Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

2. szám - Nagy László: Történelmi zagygát-szakadások

70 Történelmi zagygátszakadások Nagy László BME Geotechnikai Tanszék, 1111. Budapest, Műegyetem rp. 3. Kivonat: Gátak körülbelül ötezer év óta folyamatosan épülnek a földön. Számuk egyes becslések szerint megközelíti az 500000-t (csak Kínában több mint 80000 nagygátat tartanak nyílván, Svédországban 10000-t). A gátépítés tudománya folyamatosan fejlődött, az ismeretek bővülése lehetővé tette, hogy a nagygátak tönkremenetele már az 1980-as évekre lecsökkent egy 0,2 %-os törési érték alá. Az igazán nagy gátak tönkremenetele még ennél a törési aránynál is kisebb, a nemzetközi tervezői és kivitelezői társaságok körültekintő munkájának eredményeképpen. A gátak „mostoha gyermekei" a zagygátak, melyek kisebb odafigyelést kapnak, alapozásuk és magasításuk sokszor ad hoc döntések alapján készülnek, nemegyszer a gyakorlat jelöli ki az alkalmazott technológiát úgy, hogy tervező nem került bevonásra. Kulcsszavak: árvíz-mentesítés, vízügyi törtánelem. Magyarország 2000-ben szembesült a zagygátak problémájával, amikor két Erdélyben lévő tározó is átszakadt néhány hét különbséggel. 2000. január 30-án Nagybánya mellett az Aurul vállalat zagygátja szakadt át meghágás következtében. A hóolvadás és esőzés miatt 100 ezer m

3 cianid került a Szamosba majd a Tiszába, súlyos környezeti katasztmsmmr-ammMmi- wj rófát okozva, halak tonnáit mérgezve meg, és közel egy millió lakos ivóvízellátását tönkretéve. Ugyanezen év március 10-én ugyancsak Erdély területén Borsabánya mellett a heves esőzések hatására átszakadt zagygát mögül nehézfém szennyezés került a mellékfolyókon keresztül a Tiszába. 1. képek. A maivési (Franciao.) zagygát tönkremenetele 2004. Ekkor, 2000-ben még nem vont le senki olyan következtetést, mely feltételezte volna, hogy ezekhez hasonló eset itthon is előfordulhat. Tíz évet kellett vámi arra, hogy a MAL esete ráirányítsa a figyelmet a hazai zagygátakra. A zagygátak tervezése, szakértése, állékonyság számítása egy külön „szakma" (hasonlóan például a nagygátak tervezéséhez), mely speciális szakmai ismereteket igényel, a tervezés specifikus elemeinek betartását követeli meg. A zagygátakkal kapcsolatos ismereteket ugyanúgy el kell sajátítani (tervezőknek, hatóságoknak, üzemeltetőknek), mint a szennyvízzel kapcsolatos, vagy más tudással kapcsolatos ismereteket. Meg kell jegyezni, hogy a problémakör súlyosságát a Nemzetközi Talajmechanikai és Geotechnikai Szövetség (ISSMGE) azzal hangsúlyozta, hogy szakmai keretén belül külön Technical Committee foglalkozik a zagytározók speciális geotechnikai problémájával. A zagygátak tönkremenetelének vizsgálatánál fontos adat a megtörtént események statisztikájának elemzése. A gyakorlati élet is megmutatja a gyenge pontokat, a szük keresztmetszeteket. Mások hibájából lehet tanulni. A zagygátak az előző 50 évben (mint ahogy az összegyűjtött adatok mutatják) legalább 92 számottevő esetben szakadtak át (átlagosan évente kettő). A tározott anyag minősége, mennyisége, a gát szerkezete és magassága, az altalaj és sok más paraméter különbözött, mint ahogy a következmények is eltértek egymástól, azonban az adatok számossága lehetőséget ad bizonyos következtetések levonására. E gátszakadások 25 országban voltak, az 1. ábra szerinti megoszlásban. Nem lehet tudni hány zagytározó van a világban, hány tározóra vonatkoznak a gátszakadás statisztikái. Ez a kérdés a jelen tanulmány egész statisztikai elemzésénél végig kísér. Már az sem megfogalmazott, hogy mi számit egy zagytározónak, a MAL Ajka és Kolontár közötti 11 kazettából álló tározója egynek, vagy 1 l-nek számít ebből a szempontból? A bányászott ércek közül 17 anyag érintett zagygát szakadással, legtöbbször szerepel a réz 24 %, arany 14 % valamárcius 20-án. 30000 m zagy és víz ömlött ki a tározóból mint a foszfát és szén 13 %. A zagygátak szakadásának a kiömlött anyag mennyisége szempontjából a nagy térfogatok a meghatározók. Ezekhez a nagytározókhoz tartozott a nagyobb károkozás is. A kolontári katasztrófa 1700 ezer m

3 kiömlött folyadék+zagymennyiséggel a nagytározók kategóriába esik. Fülöp-szigetek Dél-Afrika Japán Kanada Zambia Egyesült Királyság Románia Spanyolország Brazília Bulgária Oroszország 1. ábra. Zagygát szakadások országok szerinti megoszlása A zagygát szakadások statisztikai adatainak vizsgálatánál talán a legfontosabb műszaki feladat az okok meghatározása, és az azokból levonható következtetések. Bár az esetek negyedénél nincs információ a tönkremenetelre, a maradék adathalmaz sem homogén, ugyanis az okoknál összekeveredik a tönkremenetel mechanizmusa a mechanizmust kiváltó eseményekkel. Kiváltó események, mint a nagy esőzés, a földrengés, a fenntartási munkák hiánya, stb., nem keverhető össze azzal, ahogy a gát tönkrement. A nagy esőzéshez ugyanis sok tönkremeneteli mechanizmus tartozhat, mint például a meghágás, a megnövekedett szivárgó víz nyomása miatti rézsűcsúszás, vagy a pórusviz-nyomás növekedése miatti altalajtörés. így a 2. ábrán ugyan keverednek az okok, de a leggyakrabban előforduló okok azonosíthatók. A leggyakrabban előfordult tönkremeneteli mechanizmusok a liquefaction, csővezetéktörés, vízmozgás a gátban gátmagasítás, meghágás és egyéb geotechnikai okok (2. ábra). Min-