Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

2. szám - Hajdu Dezső: Az 1970. évi tiszai árvíz a Csongrádi Szakaszmérnökség területén

11 kozottságuk a vízügy szintjén állt. Jöttek önkéntes segítők is persze lényegesen kevesebben, mint a későbbi nagy árvi­zeknél. 1970-ben a munkanélküliek szinte ismeretlenek vol­tak. Az önkéntesek többnyire a maszekok közül kerültek ki. Sokan semmilyen térítést nem kértek. Az önálló jelentkező­ket nehéz volt biztonságtechnikai szempontból kezelni, ez­ért mindig féltünk, hogy valaki jó szándékúan beáll dolgoz­ni és balesetet szenved. Sokan beálltak a dolgozok közé feliratkozás nélkül. A biztonságtechnikai oktatás megtörtén­te talán fontosabb volt, mint a védekezési munka, az ellen­őrzés nagyon komolyan vette. A brigádoknál könnyű volt kezelni, mert a megérkezéskor a nyilvántartásba vételkor az oktatás is megtörtént, ha korábban nem kapott a dolgozó. A veszély érzete, "a segítsünk magunkon" ösztöne kivá­ló szervező elv volt Sokan jöttek segíteni, egyénileg, de csoportosan is, akiket a szívük, valamilyen belső sugallat hozott ki a gátra. Az egymást jobban ismerő kollektívák tagjai közt divat volt az élcelődés, az ugratás, és ha főnök nem volt köztük, akkor annak kritizálása. Az ilyen típusú viselkedést több árvíznél is tapasztaltam, hogy a "közszáj" eddig a pontig megy el, tovább nem politizál. A védelmi napló A lakossági bejelentések, a vízügy belső információi, u­tasítások, kérések a szakaszmérnökség központjába érkez­tek. A telefonos kapcsolt, vagy adta a közvetlenül a telefon­központ közelében ólálkodó "illetékest", aki vette az üzene­tet. A központban, illetve a kijelölt ügyeletesnél volt egy mindent tudó füzet, melybe és az összes üzenet, bejelentés és a reagálás, intézkedés bejegyzésre került az intézkedő a­láírásával, adta-vette-továbbította, időpont feljegyzésével. A távmondatok külön füzetbe kerültek, szintén a megfelelő láttamozással. Amennyiben a védelemvezetésnek kellett be­avatkozni, azt végrehajtás (pl: adatok, események, intézke­dések, stb.) végett a védelmi központnak (a vidreéri gátőr­házhoz) továbbították, akik az intézkedésüket követően a napló számára visszajeleztek. Igaz, ez „kettős könyvelést" jelentett, de az eseményekről csupán a napló elolvasása út­ján is lehetett hitelesen tájékozódni, nem kellett „ki mit tud"-ot játszani, és minden intézkedés dokumentálva volt. Alapvető szabály volt, hogy mindenki tudjon mindenről a védelmi központban is, és a szakaszmérnökség ügyeletén is. Bárki bármit intézett, rögzíteni kellett írásban is, hogy inté­zetlen ügy ne maradjon. Számtalan esetben megtörtént, hogy az üzenetet felvevő nem írta be a kérdést és a választ, az intézkedését, vagy a napló pillanatnyi foglaltsága miatt cetlire került a feljegyzés, mely elkallódott, vagy le sem író­dott, és így az intézkedésről sem tudott más, vagy az el is maradt. A mulasztások miatt állandó villongások és menny­dörgések lógtak a levegőben. A jól, élethűen vezetett napló kiváló tájékoztatást adott. Az ügyeletben sűrűn váltották egymást, ugyanakkor a telefonvonalak állandóan szóltak. Bejelentés, érdeklődés érkezett, általában nagy felfordulás volt - továbbá a később visszatérő dologra bárki ugyanazt mondta. A nap fontosabb eseményeiből és a védelmi köz­pont jelentéséből az esti ügyelet készített egy kivonatot, összefoglaló jelentést állított össze, melyet írásban rögzített a védelmi naplóban, és telefonon tollbamondással továbbí­tott a szegedi műszaki ügyelethez. Ezek a feljegyzések ma­radtak meg. A napi nyüzsgést is regisztráló eseménynaplók, cetlik, firkálmányok, megsemmisítésre kerültek. Védelmi munkák a naplók alapján A védekezés időszakában az időjárás túlnyomóan borús, szeles, gyakran csapadékos volt. A védelmi napló a védekezés első fázisában még kevés csapadék esetén is gyakran zárult azzal, hogy a lehullott csapadék miatt a sorompók zárva, a töltés járhatatlan. Nem mindig volt ez igaz, de nem szerettük, ha éjszaka háborgattak, ha egyébként a Tisza nyugodni hagyott bennünket. Másrészt az ellenőrzés gépkocsival jött. Ebben az időben még terepjárónk nem volt, de az igazgatóság Warsza­va típusú gépkocsiijainak sofőrjei olyan jártasságra tettek szert, hogy a csekélyen ázott töltésen is elmentek, összevágva azt, melyen utána megállt a víz, s a töltés nem szikkadt, lehetetlenné téve a védekezők kerékpáros közlekedését, sőt megnehezítve a gyaloglást is. Sokszor fújt a szél, még éjszaka is. Gyakran változtatta irányát és fújt nekünk kedvezőtlen irányból, EK ill. K felöl, és elég erősen. Éjsza­ka mintegy vigasztalásul a mi védekezésünkre, nem egyszer halottuk, hogy a bal parti oldal is kopácsol, veri a karókat. Sokszor és sok helyen kellett védekezni hullámverés, vagyis elhabolás (a szél által felkorbá­csolt hullámok következtében a földműben keletkő károk) ellen. Gya­korlatilag mindig adott munkát az idő. Már a védekezési időszak első, nyugodtabb fázisában a szokásos helyek, a szt. János feletti töltésköröm és a nagyhajlat (69+000 körül) mentett oldali része már átázott. Leterhelést kellett készteni, hasonlóan a várháti rámpa feletti szakaszon is. A Dong-éren az őrház feletti régi meder keresztezés környezetének 10 métere ázott át, továbbá a lokali­zációs töltés bekötése feletti mélyebb zsombékos terület telt meg vízzel és helyenként puhult meg. A "nagy" védekezés napi ismertetését az első, "nyugodt" árhullám záró akkordjainak ismertetésével kezdem, mely egy szokásos védeke­zést lezáró munka, vége az előadásnak, hamarosan következik a füg­göny-levonás. Máj. 1. Munkával ünneplünk. Megkezdtük a töltéskorona javítását, anyagok visszanyerését és visszaszállítását. Máj. 2-4. Munka, mint az előző. A víz 18 óra alatt 4 cm-t apadt. Az erős szél miatt a mentett oldalt borító fakadóvíz hullámverése ellen vé­delmet készítünk a 72+000 körül. Máj. 5-11 A víz lassan apad. Védművek visszabontása, az anyag visszaszállítása töltéskorona rendezése. A munkáslétszám lassan csök­ken. A munkásoknak ez ideig nem volt szabadidejük kiadva, most fel­váltva megkapják. Máj. 8. A védelmi szint I fokozatúra csökken. Értekezlet az igazga­tóságon, ahol Forgó László igazgató úr keményen felszólítja az egység­vezetőket, hogy az árvízi elfoglaltságot haladéktalanul fejezzük be. Az építőipari munkát azonnal kezdjük, mert az éves vállalásnak nem fog­tunk még neki, és pénzbevétel is kellene. Aggódva hallgatjuk a felső ti­szai híreket, és találgatjuk mennyi lé érkezik le hozzánk. Máj. 12. Részletes távmondat az árvízvízi tevékenység zárójelenté­sének határidejére és szempontjaira, a szorítógátak megnyitására. Máj. 13. A víz 12 óra alatt 3 cm-t apad.. Máj. 14. A vízszint apadása megáll, 15.-én már 3 cm-t árad, Máj. 16. még I fokú készültség van, de a szakasz központban éjsza­kai ügyelet is tartandó- 17-én berendelik az árvédelmi készenléti osztag csongrádi dolgozóit Máj. IS. II. fok elrendelése, Távmondat a foglalkoztatott létszám jelentésének szabályozására. Jelentendő a szociális ellátás (étkeztetés, szállás, stb.). Két uszály kő érkezett. Csongrád városi árvízi értekezlet 14 órakor az együttműködő part­nerekkel. Az információs igények megtárgyalása, tájékoztató a védeke­zési előkészületetekről, együttműködési feladatok tisztázására. (Helyi szervek:városi és járási tanácsok, pártbizottság, rendőrség, révőrs, munkásőrség, polgári védelem, tűzoltóság, építési osztály, szakaszmér­nökség és a védelemvezetőség), Máj. 19. Helyi tanács és PB. vezetőivel közös szemle és tájékozta­tás a védvonalon. Máj. 20. III. fokú készültség. A Tisza erőteljesen árad. 40 mm csa­padék. Nyugdíjasok is bevonhatók a védekezésbe. Védelemvezetői be­osztásokban a marosi helyzet miatt változások, nálunk Forgó Ferencet megerősítik védelemvezetői beosztásában. Anyagok kiszállítása a po­tenciális - a többnyire szokott - helyekre. Máj. 21. A magasra nőtt fű lehetetlenné teszi a figyelést. Kézi ka­szások beállítása, és akinek kell, kaszáljon gyorsan meghirdetése. A fa­kadóvíz lassan nő, de mennyisége a korábbiakhoz viszonyítva keve­sebb. A több árhullám miatt az altalaj bedagadt. Sok helyen a töltés egy méterre átázott a köröm felett. Kisebb buzgárok megjelentek. A véde­lemvezető ellenőrzése alapján ezek nem veszélyesek. Fokozott figyelé­süket elrendelte. A kormánybiztosi rendelkezés értelmében a védszaka­szon kilométerenként 6 őrt kell beállítani. Csongrád város a felső há­rom őrjárásba 3x25 = 75 főt biztosít napi 12 órás váltásban. Szentes já­rás szintén 3x25 főt ad Felgyö, Csanytelek, Tömörkény térségéből a többi őijárásba. Szivárgások a 64+500 környezetében. Máj. 22. A töltésközlekedés fenntarthatósága érdekében közlekedés -irányítók kijelölése. 200 fő részére védőruházat érkezik. Belvízi visz-

Next

/
Thumbnails
Contents