Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

2. szám - Hajdu Dezső: Az 1970. évi tiszai árvíz a Csongrádi Szakaszmérnökség területén

14 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 2. SZ. Jún. 16. A tetőzés napja. A 18 és 20 órai leolvasás egyaránt 905 cm a csongrádi mércén. A mindszenti mérce 947 jún. 17-én. A munkákhoz 200 fő honvédségi erő áll rendelkezésre. Zöldkert u. 23-25. Nyúlgát-é­pítés. A dong-éri töltés túrásnál feltört a buzgár. Nem egyedi eset. Ezért csak kellően felkészült, megfelelő gyakorlattal rendelkező sze­mély végezhet ilyen veszélyes munkát. Csak védőcsöves fúrást lehet készíteni. A mesterséges buzgár legalább annyira veszélyes lehet, ha felkészületlen a talajfúrást végző személy, mint a természetes. Az elfo­gáshoz, elfojtáshoz szükséges anyagoknak és személyeknek készenlét­ben kell állni. Homokzsák-terhelés: 59+900, 70+400, 703550, 79+750, 79 +800, továbbá rőzseláp felhúzás, töltésfelelés homokkal (900 m 3), gátkorona rendezés. Buzgárelfogás a 70+600-nál. Jún. 17. 904 cm-en áll a víz. Futó zápor. Baleset a Dong-éri őrház­nál. Homokzsák-terhelés: 59+800, 73+600, kőterhelés: 70+600, 70+ 700, Dongér 5+400. Gátkorona rendezés, homokolás. Védművek áthe­lyezése. Gk. 39, tgk 5, kotró 2, rakodó 4. Létszám: 664 fő. Jún. 18. 904 cm.-ről apad a víz. Gát u. 2. ház fala kidőlt, Nagy F. u. 8 és 10 fakadóvízben áll, és a Pálfi u. is. Honvédség létszám igény 80 fő. Teleki u. 21, 23, 25 és 27 vízben áll. Tűzoltók szivattyúznak, a szo­bában 20-25 cm víz, homokot is szállítunk. Liliom u. 5 aládúcolandó. Homokzsák-terhelés:79+850, Csapadékvíz leeresztés, Gátfejelés ho­mokkal, 5 aggregát éjjel üzemel. Létszám 664 fo. Jún. 19. Rendkívüli esemény az éjszaka nem történt. A Dong-ér 5+400 pátriázott szakasz tovább ázik, kőleterhelés. A víz napi 1 cm-t a­padt. Újabb helyeket táratunk fel fúrással (60+700, 60+800). Honvéd­ség csökkenti a szállító kompok számát. Homokszállítás és zsáktöltés, széttaposott töltés magasítása, kőterhelés 70+450, homokzsák-terhelés 72+400, 79+900. Töltéskorona rendezés. Az irányító műszakiaknak rendelkezés a védekezési munkák felmérésére, a tapasztalatok és tanul­ságok leírására, a felhasznált anyagok összegzésére a zárójelentés ösz­szeállításához. Gk.: 38, kotró: 2, rakodó 3, aggregát: 5, Létszám: 677 fő (fegyv: 130, közerő: 304, árvéd. munkás 190, műszaki 19 fő). Jún. 20. A púpos szúnyog inváziója erősödik. Állítólag az Al-Duna vidékén honos, erre nem ismert, talán nem is szúnyog. Inkább fekete kis bogárhoz hasonlít, Csípése később dagad, közepén kis fehéres hó­lyagocskával, viszket és fájdalmas. Az orvos előtt is ismeretlen volt. Szúnyogirtás kérve. Egyre több a közerőként kiközvetített idős és be­teg, lassan nincs kiből válogatni. Egyre nő a töltésátázás. A meglévő müvek közül és a frissen jelentkező átázási helyeken víz levezetése fo­lyamatos A közerő védekezési munkába beállási és távozási időpontja igazolás a tényeknek megfelelően állítandó ki, nem engedhető meg la­zaság. Az az érzésem, hogy mindenki egyre jobban belefárad. A véde­lem irányítása nem lazíthat, nem adhatja fel. Az ő személyük a véde­lem irányításának szilárd pontja, nekik nem lehet szabadidőt adni, kivé­ve hetente néhány órás eltávozást a pihenő időben. A figyelőszolgálat emberei cserélhetők, de a lelkiismereteseket nem szabad. Bennük a ki­tartást erősíteni kell. A sikeres védekezés alapja a jelenségek időbeni felfedezése. A megfelelő időben történő észlelés az egyik pillér, a má­sik a jelenség korrekt minősítése, felismerése. Ezt követően jöhet a be­avatkozás. Ha nincs felderítő szolgálat, nem lehet siker, sőt az egész munka tragédiába torkolhat. Ebben a munkában nincs bocsánatos bűn. Honvédségi igény továbbra is 80 fő. 17 órakor szomorú baleset a Szt. Jánosi rámpánál, ahol a honvédsé­gi erő pihenőben időzött. A Tiszába fulladt két honvéd: Szónok Béla és Papp András. Holttestüket csak másnap találták meg a búvárok a köze­li erdőtelepítésben. Nagyon megrázott a baleset. Az eset színhelyétől 50 m-re, a honvédek másik csoportjával beszélgettünk. A baleset után mindenféle szigorítás következett. Az igazi ok titok maradt, nem volt az eset pillanatában tanú. Nem tudom, mi került a jegyzőkönyvbe. Jún. 21. Csongrádnál 1 cm áradás. Baleset miatt az összes ember újra oktatása mindenre, ami előfordulhat. Honvédségi erő 80 fő. Érke­zett 3 uszály sóder-szivárgó építésre. Homokzsák-terhelés: 66+100, 68 +100, 68+400. Rőzseláp áthelyezés, homokzsák előkészítés a veszé­lyesnek ítélt helyekre. Töltés koronarendezés. Egyre többször észlelhe­tő az éjszakai ellenőrzésekkor a figyelőszolgálat lazítása. Gk.: 37 DT 4, kotró 2, rakodó 3, gr. 5 . Létszám: 688 fő. Jún. 22. A Tisza 2 cm-t árad. Az idegen dolgozók felmentésének ütemterve készítendő, három ütemet megjelölve, jún. 27.-vel kezdően. A töltéskorona helyreállítását azonnal kezdeni. A buzgárról kért rend­kívüli tájékoztatás: a teljes védés jún..5-re készült el. Átlagosan 180 fő/nap dolgozott rajta. Beépítve kb. 56 m 3 kő, 19800 db homokzsák. A buzgár körüli körgát építése jún. 6 és 18. között zajlott, kb 3000 m 3 föld lett beépítve. Szúnyogirtás talán elkezdődik. Tg: 47, DT 4, kotró 5, rakodó 2. Gátkorona rendezés 700 m 3 homok, valamint kézi és gréder munka. Homokzsák töltéskorona helyreállítása nehéz, mert a javító a­nyagot szállító járművek újra tönkreteszik. Létszám: 695 fö Gk: 56, DT 4, kotró 5, rakodó 1, uszály 3, Jún. 23. Az őrszolgálat váltását a helyszínen, a gát folyamatos őr­zésének biztosításával kell megoldani. Töltésfejelés 900 m 3, koronaren­dezés, homokzsák-terhelés, árvédelmi anyagok rendezése. Fakadóvíz 506 ha. 56 gk, DT 4, kotró 5, rakodó 1, aggregát 5, Létszám: 611 fő. Jún. 24. A Tisza 5 cm-t apadt. A betonútépítő kotrója elvihető. 7 gépkocsi munkamoráljával is gond volt (A10-es AKÖV kocsik lazítot­tak, nem tartották a fordulókat, fél-negyed teherrel jártak, időnként el­tűntek, Ellenőrzésükre rendőrjárőrt kértünk). Létszám: 642 fő. 53 gk, DT 4, kotró 5, rakodó: 1, aggregát 5 . Munka: töltéskarbantartás, töltés­fejelés 1300 m 3, uszályból sóder kirakodás. Jún. 25. apadás 11 cm. Honvédségi pontonok használatáról lemon­dtunk. A szennyvíztelepnél a leterhelés mellől felerősödött a csurgás, de tiszta a víz. A Teleki L. utcában és a Kerekároknál a fakadóvíz ve­szélyeztet. Újra indul a szivattyúzás. Munka: rőzselápok lejjebbezése, töltéskorona fejelés, 1200 m Tartalék homokzsákok ürítése, zsákmosás, szárítás. Gépkocsi 48, DT 4, kotró 5, rakodó 1, A fakadóvíz jelenleg 506 ha területet borít. Létszám 605 fő. Jún. 26. URH berendezések leszerelhetőségéről és a karhatalmiak csökkentéséről javaslat készítendő. A szállítási útvonalon a Felső-fő­csatoma műtárgyának támfala kidőlt. A vízfolyási akadály kiszedve, a szállítás óvatosan további is itt folyik. Napközben csapadék. A védeke­zés záró fázisában majd fiatalok is jönnek zsákmentésre. Munka: Koro­najavítás, 1060 m 3, rőzseláp leeresztés, gátdomborítás, anyagok rende­zése. Létszám 587, autó 53, DT 5, rakodó: 1, aggregát 5. Jún. 27 A Tisza 13 cm-t apadt. Az árvíz nyomása alól felszabaduló emberek sóhaja szinte hallható. Most nem szabad kiengedni, mert az végzetes lehet. Az őrség ellenőrzésére még fokozottabb erőfeszítést kell tenni, melyet a kollégákkal megbeszélünk. A rőzsekazlak jó, hogy a töltésen vannak, ugyanakkor baj is. Jó, mert kéznél vannak, de sajnos menedékül szolgálnak a figyelőszolgálatot végző személyek számára. Az őrszolgálatot sokan lebecsülik, pedig nehéz munka. 12 órás mű­szakban a ferde rézsűn, többnyire bokáig a pocsolyába süppedve és megfeszített figyelemmel nézelődve nem úri passzió "sétálgatni". A lá­bat az egyenetlen terepen történő mozgás komolyan igénybe veszi, egyszer az egyik lábat, visszafelé a másikat. A talaj mindig csúszik, mert vagy vizes, vagy vizes-füves. Érdekes, hogy a kezdődő meghibá­sodást, felpuhulást a szem nem veszi észre, a lábbal viszont már érzé­kelhető. A megfáradt őr persze leül, mely nem baj, csak akkor, amikor ottfelejti magát. Ellenőrzéskor természetesen mindegyik őr állítása: ép­pen akkor ült le. Ha az őrszolgálatban még erős szél is fúj, vagy az eső is esik, akkor különösen kegyetlen tud lenni a megfigyelés. Magam is tapasztaltam, amikor még egyetemista korban gyakorlaton a körösi ár­vízhez kerültem néhány napra a védelemvezető mellé, akinek az volt a szokása, hogy éjjel 11 óra felé ellenőrzést tartson. Szinte minden éjjel szemerkélő eső esett, és mi végigcuppogtunk 6-8 km. Töltésszakaszt minden este oda-vissza. A szél megszokhatatlan módon általában az ember arcába fújja az esőt, a köpenyről lefolyó víz a csizmába folyik, mely vigasztalanul cuppog minden lépésnél. Az akkori impregnált eső­köpenyek védőképessége gyorsan megkopott, idővel felszívták a vizet átnedvesedtek és kegyetlenül nehezekké tudtak válni. A védekezők fel­találták a pelerin-szerű fólia kiegészítőt, mely vállakra a hátra és mell részre csapódó eső áztató erejét csökkentette. A fólia védett az eső, a köpeny a szél ellen. Melegebb idő esetén csak a fólia pelerint hordták. Nem nehéz elképzelni, hogy a rőzsekazal szél és eső árnyéka mekkora védelmet jelentett és milyen előszeretettel vették igénybe az őrök. Még olyan ötlet is akadt, mely a rőzse vastagabb ágainak, és fólia felhaszná­lásával ügyes kis féltetőt, vagy sátrat varázsolt, mely fűvel kibélelve még komfortos pihenésre is lehetőséget adott. Ezek természetesen a rőzsekazal mentett oldalán készültek, így ellenőrzéskor minden kazal­nál meg kellett állni, és körbejárni, majd lelkigyakorlatot tartani a "pi­henő őrszolgálatot" ellátó kollégánál. Az ellenőrnek volt előzetes tájé­kozódási lehetősége is. Minden éjszakai őr lámpával közlekedett. Kez­detben a petróleumos lámpák voltak forgalomban , majd az elemes, és később az akkus lámpák szaporodtak el, de a nagyszámú őr miatt a pet­róleumosakat is használtuk. A telefonoszlopokról a távolságot megbe­csülve, az őrkiosztás számát ismerve, és a lámpák számát számolva a szolgálat ellátás milyensége felmérhető volt távolról is. Kevés lámpa e­setén, baj volt, de akkor is, ha a lámpák nem mozogtak. Aki sumákolni akart, az a lámpáját egy erős, a földbe ferdén szúrt, hosszabb ágasfára felakasztotta. így a lámpa olyan magasan volt, mint az emberi kézben, ha szél fújt még lóbálta is, mintha az ember járna. A töltés alján járó őrt csak távolabbról lehetett látni, többnyire a kanyarodó töltés esetén volt messzebbről észlelhető, ugyanis a gát tetején lévő ellenőr a töltéskö­römben tartózkodó őrt nem láthatta a töltés fizikai mérete és a nyomó­padka, valamint a fű takarása miatt. így sűrűn meg kellett állni, a nyo-

Next

/
Thumbnails
Contents