Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

4. szám - Halász Péter: Termőterület-használat, mint környezeti rendszerszabályozás

6 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 4. SZ. sége következtében a vízfolyások medrében feltöltődések nem lesznek, a levonuló víz a medrek fenntartását biztosítja, így a völgyfenéken a vízfolyások feltöltődése miatt kedvezőtlen mederváltozások, illetve az említettek miatt hosszantartó elöntés, majd elvizenyősödés nem áll elő. A megfelelő csapadék-hasznosulás miatt, síkvidéken, a belvíz-helyzet természetes úton javul vagy megfelelő marad. A megfelelő földhasználat ezért a vízrendezés elsőrendű eszközének, illetve előfeltételének látszik és egyszersmind alapvetően a csapadék által képviselt vízkészlettel való gazdálkodást - a vízgazdálkodást - jelentheti. A völgyoldal termőföldjének megfelelő használata a völgyfenéken összegyülekezett állapotban lefolyásra kerülő vízmennyiség hasznosítható részét is meghatározza. A megfelelő földhasználat tehát előfeltétele lehet a lefolyás által képviselt vízkészlettel való gazdálkodásnak - a vízkészlet-gazdálkodásnak - is. 5. A megfelelő földhasználat alkalmazása A megfelelő földhasználat, mint környezeti rendszer szabályozásának alkalmazása, általában két alapvető lépésből áll: 1. a termőterület megfelelő használatának meghatározása és gyakorlása, 2. a termőterület jelenlegi állapotának megfelelővé tétele (a melioráció). Ha a termőterület jelenlegi állapota megfelelő, akkor a megfelelő földhasználat (az első lépés), önmagában már a rendszer szabályozását eredményezi. 1.1 A megfelelő földhasználat meghatározása érdekében öt alapvető tevékenység elvégzése szükséges: 1) a növénytermesztés szempontjából legfontosabb talajtulajdonságok meghatározása; 2) elegendő megbízhatóságú talaj-növény kapcsolatok megállapítása (az éghajlat, domborzat, földtani adottságok, vízháztartás - növény kapcsolatok figyelembe vételével), ezek alapján 3) általánosan: az egyes talajokon (termőhelyeken) sikerrel termeszthető növények, továbbá művelési ágak, 4) szántóföldön: a sikerrel termeszthető növénycsoportok meghatározása, végül 5) a területi adottságoknak és a célszerűen alkalmazható termesztési technológiáknak megfelelő esetleges táblásítási korrekció, illetve új táblásítás elkészítése. 1.2 A megfelelő földhasználat gyakorlásának alapja, szántóföldön: - az egyes táblákon a termőhelyi adottságoknak megfelelően termeszthető növénycsoportok vetésváltásos termesztése, összeegyeztetve a termesztési ciklust, az idő- és vízjárás nagyjából előre jelezhető többéves ciklusaival; - az egymás mellett lévő táblákon az azonos növények időben eltolva kerüljenek termesztésre, vagyis az egymás mellett lévő táblákra egyidejűleg különböző növények kerüljenek. 2. A termőterület jelenlegi állapotának megfelelővé tétele, vagyis a megfelelő földhasználathoz tartozó területállaHALÁSZ PÉTER pot biztosítás érdekében - ha erre szükség van - meliorációt kell végezni. A termőterület jelenlegi állapotának a megfelelőtől való eltérése esetén, azt mindenképpen és minél jobban közelíteni kell a megfelelő állapothoz, vagyis jobbá kell tenni. Ezt a tevékenységet nevezzük meliorációnak. A melioráció alkalmazásának előfeltétele a megfelelő földhasználat és az ahhoz tartozó területállapot meghatározása, illetve gyakorlása. A melioráció tevekénységei: a területrendezés (tereprendezés), a talajvédelem mezőgazdasági és műszaki feladatai, az üzemi vízrendezés és a talajjavítás. A megfelelő földhasználatnak önmagában a meglévő agro-ökopotenciál megfelelő kihasználása és fenntartása, az esetleg szükségessé váló meliorációnak az agro-ökopotenciál helyreállítása vagy növelése a feladata. Az öntözésnek az agro-ökopotenciál növelése a feladata. Az öntözésnek is előfeltétele a megfelelő földhasználat. 6. A megfelelő termőterület-használat jelentősége A megfelelő termőterület-használat a mezőgazdaság terméseredményeinek megfelelő növelésében új szakaszt nyit meg, az okszerű meliorációt megalapozza. Bevezetése azért szükséges, mert beruházás nélkül, vagy viszonylag kevés beruházási költség és kis üzemköltség, kevés anyag- és energiafelhasználás mellett biztosítja a megfelelő terméseredményeket, valamint a környezet (termőföldek, vízfolyások, tavak) megóvását és teszi lehetővé a legátfogóbb üzemszervezést és irányítást. 7. Összefoglalás A termőterületeket, termőhelyi adottságaiknak megfelelően kell használni. Ebben az esetben a terméseredmények jók lesznek, a termelés gazdaságos lesz, és a környezetvédelem érdekei is jól érvényesülnek. így a termőterületek állapota megfelelőbb lesz, talaj termékenység-romlás (erózió, savanyodás, szikesedés, defláció) nem áll elő. A lefolyó víz, illetve a vízfolyások által okozott károk (talaj elsodrás, elöntés, elvizenyősödés) előfordulásának valószínűsége és nagysága kisebb, az ellenük való védekezés könnyebb és olcsóbb, a vízfolyások, az állóvizek, tavak, valamint a talajvíz minősége is megfelelőbb lesz. A termőterület termőhelyi adottságainak megfelelő használata a táj gazdálkodás. Irodalom Halász P.iDombvidéki területek rendszerszabályozásának lehetősége. Hidrológiai Közlöny. 1978. 1. sz. Halász P. Dombvidéki területek fejlesztésének lehetősége. Agrártudományi Közlemények. 1978. 2. sz. Halász P.:Termöterület-használat, mint környezeti rendszerszabályozás. Hidrológiai Közlöny. 1999. 2. sz. Halász P.:Gondolatok a vízgazdálkodásról, a környezetvédelemről és a mezőgazdaságról. Hidrológiai Közlöny. 2012. 2. sz. Kreybig L.Mezőgazdasági természeti adottságaink és érvényesülésük a növénytermesztésben. Kulcsár nyomda. Budapest, 1946. Szesztay K.: Növénytermesztés, iparosodás és a növekedés határai a XXI. században. ÖKO. 2006. 1.-2. sz. A kézirat beérkezett:2012. augusztus l-jén Pécsi VÍZIG: területfelelős; VIZITERV: tervező; OVF: oktatásszervező; BME Vízgazd. Főisk. Kar, Baja: oktató; VITUKI: kutató; OMMI: meliorációs tervező, tervellenör; MÉM-NAK: meliorációs tervellenőr, szaktanácsadó; AGROBER: meliorációs tervellenőr, tervező.