Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)
2. szám - Nagy László: 257 éves a Mirhó-gát
^lAG^^^^^vesy^Mrti^á^ 75 gyik oldalán a belvíz két lábbal magasabban állt, mint a túloldalán a megáradt Tisza folyó. A kifolyt víz megtöltötte a gyenda-tiszabői valamint tiszaroffi öblözeteket, és elterült az ezek között fekvő magasabb területeken is. A kitört ár Abád és Tiszaszalók addig biztonságos belterületét is elérte, s a lakosságot sátortáborba kellett költöztetni. Hogy a még álló házakat megmentsék, hatóságilag^ megnyitották a szomszédos Örvény-abádi öblözet lokalizációs gátját, az ún. Bug-gátat, és a vizet a társulat jól megvédett 10000 hektáros árterületére bocsátották. Azonban ez sem segített. A Tisza vízhozama és az árhullám tartóssága mellett az intézkedés csak a károkat növelte. (Nagy 2007) „Abádi és tiszaszalóki lakosság nagy részének március 25-e óta nincsen már háza, omlott és omlik fal fal után, tető tető után. Család család mellett a partok magasabb részein, a temetők mellett és kinn a szabadban, egyesek rögtönzött sátorokban tartózkodnak. Tiszaszalók fele, Abád egyharmada máris összeomlott." (Nemzeti Hírlap 0326) „Tiszaroff község belterülete is víz alá került, 50 ház azonnal összeroskadt." (Alispáni jelentés) A gátszakadás után két nappal, március 25-én azonban a Mirhó-gát vonala sem volt tovább védhető. Az árvíz részint megkerülte a Mirhó-gátat annak alsó és felső végén, részint áthágta azt, és a víz szabadon szétterült a Kunság felé. A Szalók-taskonyi védtöltés tervezéséhez 1876-ban készült műszaki leírás az alábbiak szerint rögzíti a Mirhó-gát tönkremenetelét: „Az 1876. évi árvíz nem magát a Mirhó-gátat törte ki, hanem több helyen meghágta első ízben nem a Mirhó-gát, hanem a lovászháti majorság közelében azon magaslatot 1 0, melynek végéhez a Mirhó-gát kötve van, és csak azután feltartóztathatatlanul folyni kezdett, vett magának utat a Mirhó-gát mindkét végénél, hol nagyobb esést és porhagyóbb talajt találva, magának itt mélyített és szélesített utat, később pedig amint az erős kifolyás következtében a vízszíne süllyedni kezdett, a lovászhát közelében folyások részben megszűntek, részben pedig csergedezéssé válván, a Mirhó-gáton a szakadások ... szinte betöltettek." A víz tehát a „porhanyóbb talaj"-t kikezdve a gát két végén valószínűleg meghágással ment tönkre. A víz ősi útján, a Gyolcs-fenéken és a Kakat-éren, a Tiszavidéki vasút töltésén keresztül a Berettyóig folyt. „A tiszabői partokról irtóztató nézni a tenger árvizet, ameddig a szem lát se vége, se hossza, egy-egy feketéllő pont jelöli a vízközt, hogy ott még néhány nap előtt egy népes virágzó tanya volt, egy-egy nagy házcsoport. Egy-egy falutorony mutatja, hogy ott van Kunhegyes, amott Kenderes, de megközelíteni egyiket sem lehet... Kisújszállásra mely majdnem hét mérföldre (58 km-re) van a folyó medrétől [április] 9-én ért a víz, mely a Mirhó-gátat átszakította. A Tisza most a töltésen túl is 5 negyed mérföldnyire (^14 km) borította el a Karcag, Kisújszállás közt elterülő lapályokat, ami emberemlékezet óta nem történt. A vasúti töltés, mely három mérföldnyire (25 km-re) van a Tisza medrétől, csak 3 lábnyira (1 m-re) áll ki a vízből és attól lehet tartani, hogy e víz a töltést alá fogja mosni." (Pesti Napló 1876) Tiszabőről írták a Nemzeti Hírlapnak március 26-án: „Fegyverneket már a múlt hét elején" fenyegette az ár, azóta másfél lábbal (csaknem 50 cm-rel) nőtt a vízszint, az emelt töltésekkel 1 2 azonban sikerült a veszélyt máig elhárítani. Roff az állam nagyszerű dohánytelepével a víz színén alul fekszik, de a 800 öles (-1500 méteres), nagy részben rögtönzött gátjával a víz kitörés ellen még tartja magát. Nem így Tiszabura, az ezernyi ölön (-1900 m-en) felosztott több napi munkaerő sikerét, a zápor kíséretében dúlt ma éjjeli orkán meghiúsította. Szegény Tiszabura ma már víz alatt van." 9 Nem derült ki, hogy ki adott engedélyt a Bug-gát megnyitására, ami felesleges intézkedés volt, ugyanis csak az elöntött terület és a kár nőtt vele. Az Örvény-abádi öblözet lakóinak jogos volt felháborodása és követelése, hogy a hatóság minden kárukat fizesse meg. 1 0 Magaspartot. 1 1 Február 14, hétfő. 1 2 Nyúlgátakkal. Az árvíz a mélyvonulatokon és a gáttal párhuzamosan folyt. Fegyverekről Kiss Miklós kormánybiztos március 29én este 2000 taligát kért a fővárosi hatóságtól, melyet még aznap este útnak is indítottak. 1 3 Ezek segítségével talán lehetséges lesz a töltést megerősíteni, hogy a még nagyobb bajnak elejét vegyék. (Nemzeti Hírlap 0330) A Tiszától távol eső Kisújszállásról április 4-ről írták, hogy „a hatóságok bűnös indolentiája következtében" a Mirhó-gát, Abád és Tiszabura között a Tisza áijai által megkerültetvén, az ár hajmeresztő nagyságban és terjedelemben borítja el Jász-Nagykún-Heves-Szolnok megye egy részét, az egész Nagykunságot, Békés és Bihar megyék nagy részét. „Ma még fogalom sincs azon óriás veszedelemről, melyben vagyunk és azon óriás károkról, melyeket ezen vidék szenvedni fog. Itt virágzó falvak, városok pusztulnak el talán örökre, éppen úgy, mint a tatárdúlás idejében. Sok százezer holdra menő mentesített földjeink sok évekre nádtermő vadrétségekké fognak változni, melyeket ismét csak iszonyú aszályok lesznek csak képesek kiszárasztani." (Nemzeti Hírlap 0307) A Pesti Napló április 10-i száma mutatta be a taskonyi gátszakadást olvasói levél alapján: „Március 18-án már lehetett látni a taskonyi gát tarthatatlanságát, de a legközelebbi fenyegetett községek még békén pihentek azon való vak megnyugvásukban, hogy a vén Mirhó-gát talpon áll érettük ... Annak megállapításához, hogy az ifjú taskonyi gát elszakadásával, az agg Mirhó megállja-e a sarat, nem történt semmi műszaki kombináció, de nem is kellett. Beláthatta azt egy kis szakértelem, hogy a szabályozás előtti vizek magasságához mérten a Mirhó emberül meg is állott. A szabályozás haladásával aránylag emelkedő, s most rendkívüli magasságra hágott vízszín a Mirhó-gátat meghaladta. Most már utána vagyunk az irtóztató Mirhó katasztrófának. Március 23-án a taskonyi gát elszakadt. A kitörő víz egyik rohama, az 1874ben rendszeres felügyelet nélkül maradt Gyenda-tiszabői Külön Egylet mentesített árterének tartott, s míg az érdekeltség főként báró Baldácsy részéről, a különben is gyenge Tisza gátat gyámolította, azalatt ... a védelem nélkül hagyott lentebbi helyeken, melyeket egypár nap alatt száz ember erejével el lehetett volna rekeszteni, 25-én a víz beömlött, s 26án az egész 5000 holdnyi gyönyörűen díszlő mentesített árteret elborította. Az ár másik ága a Mirhó-gátnak ment. Nem sok idő kellett ahhoz, hogy a két gát közötti öböl megteljen. A Mirhó-gát két szélén, a növekvő víz játszva simult át és Kunhegyes vidékét egy tenger ár lepte el. Irtóztató nézni a tiszabői partokról a tenger árvizet, ott van Kunhegyes, amott van Kenderes, de megközelíteni egyiket sem lehet. Fegyvernek védésén négy nap óta már 680 árkász katona dolgozik. Kisújszállásnál a vasút töltése tartja fel a vizet, hacsak ma már a vasutat el nem vágták, s szabad utat adnak a folyásnak a másik vasútig s azon alulra is, amíg a Körösbe nem szakad. - Szabó K. mérnök." A Mirhó-gát átszakadásának következményei A Mirhó-gát átszakadása újra messzire elárasztotta az Alföldet. Tsank László Heves-Szolnok megyék alispánja (Eger), 1876. március 25-én levélben számolt be a Belügyminiszternek az árvíz alatt tett intézkedésekről. A levél nem tartalmaz információt a bal parti gátszakadásról, pedig az március 23-án történt. A további eseményekről az alispán április 4-én írt jelentéséből tájékozódhatunk, de a beszámolóból kimaradt a március 24-28 napok történése. Pedig abból megtudhattuk volna, hogy ki adott utasítást a Bug -gát hatósági megnyitására. Április 4-én már a kifolyt víz kormányzása volt a feladat az Alföld közepén. (Nagy 2007) „... Szolgabírói helyettesül Kuncze Imre megyei bizottsági tagot és Törökszenmiklós város főjegyzőjét nyertem meg és neveztem ki, aki az óvintézkedéseket eréllyel és eddig teljes eredménnyel vezeti, április 2án egy új 2500 folyó öl (4750 m) hosszú ideiglenes gát emeléséhez fogatott, hogy a község a más felől történt gátszakadás következtében támadt ártól megmentessék. Kenderesre, melynek határa a taskonyi töltés elszakítása következtében elárasztatott, a mentési munkálatok vezetésé1 3 Árvíz után hetekig keresték a taligákat, a Pestről kért csónakokkal együtt, de nem lett meg.
