Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)
2. szám - Bezdán Mária: Egyidejűségi vizsgálat a Tisza martfűi vízmércéjén észlelt vízállás-kilengések és a hazai felszínalatti vizek kilengései között
16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 2. SZ. így is kiugrás keletkezett a vízfelszín-görbén (3. ábra). Mivel extrém változás történt november 11 -én és november 23 -án, a konkrét időpontra történő rákereséssel próbáltam kideríteni, vajon történt-e máshol is hasonlóan nagy változás a vízállásokban. Több észlelőkútban is hasonlóan szélsőséges mozgást találtam. A Tisza vízfelszín görbéi 2004 november közepén Tiszai off és Törökbecse között -23 -24 3. ábra: Hirtelen vízállás süllyedés Martfűn A rétegvíz-kutakban az észlelés jó esetben heti egyszer történik. Ilyen kút többek között a Debrecen B-2041 jelű a TEVA Gyógyszergyár területén 1996-ban létesült rétegvízkút is. Itt 2004. október 25-én a mért -37,78 m-ről november 8-ára -35,52 m-re emelkedett meg a rétegvíz szintje. Átlépte a -36,0 m-es peremfeltételnek számító szintet. November 15-én -35,65 m-en volt, majd 22-én a kút peremétől 38,05 m-re helyezkedett el a víz szintje. Azaz egy hét leforgása alatt több mint két méteres vízszint-süllyedést regisztráltak. Ugyanebben az időben a Debrecen K-2073 jelű kútban ellentétesen mozgott a vízállás. A november 15-én észlelt -9,06 m-ről november 22-ére -6,39 m-re emelkedett meg a nyomásszint, majd egy héttel később november 29én -9,63 m-re süllyedt vissza. Itt is egy hét alatt közel 3 méteres változás zajlott le. A rétegvíz szintjének hirtelen süllyedése a Tisza érintett szelvényeinél a vízállás hasonlóan gyors ütemben megnyilvánuló süllyedését okozza, ami néha a vízfelszín-görbén ,beho rpadással" jár együt t (4. ábra). A Tisza vízfelszín-görbéi 2004 november véfién Tiszadob és Tiszafül ed közöli sr 90 8 a 89.5 1 89 Í-38,5 -27 -28 Tiszadob Tiszapalkcnya Tiszakeszi Tiszadorogma Tiszafüred 4, ábra: A Debrecen K-2073 jelű kútban több mint 3 méteres süllyedés „behorpasztotta" a vízfelszín-görbét Tiszakeszinél Nem csak Debrecen környékén találtam ebben az időben hirtelen vízszint-változást mutató kutakat. A Budapest, Délpesti Fűtőmű (4261) jelzésű rétegvíz-kútban napi sűrűségű adat állt rendelkezésre. Itt november 22-ről 23-ra -12,06 mről -13,05 m-re süllyedt a víz szintje, azaz egy nap alatt 1 m-t változott. A Bükkábrány, Csincsetanya és Vatta környéki kutak havi gyakorisággal észlelt kútjai is összefügghetnek a jelenséggel, mert a Martfűnél tapasztalt kiugrások a Tiszában a Kiskörei duzzasztómű üzembehelyezését követően a kutakhoz közel eső Tiszakeszinél is jelen vannak és az itt található kutak a debreceniekhez hasonlóan ellentétes vízszínmozgásokat végeznek. Amíg az egyik kútban lesüllyed a víz szintje, ugyanakkor a másik kútban vízszín emelkedés következik be. 3. A talajvíz-kutak vizsgálatának eredménye A Martfűn bekövetkező vízállás-kilengéseket előidéző rétegvíz-nyomások hatással lehetnek a talajvízre is. Azokat a talj víz-kutakat vettem csak figyelembe, amelyekben a napi vízállás-változás meghaladta a 10 cm-t. A Magyarország területén fürt kutak vizsgálatánál azt tapasztaltam, hogy a Tiszántúlon mutatkozik a legnagyobb napi változás. Az érintett kutak vonalak mentén találhatóak, amelyek hajdani folyómedrek (Urbancsek 1960, Rónai 1966, 1985, Borsy 1989, 1996, Félegyházi et al. 2003, Gábris-Nádor 2007, Nagy et al. 2007, Mezősi 2011) esetleg tektonikus törésvonalak lehetnek és a Duna-Tisza közén átfutva a Dunát is keresztezik. A nagyobb vízszint-ingadozást végző réteg- és talajvízkutak által kirajzolt vonal a Dunát Szekszárd (Gemenc) környékén keresztezte. Ennél a vízmércénél 1952-1993 közötti időszakra áll csak rendelkezésre vízállásadat, emiatt a 2004 évet nem tudtam igazolni. Azonban a korábbi eseteket megvizsgálva itt is kimutatható vízállás-kilengés a Tiszán a Martfűn tapasztal t kilengésekkel egyidő ben ( 5-6. ábra). 5. ábra: Vízállás-kilengés Tiszafürednél és Martfűnél Annak érdekében, hogy eloszlassam a kétségeket afelől, hogy a Dunában a vízállás-kilengést a Sió-csatorna hirtelen megváltozó vízhozama váltja ki, az eddigi összes kilengés időpontjában megvizsgáltam a Sió szekszárdi vízmércéjén észlelt adatokat. A Sió-csatorna vízállásai egyik esetben sem indokolták a Dunában a Szekszárd-Gemenc vízmércénél a vízállás bármilyen mértékű emelkedését, vagy süllyedését a szoms zédos ví zmérc ékhez képest. A Duna felszingörbéje!966 szeptember elején = 89 s £ 87 4> £ 86 ' / c/ 6. ábra: Vízálláskilengés a Dunán Szekszárd-Gemencnél
