Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.
112 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 6. SZ. Sieroslawska, A., Rymuszka, A., Kalinowska, R., Skowronski, T., Bownik, A., Pawlik-Skowronska, B., (2010) Toxicity of cyanobacterial bloom in the eutrophic dam reservoir (Southeast Poland). Environmental toxicity and chemistry 29: 556-560. Skulberg, O., Carmichael, W W., Andersen, R A., Matsunaga, S., Moore, R.E., Skulberg, R., (1992) Investigations of a neurotoxic oscillatorialean strain (Cyanophyceae) and its toxin. Isolation and characterization of homoanatoxin-a. Environ. Toxicol. Chem. 11: 321Törökné, A.K., László E., Chorus, I., Sivonen, K., Barbosa, F.A.R., (2000) Cyanobacterial toxins detected by thamnotoxkit (A double blind experiment) Environmental toxicology 15: 549-553. Comparative studies on the bioactive effects of cyanobacterial extracts isolated from the lake Balaton, Hungary ' Vehovszky, A., 2Ács, A., 'Kovács, W. A., 'Szabó, H., 'Győri, J., 'Gácsi, M., 'Farkas, A. 'Balaton Limnological Research Institute, HAS, Tihany, H-8237 Hungary, 2 University of Pannónia, Veszprém, H-8200, Hungary Abstract Cyanobacterial isolates tested in vivo (THAMNOTOX-F, ArTox, DAPHTOX-F™, ToxAlert 100 toxicity tests) revealed sporadic appearance of toxic strains of Cylindrospermopsis and Aphanizomenon species in the lake Balaton and Kis-Balaton area. In vitro viability tests on CHO-K1 cell culture separated the short term and long term cytotoxic effects of the C. raciborskii strains. The electrophysiological results on identified gastropod neurons similarly suggested different targets (the acetylcholine receptors or the enzym aceylcholine Cholinesterase) behind the neurotoxicological effects of the Cylindrospermopsis and Aphanizomenon strains tested. Analytical measurements, however, did not prove any of the recently known cyanotoxins in the extracts of C. raciborskii strains from Balaton, suggesting the role of other, recently unidentified toxic substances and their likely synergistic interactions. Keywords: Cylindrospermopsis, Aphanizomenon, toxicity, neuron, LDH. Underdal, B„ Nordstoga, K„ Skulberg, 0.,M. (1999). Protracted toxic effects caused by saline extracts of Aphanizomenon flos-aquae (Cyanophyceae/Cyanobacteria) Aquatic Toxicology 46: 269-278. Wiegand, C., Pflugmacher, S., (2005) Ecotoxicological effects of selected cyanobacterial secondary metabolites: a short review. Toxicol.Appl.Pharmacol. 203: 201-218. Wilson, A.P., Cytotoxicity and viability assays, in J. Masters (Ed.), Animal Cell Culture: A Practical Approach, Oxford University Press, New York, 2000, pp. 175-218. Sekélyvizű tározók ökológiai állapotváltozásai az elárasztástól a leürítésig a Tiszaroffí árvízszint csökkentő tározó tapasztalatai alapján 'Végvári Péter, 'Lovas Attila, 'Teszárné Nagy Mariann, 'Csépes Eduárd, 'K. Szilágyi Enikő, 'Aranyné R. Anikó, 'Kovács Pál, 'Molnár Krisztián, 2Szabó Attila 'Közép -Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 5000. Szolnok, Ságvári krt.4. 2Károly Róbert Főiskola Gyöngyös, Mátrai út 36. Kivonat:A Tiszán kialakult rendkívüli árvízi helyzet szükségessé tette a Tiszaroffí árvízszint csökkentő tározó 2010. június 10-én történő elárasztását, melynek következtében lehetőség nyílt a feltöltés, a tározás és a leürítés ideje alatt a mozgatott víztömeg hidroökológiai paramétereinek tanulmányozására. A vizsgálati adatok birtokában, valamint a Kiskörei-tározó feltöltésekor tapasztaltak alapján megkíséreltünk bemutatni a sekélyvízi tározás kezdeti időszakának egyes szakaszait, illetve a víztömeg átalakulásának, ökológiai állapotváltozásainak törvényszerűségeit. Rámutattunk a kezdeti vízminőséget jelentősen befolyásoló mederállapot fontosságára, valamint a leürítés folyamatos ellenőrzésének szükségességére, annak érdekében, hogy a visszavezetett víz a befogadó ökológiai állapotának romlását ne idézhesse elő. Kulcsszavak: árapasztó tározók, vízminőség, tározó üzemeltetés. Bevezetés Az elmúlt években, az egyre nagyobb tetőző vízszintekkel levonuló árvizek olyan katasztrófa helyzetek kialakulásához vezettek, melyeknek kezelése már egy új elemeket is tartalmazó, átgondolt védekezési koncepció kidolgozását tette szükségessé. Ez a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésében (VTT) valósult meg. A VTT többek között a meglévő árvédelmi létesítmények fejlesztésével, a nagyvízi meder vízszállító képességének javításával, valamint árvízszint csökkentő tározók (továbbiakban: árvízi tározók) létesítésével kívánja korszerűsíteni, illetve bővíteni a hagyományos védekezési eljárásokat. Az árvízi tározó-rendszer megvalósítása elkezdődött. A Cigándi és a Tiszaroffí árvízi tározók már átadásra kerültek, a többiek kivitelezés, illetve tervezés alatt állnak. Az árvízi tározók olyan létesítmények, amelyeknek megnyitásával - veszélyhelyzet esetén - az árhullám tetőzési vízszintje csökkenthető. A műszakilag jól átgondolt és megtervezett létesítmények elárasztásakor azonban egy olyan vízi élettér kialakulásával is számolnunk kell, ahol az ökológiai állapotok az adott körülményektől függően, gyorsan és szélsőségesen is változhatnak, sok esetben a környéken élők számára kevésbé érthető látvánnyal és jelenségekkel párosulva. A Kiskörei-tározó első feltöltését követő kutatómunka eredményeinek, valamint a Tiszaroffí árvízszint csökkentő tározó (továbbiakban: Tiszaroffi-tározó) 2010. június 10i elárasztásának tapasztalatai alapján szeretnénk bemutatni a sekélyvizű tározás kezdeti állapotváltozásait, a víztérben lejátszódó fizikai, biokémiai és biológiai folyamatok irányának és intenzitásának mértékét és hatásait, valamint ezek vélhető törvényszerűségeit. Szeretnénk továbbá rámutatni az újonnan tervezendő, vagy kivitelezendő szükségtározók kezdeti vízminőségét jelentős mértékben meghatározó mederállapot kialakításának fontosságára. Anyag és módszer A „Tiszaroffi-tározó ideiglenes kezelési szabályzatának (továbbiakban: szabályzat) egyik fejezete foglalkozik a tározó monitoring rendszerének üzemeltetésével, melynek szerves része a vízrajzi monitoringgal összhangban működő vízminőségi monitoring. A vízminőségi monitoring írja elő a tározó üzemeltetése során, a kijelölt mintavételi helyeken történő észlelések, helyszíni vizsgálatok és mintavételek gyakoriságát, és komponenskörét. A szabályzat a tározó üzemeltetésének három időszakára egymástól eltérő feladatokat határoz meg. Ennek megfelelően a feltöltés időszakában három, a feltöltött üzemállapotnál és a leürítéskor pedig ötöt mintavételi helyen történtek a vizsgálatok. Az árvízi tározó 37 napos üzeme alatt összesen 101 minta megvételére és feldolgozására került sor. A széles skálájú komponenskör vizsgálata lehetővé tette a vizsgált víztömeg különböző minősítő szabványok és rendszerek (10/2010. VM rend., MSZ 12749:1993, Dévai és mtsi, 1992) alapján történő értékelését. Jelen tanulmányunkban az ökológiai vízminősítés eredményeit ismertetjük.