhetően a hullámtéri benőttségnek. A 993 cm-es csongrádi maximumnál 2720 mVs volt a vízszállítás, míg 1970es víz 935 cm-e a 3200 mVs értéket produkálta. Nem kellene különösebb dolog a vízszállítás növelése érdekében, csupán a hullámteret kellene karbantartani a folyó mellett két oldalon 25-30 m széles sávban, Szolnoktól a szerb határig. Liget-szerű, szoliter faállományú füves területet szabadna tartani ezen a részen. Becslésem szerint legalább 50 cm vízszint-süllyedést jelentene a mindenkori vízből. Ez viszont a szerb Tisza szakaszon okozhatna veszélyt, ha ott ez a karbantartás elmaradna. Ezért is volt bölcs a honfoglaló Árpád, amikor a vízgyűjtő-határos ország határ kialakítását valósította meg, így vízügyekben nem kellett idegen hatalommal tárgyalni, háborúzni. Sajnos, vizionálok egy másik árvízveszélyt is, mely a jövőben fenyegethet. A Tisza vízgyűjtő valamennyi hegyi mellékfolyóján völgyzárógátas tározókat hoztak létre, mely egyaránt alkalmas az alsóbb folyószakaszon aszály, ill. árvíz létrehozására. Ha rendkívüli időjárási helyzet áll elő, mert sok a víz, akkor elsőrendű cél a tározó és a környezete biztonsága megtartása. Ezért e célnak megfelelő mennyiségű vizet fognak leereszteni, függetlenül az alsóbb folyószakasz teherbírásától. Ha pedig aszályos időszak áll elő, akkor minden csepp víz helyben tartása lesz a feladat. Ez a lentebbi folyószakaszon idézhet elő ökológiai katasztrófát. A védelmi napló melléklete őij árásonként részletezve rögzíti az árvíz alkalmával észlelt jelenségeket, az esemény fajtáját és helyét ismertetve. Ezeket az információkat én nem kívánom közölni, hiszen ez csak a szakma részére jelent tájékoztatást. A védekezőknek illik ismerni az előző árvíz jelenségeit, főleg a kritikus helyek eseményeit kell tanulmányozni. Ugyanakkor egy újabb árvíz alkalmával egyáltalán nem biztos, hogy ott ugyanaz a jelenség ismét előfordul. Ha a jelenség oka az altalaj viszonyokra vezethető vissza, akkor az esélye meg van az ismétlődésre. Egy kis statisztika Mindig érdekesek a védekezés során felhasznált anyagi eszközök és a munka technikai ellátottságának adatai, ezért most ezekből közlök néhány adatot: - a védelmi művekbe 108 855 homokzsákot építettünk be. A zárójelentés részletesen tartalmazza hol, milyen beavatkozásba hány darab zsákot tartalmaz. A visszabontás során mintegy 90 000-et újra felhasználhatónak találtunk, így a költségeket kb. 20 000 zsák terheli. A tisztítás és válogatás után biztosan fog nőni a felhasznált zsákok mennyisége. - a felhasznált anyagok költsége 6 049 260 Ft. - az igénybevett szolgáltatások értéke 53 390 398 Ft. A szolgáltatások tartalmazzák többek közt a szolgáltatásként igénybe vett bér, gép, szállítás, telefon, villanyszerelés, stb. költségeket. - az előző költségekben nem szerepel az állandó, kinevezetti (saját és társ vizig) létszám bér és járulék költsége és a rezsi költség. Ezen költségeket a központi költségnyilvántartás kezeli. A kinevezetti dolgozók munkabérét és annak járulékos költségeit a védekezési munkában töltött idejük arányában a központ terheli a védekezési költségekre. Hasonlóan a társigazgatóságok számláit is. Az árvízi szanálások következtében egy zöld, füvesített HAJDU DEZSŐ területtel kapcsolódik a város a Tiszához. A város felöli oldalról eltűntek a töltéstestbe benyúló porták, kerítések, építmények. Áttekinthetőbbé, élvezhetőbbé lett a tiszai táj is, a város a Tisza felé nyitottá vált. A szem és a tiszai levegő nyugodtan, zavartalanul kószálhat a Tisza és a város között. Ugyanakkor ez a nyitottság nagyobb kötelezettséget jelent a gondozás terén. A zöld gyeptakaró csak akkor ékesít, ha az gondozva van. A gondozás kérdésében még biztosan lesz a vízügy és város között egyeztetés, talán vita is. A vízügyi szakmai előírások szerint a védtöltés gyeptakaróját évi két alkalommal kell lekaszálni. Ennek költségét a költségvetési juttatás sohasem tartalmazta, de mindig elvégeztük, mert a vállalkozási munkánk bevételéből ezt finanszíroztuk. Ma nincs a vízügynek vállalkozása, nincs külön bevétele, így a többlet kaszálást sem tudja vállalni. Tájépítészeti szempontból is jelentős lépés volt a töltés melletti sáv megnyitása. Nem kétséges, a töltés melletti terület szabaddá válásával a szakmai feladat ellátása lényegesen könnyebbé vált. A védekezés helyi stáblistája: Műszaki és adminisztratív dolgozók Hajdú Dezső szakaszmérnök, Fejes Péter védelemvezető, Dési Gábor, Biatovszki László, Ördögh József (vállalkozóként állandó éjszakai szolgálat), Bartók Györgyné, Nagygyörgy Györgyné, Rácz Lajosné Gát és csatornaőrök: 03.01 Sipka László. 03.02 Nagypál József, 03.03 Lénárt Ferenc. 03.04 Góg István, 03.05 Sándor Lajos, 03.06 Vérségi Sándor, 03.07 Andrikó János, 03.08 Magony Ferenc, 03.09 ifj. Lénárt Ferenc Társvízigek időszakos segítői: Győri Vízügyi Igazgatóság: Bőr Ferenc, Vaskovits József, Virág József, Halasi József Bajai Vízügyi Igazgatóság: Kerdine Mehdi, Bíró Csaba Remete, Szádeczky Attila, Szabó István, Szél Pál, Szabó Sándor, Vargacz Lajos, Kormos Kálmán Pécsi Vízügyi Igazgatóság: Lechner István, Váradi Zoltán, Matusz Dániel, Halász János, Szél Pál Most, amikor 10 év után ezt a visszaemlékezést írom, az akkori izgalmaknak már nyoma sincs bennem. Sőt, az egyes események részleteinek felelevenítése érdekében bizony meg kell erőltetnem agyamat. Egy kép azonban talán örökre bevésődött emlékezetembe. Ezen a képen emberek állnak a gát melletti utcák járdáin, és beszélgetnek, feszültek, aggódnak, hírekre szomjaznak. Ha lehet, leállítanak egy vízügyest és kérdésekkel ostromolják. Leginkább biztatást várnak. Mások a homokdepóniánál zsákot válogatnak, homokot töltenek, ki-ki az ereje és rátermettsége szerint. Megint mások járőröznek, müveket építenek és bíznak magukban, az irányításban és győzelmükben. Mi, ártéri lakosok, és vízügyesek hálával emlékezünk rájuk, segítettek megvédeni javainkat, és öregbítették a vízügyi szolgálat megbecsülését, hírnevét. Talán lehet egy személyes megjegyzésem is. Hálás vagyok sorsomnak, hogy pályám kezdetén, 1970-ben részt vehettem a rekord méretű tiszai védekezésben, és most, gyakorlatilag aktív vízügyes pályám végén ismét egy rekord árvíz elleni védekezésben vehettem részt. Csongrád, 2011. december 15. Hajdú Dezső oki. mérnök. Az Alsó-Tisza vidéki (Környezetvédelmi és) Vízügyi Igazgatóság Csongrádi Szakaszmérnöksége vezetője (1964 -2003). 1970. és 2006. évi tiszai árvíz-védekezési tevékenységéért kitüntették. 2003. óta nyugállományban van. The Tisza highwater in 2000. near city Csongrád (Hungary) Hajdú, D.
