Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

1. szám - Könyvismertetés - Juhász Endre: A csatornázás története (Ism.: Ligetvári Ferenc)

PATAY I. - MONTVAJSZKI M.: Belvíztestek matematikai modellezése 49 Hasonló módon elemezhető a fajlagos szivárogtató felület változása is a mederfeltöltöttség függvényében. Ehhez fel kell írni a nedvesített mederfelület összefüggését, amelyet az egyes negyedekre a profilgörbe ismeretében könynyen megtehetünk. Összességében a bemutatott módszer igen alkalmasnak látszik belvíztestek matematikai leírására, a víztestre ható tényezők (szivárgás, párolgás, csapadék) ismeretében pedig a változások modellezésére is. Irodalom Bíró T. - Tamás J. - Thyll Sz. - Lénárt Cs. (1999): A belvíz veszélyeztetettség térképezése térinformatikai módszerekkel Agrárinformatika '99 Kiadványa, Debrecen, 143-148 p. Pálfai I. (1994): Az Alföld belvíz-veszélyeztetettségi térképe. Vízügyi Közlemények. LXXVI. évfolyam 3. füzet. 278-290. Petrasovits 1. - Vajdai I. (1982): A termőhelyi víztöbbletek termelést korlátozó hatásai. In: Petrasovits I.: Sík vidéki vízrendezés és gazdálkodás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 19-36. Rakonczai J. - Mucsi L. - Szatmári J. - Kovács F. - Csató Sz. (2001): A belvizes területek elhatárolásának módszertani lehetőségei. Földrajzi Konferencia kiadványa, Szeged, 14p. Tomor T. Lénárt Cs. - Bíró T. (2007): Térinformatikai módszerek a síkvidéki belvíz kialakulásának előrejelzésére. TSF Tudományos Közlemények, Tom. 7. No.l. 3. kötet, pp.771-776. Vajdai I. (1981): A szántóföldi termesztésben okozott károk. In: Kiss et al.: Gazdálkodás belvizes területeken. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 80-109. A kézirat beérkezett: 2010. május 22. Mathematical modelling of undrained runoffs Patay. I. - Montvajszki, M. Könyvismerteté

s Juhász Endre: A csatornázás története „Látszólag lehetséges házat építeni, számítógépet, Bombát gyártani, enni vagy szeretkezni nélküle, Ám emberré válni és emberként élni kollektív Emlékezet nélkül nem lehet. " Magyar László András A Magyar Vízközmű Szövetség (MaVíz) kiadásában jelent meg a csatomázás történetét részletesen bemutató kiadvány. Az A/4-es formátumú könyvet a T-Mart Press Kiadó és a Nyomdaipari Kft. (Körösvölgyi Tamás, ügyvezető igazgató) ízlésesen készítette el. A 264 oldalt felölelő mű támogatói: Fővárosi Csatornázási Művek Zrt, Hidrostal, Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., Bácsvíz, Fonex, Makó-Térségi Vízközmű Kft, DMRV Zrt., Purator, Vasivíz Zrt. A köszönet szavaival már találkozhattak a támogatók a könyv lapjain. Szándékuk értékét külön növeli napjaink érdektelensége a múlt iránt. A haszonelvűség egyoldalúsága meggyengítette az értékek iránti elkötelezettséget. Fellazította erkölcseinket, pedig a múltból származó gondok és a bennünket kísérő pozitívumok önbecsülésünk növelésére és igényességünk fokozására késztetnek/késztethetnek. A kezdetekről, a múltbeli ismereteken keresztül reálisabban ítélhetjük meg jelenünket és az előttünk álló fejlesztéseket reálisan, folyamatba illesztetten, értékükön valósíthatjuk meg. Ezáltal nemcsak a saját munkánk értékeit, hanem az elődök teljesítményét is magunkénak érezhetjük. Ebben jeleskedik a könyv, amely a Kárpát-medencén kívüli eredményekről részletesen ismertetet, de a magyarok idejövetele előtti itteni „műalkotásokat" is részletesen bemutatja. Természetesen számunkra az utóbbi szolgál útmutatásul, s ez mindjárt feltesz egy kérdést: mi jut eszünkbe a II. századi Római Birodalom térképére tekintve. (Mi lenne, ha az utódállam most követelné az egykoron - Európán belül - elfoglalt régiókat? Meddig mehetünk szembe a nemzetközi joggal meg nem valósítható követeléseinkkel?). Evezzünk vissza, mert a dolgok korábban kezdődtek, mivel az Indus-völgyi településeken már Kr. e. 3-4 évezredben működtettek csatornákat. Az alaposabban feltárt Babiloni Birodalom „metropoliszai" csak úgy lehettek élhetők, ha a vízellátás mellett - éghajlati övezeti elhelyezkedésükből adódóan - a gyorsan bomló ürüléket a járványok elkerülése végett a keletkezés helyéről minél hamarabb a településen kívüli területre szállították. A Földközi tenger környékét járva - időben csökkenve terjedtek el a gondosan aszfaltozott, égetett téglából, szép kivitelben készült csatornák (Perzsia, Egyiptom, Görögország), amelyek gondoskodtak a városok fenntarthatóságáról/élhetőségéről. A rómaiak fürdőkultúrájából adódóan óriási mennyiségű vizet használtak fel (800 ezer nr/nap, amely mennyiséget Budapest még a forró napokon sem ér el.) Az elvezetésre megalkották a Cloaca Maximá-t, amely grandiózus méretével gondoskodott a vizek elvezetéséről. A kultúra vándorlása A rómaiak keletre vándorlása elérte a mai Magyarország nyugati felét, egészen a Dunáig, s már ők is megvetették lábukat a mostani főváros részét képező Aquincum (Óbuda) területén. Az ásatások bizonyították e nép kultúráját, hiszen Szombathely (Savaria), Ószőny (Brigetia), Tác (Gorsium), Sopron (Scarbantia), Pécs (Sopiane) kiépített közmü-rendszerrel rendelkezett. A határvonalakon (limes mentén) elhe-