Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

2. szám - Nagy László: Hajósüllyesztés a gátszakadás bezárására

59 Azbesztcement csövek laboratóriumi vizsgálatai a K+F Rekonstrukciós Projekt keretében Fülöp Roland, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék 1111. Budapest, Műegyetem rkp. 3 - (e-mail: froland@vkkt.bme.hu) Kivonat: A közmű vagyon rekonstrukciója az egész fejlett világban kiemelt téma aktualitása és jelentős pénzügyi forrás igénye miatt. Hazánkban is számos kutatás folyik a témában. Sajnos a statisztikai úton történő rekonstrukciótervezés minőségi illetve mennyiségi adathiánnyal küzd. „Szakértő rendszer kifejlesztése vízi közmű objektumok állapot értékelésére és a rekonstrukciós stratégia meghatározására" K+F projekt keretében számos előremutató eredmény született hálózat nyilvántartások területén, amelyek idővel pótolják az emiitett adat hiányt. Addig is szükség van megalapozott rekonstrukciótervezésre, aminek az adatigényét csőanyag vizsgálatokból nyerhető információkból kell pótolni, kiegészíteni. A K+F munka adatgyűjtéséből kiderült, hogy idehaza az elkövetkező 10 évben leginkább azbesztcement csövek rekonstrukciójára kell felkészülni az ivóvíz hálózatban. A K+F projekt keretében lehetőség adódott laboratóriumi csőanyagvizsgálatok elvégzésére, amelyek értékes információkkal szolgáltak a vezeték állapot meghatározáshoz. A munka keretében meghatározásra került egy költségkímélő vizsgálati eljárás, amely eredményeként közelítő teherbírási érték áll rendelkezésre csőstatikai számításokhoz. A csöstatikai számítás alapján az üzemeltető dönthet a rekonstrukció érettségről (állapot meghatározás), illetve a szóba jöhető felújítási módszerekről. Kulcsszavak: azbesztcement cső, labor vizsgálatok, teherbírás, rekonstrukciótervezés. Bevezetés nek a rekonstrukciótervezési munkálatok, és ezen kívül érA közmű vagyon kezelése, műszaki és gazdasági szem- tékes információt szolgáltathatnak további kutatásokhoz. A pontból egyaránt optimális felújítása az elmúlt években az rendelkezésre álló hazai adatok alapján a közeljövőben az egész világon az érdeklődés középpontjába került. A kutatásfejlesztési szempontból prioritást élvező témakörben számos hazai, illetve külföldi publikáció született az elmúlt években. A Nemzetközi Vízellátási Szövetség (IWA) folyóiratot is indított a témakörről Asset Management címmel. A rekonstrukciót és az ezzel összefüggő vagyongazdálkodási feladatokat a Nemzeti Víztechnológiai Platform (NVP) Hálózatok munkacsoportja is kiemelt érdeklődésre számot tartónak minősítette A hazai helyzetet mi sem jellemzi jobban, mint hogy csak a vízellátó hálózatok esetében a rekonstrukcióra érett vezetékhálózat aránya megközelítően 75 %-os, ami mintegy 2000 milliárd Ft-nyi beruházási igényt jelent 2009 es árszinten 0. Az évtizedes rekonstrukciós lemaradás pótlására csak akkor látszik esély, ha a hálózatok állapotáról megfelelő ismeretekkel rendelkezünk és a szűkös keretek felhasználása a leginkább kockázatos vezetékekre koncentrálódhat. Ennek alapja és legfontosabb feltétele a pontos, megbízható hálózat- és hibanyilvántartások vezetése, a csőanyagok, vezetékek szisztematikus vizsgálata lenne. A diagnosztikai eszközök és lehetőségek a vízi közművek területén alkalmazott, gravitációs és nyomás alatt működő vezetékek esetében jelentősen eltérők. A nyomás alatt üzemelő hálózatoknál a diagnosztika és maga a diagnózis megállapítása többnyire következtetéseken alapul. Ezek alapadatait a vezetékek életkora, hiba jelenségek (zömében a felszínen megjelenő hibajelek), mért a vízveszteségek, szisztematikus hibahely keresésék, illetve a feltáráskor, és a hibák javításakor szerzett értékes információk alkotják. Az így nyerhető adatok széleskörű alkalmazhatóságának alapfeltétele a valósággal megfelelően egyező közmű nyilvántartás és az élettartam során előforduló események pontos leírása. A halmozódó problémák egyre sürgetőbb megoldása miatt a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék 26 üzemeltető cég bevonásával 2005-ben egy Kutatás Fejlesztési Projektet indított „Szakértő rendszer kifejlesztése vízi közmű objektumok állapot értékelésére és a rekonstrukciós stratégia meghatározására" címmel. Az elmúlt években az együttműködés keretében kidolgozásra került egy térinformatikai alapú hálózat nyilvántartási rendszer, melynek bevezetése a projektben közreműködő tagvállalatoknál folyamatban van. Az egységes szemlélet szerint létrejövő adatbázisok, és azok kiértékelése biztosíthatják, hogy a későbbiekben statisztikai alapon elvégezhetők legyeazbesztcement, illetve KM-PVC csövek rekonstrukciójára kell felkészülni. Az azbesztcement csövek esetében élettartamuk végének közeledte, illetve még ma is kimagasló arányuk a vízellátó hálózatban indokolja a megkülönböztetett figyelmet. A ma még rövid időintervallumot felölelő nyilvántartások, és azok hiányosságai következtében nincs pontos kép az említett vezetékek valós állapotáról, ezért a klasszikus statisztikai alapon történő rekonstrukciótervezés idehaza korlátokba ütközik. Vezeték állapot meghatározásra a probléma súlyosságát tekintve addig is szükség van, ezért több irányból kell megközelíteni a problémát, amelynek egyik lehetséges módja a csőanyagvizsgálat. A K+F projekt keretében lehetőség nyílt laboratóriumi csőanyag-vizsgálatok elvégzésre (azbesztcement, KM-PVC, öntöttvas), amelyek már most értékes információt szolgáltattak a rekonstrukciótervezéshez, és hazai állapotok megismeréséhez. Kulcsszavak Azbesztcement cső, rekonstrukciótervezés, laboratóriumi vizsgálatok, teherbírás becslés, felújítási módszer kiválasztás Azbesztcement csövek az ivóvízhálózatokban Magyarországon az összes csőanyaghoz képest jelentős, európai viszonylatban (Rajani, 2004) is kiemelkedő az azbesztcement csövek aránya a vízellátó hálózatokban (1. ábra). Az 1990-es évek elejéig rendkívül kedveltnek számított, aminek oka a gazdaságos építhetőség, az egyszerű kötéstechnika, megbízhatóság és széles idomválaszték

. 1. ábra. Azbesztcement csövek aránya néhány európai országban Első lépésként a kutatási munka keretében a projektben résztvevő vízmüveknél összegyűjtésre kerültek az azbesztvezetékekjellemző adatai (hossz, átmérő, életkor, meghibásodás). Az adatgyűjtés az ország lakosságának 20%-át ellá-