Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.

112 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 6. SZ. Sieroslawska, A., Rymuszka, A., Kalinowska, R., Skowronski, T., Bo­wnik, A., Pawlik-Skowronska, B., (2010) Toxicity of cyanobacter­ial bloom in the eutrophic dam reservoir (Southeast Poland). Envi­ronmental toxicity and chemistry 29: 556-560. Skulberg, O., Carmichael, W W., Andersen, R A., Matsunaga, S., Mo­ore, R.E., Skulberg, R., (1992) Investigations of a neurotoxic oscil­latorialean strain (Cyanophyceae) and its toxin. Isolation and cha­racterization of homoanatoxin-a. Environ. Toxicol. Chem. 11: 321­Törökné, A.K., László E., Chorus, I., Sivonen, K., Barbosa, F.A.R., (2000) Cyanobacterial toxins detected by thamnotoxkit (A double blind experiment) Environmental toxicology 15: 549-553. Comparative studies on the bioactive effects of cyanobacterial extracts isolated from the lake Balaton, Hungary ' Vehovszky, A., 2Ács, A., 'Kovács, W. A., 'Szabó, H., 'Győri, J., 'Gácsi, M., 'Farkas, A. 'Balaton Limnological Research Institute, HAS, Tihany, H-8237 Hungary, 2 University of Pannónia, Veszprém, H-8200, Hungary Abstract Cyanobacterial isolates tested in vivo (THAMNOTOX-F, ArTox, DAPHTOX-F™, ToxAlert 100 toxicity tests) revealed sporadic appe­arance of toxic strains of Cylindrospermopsis and Aphanizomenon species in the lake Balaton and Kis-Balaton area. In vitro viability tests on CHO-K1 cell culture separated the short term and long term cytotoxic effects of the C. raciborskii strains. The electrophysiological results on identified gastropod neurons similarly suggested different targets (the acetylcholine receptors or the enzym aceylcholine Cholinesterase) behind the neurotoxicological effects of the Cylindrospermopsis and Aphanizomenon strains tested. Analytical measurements, however, did not prove any of the recently known cyanotoxins in the extracts of C. raciborskii strains from Balaton, suggesting the role of other, recently unidentified toxic substances and their likely synergistic interactions. Keywords: Cylindrospermopsis, Aphanizomenon, toxicity, neuron, LDH. Underdal, B„ Nordstoga, K„ Skulberg, 0.,M. (1999). Protracted toxic effects caused by saline extracts of Aphanizomenon flos-aquae (Cyanophyceae/Cyanobacteria) Aquatic Toxicology 46: 269-278. Wiegand, C., Pflugmacher, S., (2005) Ecotoxicological effects of se­lected cyanobacterial secondary metabolites: a short review. Toxi­col.Appl.Pharmacol. 203: 201-218. Wilson, A.P., Cytotoxicity and viability assays, in J. Masters (Ed.), Animal Cell Culture: A Practical Approach, Oxford University Press, New York, 2000, pp. 175-218. Sekélyvizű tározók ökológiai állapotváltozásai az elárasztástól a leürítésig a Tiszaroffí árvízszint csökkentő tározó tapasztalatai alapján 'Végvári Péter, 'Lovas Attila, 'Teszárné Nagy Mariann, 'Csépes Eduárd, 'K. Szilágyi Enikő, 'Aranyné R. Anikó, 'Kovács Pál, 'Molnár Krisztián, 2Szabó Attila 'Közép -Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 5000. Szolnok, Ságvári krt.4. 2Károly Róbert Főiskola Gyöngyös, Mátrai út 36. Kivonat:A Tiszán kialakult rendkívüli árvízi helyzet szükségessé tette a Tiszaroffí árvízszint csökkentő tározó 2010. június 10-én történő elárasz­tását, melynek következtében lehetőség nyílt a feltöltés, a tározás és a leürítés ideje alatt a mozgatott víztömeg hidroökológiai paramétere­inek tanulmányozására. A vizsgálati adatok birtokában, valamint a Kiskörei-tározó feltöltésekor tapasztaltak alapján megkíséreltünk be­mutatni a sekélyvízi tározás kezdeti időszakának egyes szakaszait, illetve a víztömeg átalakulásának, ökológiai állapotváltozásainak tör­vényszerűségeit. Rámutattunk a kezdeti vízminőséget jelentősen befolyásoló mederállapot fontosságára, valamint a leürítés folyamatos el­lenőrzésének szükségességére, annak érdekében, hogy a visszavezetett víz a befogadó ökológiai állapotának romlását ne idézhesse elő. Kulcsszavak: árapasztó tározók, vízminőség, tározó üzemeltetés. Bevezetés Az elmúlt években, az egyre nagyobb tetőző vízszintek­kel levonuló árvizek olyan katasztrófa helyzetek kialakulá­sához vezettek, melyeknek kezelése már egy új elemeket is tartalmazó, átgondolt védekezési koncepció kidolgozását tette szükségessé. Ez a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésében (VTT) valósult meg. A VTT többek között a meglévő árvé­delmi létesítmények fejlesztésével, a nagyvízi meder víz­szállító képességének javításával, valamint árvízszint csök­kentő tározók (továbbiakban: árvízi tározók) létesítésével kívánja korszerűsíteni, illetve bővíteni a hagyományos vé­dekezési eljárásokat. Az árvízi tározó-rendszer megvalósítása elkezdődött. A Cigándi és a Tiszaroffí árvízi tározók már átadásra kerültek, a többiek kivitelezés, illetve tervezés alatt állnak. Az árvízi tározók olyan létesítmények, amelyeknek meg­nyitásával - veszélyhelyzet esetén - az árhullám tetőzési vízszintje csökkenthető. A műszakilag jól átgondolt és meg­tervezett létesítmények elárasztásakor azonban egy olyan ví­zi élettér kialakulásával is számolnunk kell, ahol az ökoló­giai állapotok az adott körülményektől függően, gyorsan és szélsőségesen is változhatnak, sok esetben a környéken élők számára kevésbé érthető látvánnyal és jelenségekkel páro­sulva. A Kiskörei-tározó első feltöltését követő kutatómun­ka eredményeinek, valamint a Tiszaroffí árvízszint csökken­tő tározó (továbbiakban: Tiszaroffi-tározó) 2010. június 10­i elárasztásának tapasztalatai alapján szeretnénk bemutatni a sekélyvizű tározás kezdeti állapotváltozásait, a víztérben le­játszódó fizikai, biokémiai és biológiai folyamatok irányá­nak és intenzitásának mértékét és hatásait, valamint ezek vélhető törvényszerűségeit. Szeretnénk továbbá rámutatni az újonnan tervezendő, vagy kivitelezendő szükségtározók kezdeti vízminőségét jelentős mértékben meghatározó me­derállapot kialakításának fontosságára. Anyag és módszer A „Tiszaroffi-tározó ideiglenes kezelési szabályzatának (továbbiakban: szabályzat) egyik fejezete foglalkozik a tá­rozó monitoring rendszerének üzemeltetésével, melynek szerves része a vízrajzi monitoringgal összhangban működő vízminőségi monitoring. A vízminőségi monitoring írja elő a tározó üzemeltetése során, a kijelölt mintavételi helyeken történő észlelések, helyszíni vizsgálatok és mintavételek gyakoriságát, és komponenskörét. A szabályzat a tározó ü­zemeltetésének három időszakára egymástól eltérő feladato­kat határoz meg. Ennek megfelelően a feltöltés időszakában három, a feltöltött üzemállapotnál és a leürítéskor pedig öt­öt mintavételi helyen történtek a vizsgálatok. Az árvízi táro­zó 37 napos üzeme alatt összesen 101 minta megvételére és feldolgozására került sor. A széles skálájú komponenskör vizsgálata lehetővé tette a vizsgált víztömeg különböző minősítő szabványok és ren­dszerek (10/2010. VM rend., MSZ 12749:1993, Dévai és m­tsi, 1992) alapján történő értékelését. Jelen tanulmányunk­ban az ökológiai vízminősítés eredményeit ismertetjük.

Next

/
Thumbnails
Contents