Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.

120 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 6. SZ. A két év gyűjtési időszakában a befogott példányok számából évenként relatív fogás értékeket számítottunk. A relatív fogás (RF) egy adott mintavételi időegységben (1 éjszaka) befogott egyedek számának és a nemzedék mintavételi időegységre vonatkoztatott átlagos egyedszámának a hányadosa. Amennyiben a befogott példányok száma az átlaggal megegyezik, a relatív fogás értéke: 1. A napi relatív fogásokból 3 pontos mozgóátlagokat számítottunk. A relatív fogás értékeket hozzárendeltük az adott éjszakához tartozó hőmérsékleti értékhez, majd átlagoltuk azokat. A napi fogások hőmérséklet szerinti változását exponenciális regresszió analízissel jellemeztük. A kapott eredményeket ábrázoltuk, az ábrán pedig feltüntettük a regreszsziós görbét, annak paramétereit és a szignifikancia szintet is. Megvizsgáltuk a sikertelen éjszakák számának eloszlását is a hőmérséklet függvényében. Az összefüggést ebben az esetben lineáris regresszióval jellemezhettük. Eredmények és megvitatás A hőmérséklet és a fogás kapcsolatát az 1. ábra, a sikertelen csapdázások éjszakáit az alsó és felső küszöbhőmérséklet közötti tartományban a 2. ábra szemlélteti. 2 órakor mért l«ghSm«rBékl*t LOgnömArséktot *C ben az esetben szignifikáns (R = 0,71; P< 0,01) lineáris regressziós egyenes jellemezte. Megállapítottuk azt is, hogy nem csak az alacsony (810,8°C), hanem a magas (23-27 °C) hőmérséklet is meggátolja a vizsgált faj fénycsapdás fogását. Eredményeink hasznosíthatók lesznek a tegzesek fénycsapdás gyűjtési adatainak értékelése során, és pontosabb képet kaphatunk a rajzások tényleges lefolyásáról, a vizes élőhelyek fenntarthatóságának fontosságáról. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozunk Bernáth Balázsnak a kísérleti fénycsapda tervezésében nyújtott segítségéért, Kádár Krisztának a tegzes minták kiválogatásáért. A Fülöpháza melletti homokbuckás területen belül a KISKUN LTER bázishelyen folyó fénycsapdás monitorozás az NKFP3B/0008/2002 pályázat támogatásával történt. Irodalom B. Balázs K. (1965): Lepkekártevők rajzásadatai a meteorológiai tényezők függvényében. Rovartani Közlemények, 18 (28): 481-503. Benedek P. (1974): Előrejelzés fénycsapdákkal (In: Benedek, P., Sutján, J., Fésűs, I.): Növényvédelmi előrejelzés, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 53-55. Diken, G., Boyact, Y.Ö. (2008): Light trapping of caddisflies (Inseeta: Trichoptera) from Egirdir Lake in the southern Turkey. Journal of Fisheries Sciences.com 2 (4):653-661. Graf.W. .Murphy.J., Dahl,J„ Zamora-Munoz.C., López-Rodriguez, M.J. (2008): Trichoptera. In: Schmidt-Kloiber,A. and Hering,

D. (eds.): Distribution and ecol. preferences of Eur. freshwater organisms. l.,Pensoft, Sofia-Moscow. Járfás J. (1979): Kártevő lepke-fajok előrejelzése fénycsapdával. Kandidátusi Értekezés, Kecskemét, 127. Jermy T. (1961): Kártevő rovarok rajzásának vizsgálata fénycsapdákkal. A növényvédelem időszerű kérdései, 2: 53-61. Kádár, F., Erdélyi, Cs. (1992): Relationships between the air temperatures and the catches of ground beetles (Coleoptera, Carabidae) in a light trap. In: Zombori, L. and Peregovits, L. (eds.): Proc. 4th ECE/XIII. SIEEC, Bpest, 496-499 Kádár, F., Szentkirályi, F. (1998): Seasonal flight pattern of Harpalus rufipes (De Geer) captured by light traps in Hungary (Coleoptera: Carabidae). Acta Phytopath. Entom. Hung. 33, 367-377. Kiss O. (1984): Fénycsapdával gyűjtött Trichopterák a Bükk hegységi Vöröskővölgyből. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis-Nova Series 17: 709-718. Kiss O. (2003): Tegzesek (Trichoptera). Akadémiai Kiadó. Bpest, 208 pp. Kiss O., Szentkirályi F., Schmera D. (2006): Tegzesek (Trichoptera) szezonális rajzás-aktivitásának jellemzése eltérő élőhelyeken történő fénycsapdás monitorozás alapján. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung., 14: 139-149. Manninger G. A. (1947): A hőmérséklet szerepe a rovarok életében. Időjárás, 51. 23. (4-6): 75-78. Monson, M. P. (1994): The caddisflies (Inseeta: Trichoptera) of the Lake Itasca region, Minnesota, and a preliminary assessment of the conservation status of Minnesota Trichoptera. A Thesis Submitted to the Faculty of the Graduate School of the University of Minnesota. 136. Moog, O. (ed.) (1995) Fauna Aquatica Austriaca. Wien. 1-200. Smith,B.J., Collier,

K.J., Halliday.N J. (2002): Composition and flight periodicity of adult caddisflies in New Zealand hill-country catchments of contrasting land use. New Zealand Jourh. of Marine and Freshwater Research 36: 863-878. Southwood, T. R. E. (1978): Ecological methods with particular reference to the study of insect populations (Second Edit.). Chapman and Hall, London. 524. Szabó E. (1969): Adatok a pozitív fototaxisú rovarok repülési aktivitásához (Entomológiai alapkutatások fénycsapda rendszerekkel 1965-67-ig) Doktori Értekezés, Szeged. Szentkirályi, F., Kazinczy, L., Kádár, F., S. Barabás (2007): Long-term monitoring of antlions (Neuroptera, Myrmeleontidae) by light trapping: influence of weather elements on daily and seasonal flight patterns. Annali dei Museo Civico di Storia Naturale di Ferrara, 8: 167-172. Wéber M. (1959): A fénycsapdával gyűjtött rovarok mennyiségi értékelése a klimatikus viszonyok figyelembevételével. Állattani Közi. 47 (1-2): 165-175. Wéber M. (1960): Biometeorológiai problémák a rovarok körében. Pécsi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 278-289. Vizsgálataink bebizonyitják, hogy az Ecnomus tenellus fénycsapdás fogása szoros összefüggésben van a levegő hőmérsékletével. A legalacsonyabb és legmagasabb léghőmérsékleti érték, amely alatt és felett nem tapasztaltunk fénycsapdás fogást, 11,4 °C, és 22,6 °C volt. Az 1. ábra szerint a növekvő hőmérséklethez tartozó fogás erősen szignifikáns (R

2= 0,81; P<0,001) exponenciális függvénnyel írható le. Az alsó küszöb fölött 19°C-ig a fogás csak mérsékelt növekedést mutat, ezt követően meredeken emelkedik egészen 23°C-ig. Feltűnő, hogy az alsó és felső küszöb közötti hőmérsékleti tartományban a sikertelen csapdázások éjszakái csökkennek a magasabb hőmérsékleteken. Az összefüggést ebThe influence of air temperature on the success of light trapping in the case of Ecnomus tenellus Rambur (Trichoptera: Ecnomidae) living in water habitats Kiss, O. - Novinszky, L. - Szentkirályi, F. - Puskás, J - Barabás, S. Abstract. In this paper, the relationship between the success of light trapping of Ecnomus tenellus Rambur 1842 and air temperature measured at 10 pm is studied. The results prove, the success of the catch shows increase in connection with the increase of air temperature between 11 and 23 °C. This increase can be described with an exponential function between the range of lower and higher temperature threshold. The most successful catch is above 19 °C. The number of nights, with no catches in the light trap, shows linear decrease during increasing temperature in the same temperature range. Keywords: water habitat, Trichoptera, light-trap, water quality.