Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

3. szám - Bezdán Mária: A Debrecen K-2073 jelű kútban észlelt rétegvízszint változásainak kapcsolata a tiszai vízállásokkal és a vízállás-kilengésekkel

liEZDÁN^Nl^Debrec« 900 800 700 Hf 600 t/i m 1= 5 400 300 200 100 600 800 Tiszafüred vízállás [cm] 1000 6. ábra: Szolnoknál és Tiszaugnál észlelt tiszai vízállások kapcsolata 2000-ben 900 800 700 N E 600 (n o a> JC CO 500 m rt> !* 400 tN 300 200 100 -500 0 500 Martfű vízállás [cm] 1000 900 800 700 _ 600 n £ £ Ä 500 c N H > 300 5. áéra: Tiszakeszinél és Tiszafürednél észlelt tiszai vízállások kapcsolata 2000-ben 7. ábra: Tiszakeszinél és Martfűnél észlelt tiszai vízállások kapcsolata 2000-ben A tengelyek felcserélésével azonban a pontpárok által kirajzolt alakzat is megváltozik (8. ábra). Tehát, ha pl. a korrelációs számítást végeznénk, más-más eredményt kapnánk, ha alkalmaznánk a tengelycserét. Ez azonban megkérdőjelezi a korrelációs értékhez való nagyfokú ragaszkodást. A szakirodalomban már több módon is bizonyították, hogy a korrelációs tényező a koordináta rendszer elforgatására nézve nem invariáns (Yule-Kendall, 1950; Fényes, 1980; Vágás, 1980, 1981; Hankó, 1981). 200 100 -13 -11 -9 -7 -5 Debrecen K-2073 rétegvizszit [m] 8. ábra: A Tiszakeszinél észlelt tiszai vízállások és a Debrecen K-2073jelű kútban észlelt rétegvízszintek kapcsolata 2000ben (a 3. ábra tengelyek felcserélésével) 3. Összegzés A kapott eredmények azt igazolják, hogy van olyan rétegvíz-test, amely közvetlen kapcsolatban áll a csapadékvízzel és a felszíni vizekkel. A kútban mért vízszintek előrejelzés céljából felhasználhatók lehetnének, ha az utolsó vízálláskilengéses időszak (2003-2005) óta nem változott volna meg a kút vízjárása. Eddig az időpontig éves szinten több méteres ingadozást mutatott a kútban a vízszint (nagyjából a terep alatt 6-11 m között mozgott). 2005-ben (5,6-8,8 m), 2006-ban (5,2-8,2 m ), 2007-ben (5,3-6,2 m), 2008-ban (5,2-5,6 m), 2009-ben (5,1-5,8 m), 2010-ben (4,3-5,5 m) és 201 l-ben (4,0-5,2 m) között ingadozott a rétegvíz szintje. Hasonlóan megemelkedett a rétegvízszint a Debrecen K2092 (2733) jelű kútban is, és ott is lecsökkent a vízjátéka. A felszíni vizek kilengéseivel összefüggést mutató Pécs K90 karsztvíz-kút is hasonló tendenciát mutat. Nem valószínű, hogy a kutak meghibásodásáról van szó. A lecsökkenő vízhasználat (Marton, 2010) sem indokolja a vízjáték ilyen mértékű korlátozódását, és a kutak pozitívvá válásának folyamatát. A debreceni kutakban, és a pécsi karsztvíz-kútban a vízszintemelkedés inkább az általuk észlelt réteg/ek megcsapolódási zónái valamilyen mértékű elzáródására utal a 2005. év óta (pl. vízzáró résfal építése, beomlások), ami meggátolja a korábbi nagy vízszint-ingadozás lehetőségét (Rónai, 1956, 1985). Autópályák, vízügyi létesítmények, stb. vízzáró résfalai keresztezhetik a vonalszerű, régi eltemetett folyómedreket (Urbancsek, 1960; Borsy, 1996; Gábris - Nádor, 2007; Mezősi, 2011) , amelyek a felszín alatt részt vesznek a víz nyomás alatti továbbításában (Tóth, 1995; Vágás, 1995). A víz visszasajtolásából is adódhat a nyomásszint néhány éve kialakuló stagnálása. Megfigyelhető továbbá, hogy míg a Tiszántúlon az érintett rétegvíz-test(ek)ben szintemelkedés következett be az utóbbi években, addig a Duna-Tisza közén a Bükkben fúrt rétegvíz-kutakban folyamatos süllyedés tapasztalható. Itt nagy valószínűséggel a lignitbányászat következményeként süllyednek igen drasztikusan a rétegvíz-szintek. 30 év alatt több mint 30 m-es vízszint-süllyedés következett be. 4. Kitekintés Minél sűrűbb az észlelés gyakorisága, annál több információt olvashatunk ki belőle. A napi egy észlelés lehet, hogy bemér egy kiugró vízállásértéket, amit hibának könyvelünk el, holott lehet, hogy éppen egy néhány órás felszín alatti áradás igen értékes adatát sikerült ezzel elvetnünk. Vannak még a felszín alatt eddig meg nem fejtett jelensé-