Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.

124 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 6. SZ. 2. Előtározók növényi tápanyag visszatartása elméleti reális hatékonysága meghatározása. Ahhoz, hogy az előtározók (mint a Kis-Balaton) növényi tápanyag visszatartása elméleti reális hatékonyságát meghatározhassuk, új fogalom bevezetése szükséges. Az új fogalom a ténylegesen biológiailag aktív foszfor. Az új fogalomra azért van szükség, mert az oldatban lévő növényi tápanyagok az elsődleges biokémiai öntisztulási folyamat hatására akár egy nap alatt kb. 70 %-ban kiülepednek, ezáltal nem válnak szerves anyaggá! Annak pedig nincs jelentősége, hogy az elsődleges biokémiai öntisztulási folyamat hol játszódik le. A ténylegesen biológiailag aktív foszfor = (1-A) OP+SZP. A hatékonyságra elméleti megfontolás alapján felírhatjuk a következő képletet: í(l-A)OP+SZPl BN H~ (l-A)OP+SZP Egyszerűsítés után: H = BN Tájékoztatásul példaként vegyük az alábbiakat; (ami közelítőleg megfelel a Kis-Balaton adatainak) A tározó térfogat egyelő az éves természetes vízkészlet változással, (hozzáfolyás + csapadék - párolgás) Párolgás - csapadék = 300 mm A tározó átlag mélysége 1,5 m H = BN = 0,0015x146= 0,22, tehát a példabeli adatokkal az előtározó a ténylegesen biológiailag aktív foszfornak csak 22 %-át tartja vissza. Mivel a párolgás és csapadék különbsége 300 mm, ami az 1,5 m átlagmélység 20 %-a, így a levezetésre kerülő víz a hozzáfolyásnak 80 %-a. A terhelést szállító víz 80 %-a viszi el a terhelés 78 %-át. A példabeli esetben az előtározó hatékonysága (H) H = 0,80 %/0,78 % = 1,025 A kézirat beérkezett: 2011. január 27, SPRINGS JÓZSEF ny. vízépítő mérnök. A Budapesti Műszaki Egyetem mérnöki karán nyert vízépítő szakos végbizonyítványt 1959-ben. 1958. júliusától Szarvason az Állami Gazdaságok tervezési csoportjánál végzett tervezési feladatokat. Fő tevékenysége rizstelepek korszerűsítési munkáinak és halastavaknak tervezése volt. 1963 -ban került Siófokra a Balatoni Vízügyi Kirendeltséghez hatósági csoportvezetőnek. Tevékenysége túlnyomórészt a balatoni létesítmények (partvédő müvek, kikötők, vízkivételi művek stb.), továbbá a Balaton parti településeken az ivóvíz ellátó, szennyvíz elhelyező létesítmények engedélyezés előtti szakvéleményezése volt. Külön feladata volt a Balaton vízminőségének védelme, káreset esetén a vízkárelhárítás megszervezése és vezetése. 1992. április 1.-től nyugállományba vonult. A Hidrológiai Közlönynek a Hidrobiológus Napok tudományos anyagait tartalmazó eddigi különszámai 1997. évi 1-2. szám, 1-194. oldal 1998. évi 5-6. szám, 257-400. oldal 1999. évi 5. és 6. szám, 265-392. oldal 2000. évi 5-6. szám, 269-404. oldal 2001. évi 5-6. szám, 301-516. oldal 2002. évi I-XII. szám, 1-156. oldal 2003. évi I-XII. szám, 1-170. oldal 2004. évi 5-6. szám, 1-184. oldal 2005. évi 6. szám, 1-184. oldal 2006. évi 6. szám, 1-168. oldal 2007. évi 6. szám, 1-188. oldal 2008. évi 6. szám, 1-244, oldal 2009. évi 6. szám, 1-208. oldal 2010. évi 6. szám, 1-166. oldal 2011. évi 6. szám, 1-124. oldal A főszerkesztő néhány kérése a szerzőkhöz: A főszerkesztő elismeri, hogy a hátsó belső borítón látható "Közlési útmutató" pontos betartása nehéz. Ha a t. Szerzők nem tudják az útmutatást betartani, legalább a következőkre szíveskedjenek feltétlenül tekintettel lenni: 1.) Az oldalbeállítástól (felső. 1,9 cm, alsó: 2,7 cm, belső: 2,6 cm, külső: 1,7 cm, papírméret A4, 21 x 29,7 cm, fejléc távolság: 1,5 cm, lábléc: 0 cm) ne térjenek el. Ügyeljenek, hogy sem angol mérték szerinti oldal-beállítás, sem fekvő szöveg elhelyezés, sem negatív előjelű behúzás ne maradjon a szövegben. 2.) A későbbi években már nem szükséges az „rtf" (rich text formátum) kiterjesztés használata. A „microsoft word dokumentum" megfelelő és elegendő. 3.) Kerüljék el a fejléc-vonalak, a végigmenő vízszintes vonalak használatát, vagy a fejléc bármilyen megszerkesztését. Ez a szerkesztőség feladata. 4.) A táblázatokat a "táblázat" cím és a hozzá tartozó szerkesztésmódok alkalmazásával készítsék el. Kerüljék az excell használatát és a táblázat grafikai objektumkénti elkészítését. Ne erőszakolják külön keretbe vagy kép formájába a táblázatokat! 5.) Az ábrák, táblázatok eredeti helyükről az áttördelések során elkerülhetnek. Ne illesszék tehát be azokat feltétlenül a szövegbe, hanem adják a szöveg után, esetleg - elsősorban az ábrákat - akár külön fájlban is. 6.) Nyomdatechnikánkban elsősorban csak vonalas ábrák közölhetők. El kell kerülni az árnyalást, vagy színezést. Kivételesen is csak igen jó minőségű, kontrasztos, fekete-fehér, szkennelt fényképek közlését vállalhatjuk. 7.) Inkább kérdezzék meg a megadott telefonszámokon a főszerkesztőt, miként készítsék el a szövegszerkesztést, mintsem felesleges munkára késztessék a nyomdai előkészítést.