Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

2. szám - Hajdu Dezső: Az 1970. évi tiszai árvíz a Csongrádi Szakaszmérnökség területén

8 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 2. SZ. dezni. Egyes tulajdonságában jobb, másban kevesebb, mint a rőzse. Vízzáró, könnyű tárolni, egyszerű kezelni, bármikor beszerezhető. Rőzse: stabil mű készíthető belőle, könnyen kezelhető, a mű építéséhez nem kell különleges felszerelés és szakértelem. Járóút, szivárgó is építhető belőle. A fóliával szeles időben művet építeni nagy kínlódás, szinte lehetetlen. Hullámverés elleni védelemre használata esetén a beterített sávon a fű biztosan kipusztul, legfeljebb a mély gyökerű gaz marad meg. Gyakran látható, hogy egyes szakaszok vízoldali rézsűjét búvárok segítségével, igen látványos munkával beborítják. A fóliának csak akkor van szivárgás, átázás csökkentő hatása, ha az alatta lévő felületre rátapad, és oda a víz nyomása szinte ráragasztja. Egyébként semmit nem ér, de jól néz ki, látványos. Csak a költséget növeli. Egyetemista koromban a vízépítési tanszék végzett a fólia vízzárásával kapcsolatos kísérleteket. Pontos adatokra nem emlékszem, de nagyságrendekre talán igen. Az eredmény: ha a fóliafelület 1 %-a sérült, akkor a vízzáró-képesség 20 %a vesz el, ha 5 % a sérülés, gyakorlatilag nincs vízzárás. A fóliát mindig durva, kaszálatlan, füves területre fektetik. A felületre tapadása lehetetlen. A fólia alatt a fű ill. a talaj-egyenetlenség miatt mindig bőven akad annyi rés, amennyi egy akár suvadást előidéző jelenség vízzel való táplálásához szükséges. A hullámverés ellen leterített fólia alatt kis mértékben, késleltetett ütemben mozog a víz, mely már nem okoz elhabolást. Kiváló, pelerinszerü esővédőt tudnak bele készíteni az emberek. Elázás elleni védelme kiváló. Kipróbáltuk a fóliaszövetet, mely árvédelmi célra sokkal jobb anyag. Nem pusztul ki alatta a fű, erősebb, könnyebb. Ez lehet a jövő. Még inkább megfelelne egy, a védekezés a céljára gyártott perforált, anyagában vastagabb, esetleg ritka üvegszál hálóval erősített átlátszó, a rögzítéshez erősített lyukakkal ellátott fólia, mely készletben lehetne a szertárakban. (A perforáció a fü élettere miatt kell, s talán a perforáció miatt kevésbé lenne a használt fólia iránt " érdeklődés"). Sokkal olcsóbb, mint az elhabolt anyagot pótolni, a földért és a beépítésért tetemes költséget fizetni. A fólia rögzítésére mi betonvasból készült, hatalmas rajzszeghez hasonlítható eszközt használtunk. A rögzítésre jó volt, de a védekezés után a fű között hagyott betonvas darabok által később a kaszálógépekben okozott kár több százezer forintra rúgott. Hosszú évek alatt fedeztük fel a szétdobált darabokat. Árvízi jelenségek és szokásos védekezés ellenük az alsó Tiszán Az alsó Tiszán nem használtuk az egyes jelenségek elleni védelemre az irodalomból ismert beavatkozások mindegyikét. Azt tapasztaltam, hogy másutt sem készítették a széles repertoárt, voltak begyakorolt kedvencek, megszokott müvek. Ezért csak ezeket ismertetem. Rajzot nem készítek, hiszen ezek az internet világában minden árvízzel foglalkozó cikkben fellelhetők. Némi komikus vonás van abban, hogy a gátőr-vizsgáknak ma is kedvenc vizsgatétele (de állítólag a műszaki képzésnél is) a rőzseművek ismerete, ugyanakkor a rőzse, mint eszköz már 35 éve nem létezik, sőt a felhasználását ismertető vizsgázó előállítani, letermeltetni, a választékot készíteni nem tudná. Hullám verés: szé\ által felkorbácsolt víz a rézsün lefelé haladva a töltés talaját magával ragadja, és kimosás keletkezik. Különösen nagy kárt tud előidézni a szél az apadó víznél szabaddá váló, átáztatott rézsün. Rőzseterítés: erős hullámzásnak kitett, gyenge gyeptakarójú vagy friss föld-rézsüket (ez utóbbi volt nálunk az előző év őszén készült gázvezeték nyomvonala) előre rőzseterítéssel látunk el úgy, hogy alulra szalmát, száraz gazt terítve a rőzsekévét szétvágva a gaz tetejére terítjük, majd ezt 25 cmenként kereszt irányban elhelyezett, lecövekelt erősebb rőzseággal földhöz rögzítünk. Futó rőzsesor: a rőzsekévék a töltés tengelyével párhuzamosan egymásra helyezve és egyben egy méterre eltolva, karóval a földhöz erősítve, A három helyen dróttal kötött rőzsekévét így legalább két, a kötésközök közé vert karó tartja. Kb. 70 cm magas rőzsefal jön létre, mely stabil. Az a jó, ha alsó egyharmada van vízben és mögé a hullámverés apró, úszó növényi törmeléket (katrét) berak. Áradó vízre építve a rőzse alja kerül a víz szintjére, míg apadó víznél a rőzsesor teteje. Rözseláp: 10 kéve rőzsét az első kötés alatt, és a második és harmadik kötés között acél tü segítségével dróttal összefűznek, majd a vízre borítják úgy, hogy rőzse seprűje a folyó közepe felé nézzen. A mü úszik a vízen a drótnál fogva karózzák, vagy a lápba vernek karót és úgy rögzítik. Többnyire csak csónakról, csáklyával húzva, a partról rúddal alányúlva helyezhető lentebb. Szélben komoly erőfeszítést igényel a vízre fordítás. Fejkarózás: ritkán használtuk, igyekeztünk megelőzni a nagyobb kártételt. Szívesebben építettünk az elhabolt helyre futó rőzsesort, mögéje gaz, szalma, arra rőzsekéve karózva, vagy félig töltött homokzsák dróttal karóhoz kötve, terhelésként rárakva. Felázás, átázás: a szivárgó víz a töltés mentett oldalán és rézsűjén gyöngyözés, erős nedvesedés és feltalaj felpuhulása formájában megjelenik (a szivárgási vonal közelíti, vagy már meg is haladta a körömpontot.) A védmű készítésével az a cél, hogy a teherbírását elvesztett talaj helyett egy újabb "nehezéket" rakjunk a töltés megtámasztására és az elfolyósodott anyag eltávozásának megakadályozására. Homokzsák terhelés: egymásra rakott homokzsákokból terhelő bordák készülnek. Köztük legalább egy zsáknyi széles szabad hely maradjon. Alája csak a szivárgást elősegítő anyag (rőzsekéve) kerülhet. A szabad területen csak az őr közlekedhet, annak viszont kötelező, időnként a szivárgó vizet leengedni. Kőborda: mint a homokzsák, de munkásabb, főleg a felszedése, Akkor a homokzsák hiány áthidalására is használtuk. Alája célszerű rőzsekévét rakni a szivárgást és visszanyerést könnyíti. Szádfalazás: Erőteljes átázás esetén alkalmazzuk, amikor a töltéstest általaja, vagy valamelyik réteg átázására, erős szivárgására gyanakszunk. Kezdetben lehet csekélyebb mélységű lehajtás, ha jelenség nem konszolidálódik utánverést kell végrehajtani. A szádfalat az ÁBKSZ ill. a honvédség verte. Púposodás A mentett oldal általában 10 m-es sávjának jelensége. A területet rövidszálú selymes fü fedi, melynek sűrű és aránylag hosszú szálú gyökérzete van. A sűrű gyökérzet egységes szőnyeggé fogja össze a területet. A szivárgó víz nem bír kitörni, ezért felemeli a talajt. Hézagosan leterheltük és kis lyukkal / többel is / kiszúrtuk Csurgás: valamilyen talaj hiba (féregjárat, elrothadt gyökér, be nem dagadt repedés, kontúr-szivárgás, stb.) miatt koncentráltan megindul a víz a töltés rézsűben, vagy lábban. Komolyan veendő, a belépési hely megkeresendő, az előidéző ok felderítendő, mert elhanyagolása töltésszakadást is előidézhet. Ha a 10 m-es sávon vagy távolabb van a csurgás, azt buzgárnak nevezzük. Csurgás: figyelni kell, ha nem hoz anyagot, akkor csordogáljon. A katonák a csorgásokra készítettek drót, faragott rőzsegally meg konzervdoboz felhasználásával doboló vízikereket, melyet a csurgás energiája hajtott A vizet a rézsűről el kell vezetni. Ha hordalék is jön körbekerítendő olyan magas köréje rakott zsákokkal, hogy a vize letisztuljon. Ekkor buzgárrá kereszteljük és szintén figyeljük. Buzgár: Szintén altalaj hiba miatt keletkezik. Nálunk mindennapos jelenség volt. Megszámlálhatatlan sok volt belőlük. Addig nincs baj, még kis kráterében a visszahulló rögöcskékkel játszadozik, és vize tiszta. Ha elfajulna, homokzsák körbekerítés olyan magasra, míg letisztul. Figyelés alatt tartandó. Fakadó vízzel borított helyen a távolabbit nehéz észrevenni. Az őröket fokozott figyelésre kell kötelezni.