Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.

95 How many samples to take for representativity? - Within year variability of fish assemblages in two lowland streams Takács P., Sály P., Erős T., Specziár A., Bíró P. Abstract: Most monitoring protocols characterize samples based on one sampling occasions per year per site. However, it is largely unknown how well such snapshot samples characterize fish assemblages at a given site or at the stream level. To address these important issues, we conducted monthly samplings from March to November in 2009 in two wadable lowland streams in the catchment area of Lake Balaton, Hungary. Results showed great variability within and among the sampling sites. In one randomly chosen survey the mean estimated species composition of a single randomly selected survey showed =40% similarity to the whole year assemblage at the site level comparisons in both streams. The representativeness of the electric fishing varied remarkable in time. Although the species richness is higher in late spring and in summer, the representativeness is higher in autumn. Because of the high within site variability of the species composition, a number of surveys are needed to get representative dataset of a single site. To know the relative abundance relations of a site, fewer surveys may also be appropriate. No remarkable differences were found in the number of sites to be sampled for representativeness in different sessions of the vegetation period. Since the high variability within and among the sampling sites, the species composition of these lowland streams could be characterised only with repeated surveys in different sessions of the vegetation period. Key words: representativeness, fish assemblage structure, electric fishing. Elfolyó termálvíz kezelése náddal beültetett vizes élőhelyen Tarr Éva Log-Aqua Bt. 4031 Debrecen Gyolcsos u. 5. E-mail: tarreva@vipmail.hu Kivonat: A használt termálvizek körültekintő kezelése a fürdőüzemeltetők kikerülhetetlen és egyre nehezedő feladata, hiszen a kibocsátási határértékek betartását egyre szigorodó környezetvédelmi bírságok kényszerítik ki. Egy kutatási projekt keretében a részt vevő konzorcium tagjai - három német cég: a delta h, a BioPlanta és az AUD, valamint az INNOVA Észak-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség és a Log-Aqua Bt. az elfolyó termálvíz kezelésének egyik lehetőségét vizsgálták. Náddal beültetett vizes élőhelyen termálvizet folyattak keresztül. A befolyó és elfolyó fizikai és kémiai paramétereit mérték két hetes gyakorisággal. A kísérlet a polgári gyógyfürdő területén 2007-2009 között zajlott. Az eredményekből megállapítható, hogy több paraméter értéke csökkent, vagy növekedett, mások értéke alig változott. Különösen nehéz a magas nátriumtartalom csökkentése. Ugyanakkor az eredmények az eddigi megoldások átgondolására, a további kutatási lehetőségek kiszélesítésére is alkalmasak. Kulcsszavak: termálvíz, összes sótartalom, nátrium egyenérték %. Bevezetés Magyarország nagyon gazdag termálvizekben. A termálfürdőbeli, gyógyfiirdőbeli és gyógyászati célra használt termálvizek megnyugtató elhelyezése nem megoldott. A legtöbb problémát a magas összes sótartalom, a nátriumion koncentráció és a hőterhelés okozza. Mindezek veszélyeztethetik a felszíni víztestek jó állapotát. A termálvizek összes sótartalma, illetve nátrium egyenérték százaléka általában meghaladja a befogadókba szenynyvíz-bírság nélkül beengedhető terhelési határértékeket (KvVM, 2004). Öröm az ürömben, hogy a meglevő termálvíz-hasznosítók részére meghatározott türelmi időt két évvel meghosszabbította a jogszabály (2010. 12. 31. helyett 2012. 12. 31 .)(UnkJ-né, 2007). Az összes sótartalom csökkentésére jelenleg nincs gazdaságosan megvalósítható ipari technológia (György, 2010). Az ioncsere és a reverz ozmózisos eljárás alkalmas lehet, de kisebb vizmennyiségekre, és ezek a technológiák nagyon drágák (Elek, 2010). Sok kutatás a biológiai megközelítést választja, a növények, különösen a sótűrő fajok felé fordul (

www.bioplantaleipzig.d

e

). A halophyta növények számára a nátrium életfontosságú az ozmotikus nyomás fenntartásához, a levél szárazanyagban akár a 10 %-ot is elérheti a koncentrációja (Hegedűs, et al. 2009). A nádat kiváló tulajdonságai miatt elsősorban tápelem eltávolításra használják létesített vizes élőhelyeken és a szennyvíztisztításban (Székely E. B-né, 1995; Lakatos et al., 1997). Simon (2006) katángkóró rhizómájában és gyökerében mért magas nátriumtartalmat szárazföldi körülmények között. 2007-ben három német cég: a hidrogeológiával foglalkozó delta h, a sikeres fitoremediációs referenciákat maga mögött tudó BioPlanta és a kiváló laborháttérrel felszerelt AUD (Analytik und Umweltdienstleistungs GmbH) és magyarországi partnerei, az INNOVA Észak-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség és a Log-Aqua Bt. egy épített, náddal beültetett vizes élőhely létrehozását határozták el, ahol termálvízzel folytatott kísérleteket végezhetnek. A projekt célja: költséghatékony, környezetkímélő, fenntartható megoldást találni az elfolyó termálvizek ma még megoldatlan problémáira, elsősorban a magas sótartalom csökkentésére. Anyag és módszer 2007 szeptemberében a Polgári Gyógyvizű Fürdő területén egy épített vizes élőhelyet hoztak létre és állítottak tízembe a BioPlanta és a Log-Aqua Bt. képviselői. A kísérleti berendezés egy 12 m

3-nyi hasznos térfogatú konténer, melyet szigetelés után mészkőzúzalékkal töltöttek fel és - a Bioplanta előzetes laboreredményei alapján - nádrhizómákkal ültettek be. A berendezés elve: a kezelendő vizet a bemeneti oldalon a kőzúzalék ágyban levő csőrendszer osztja szét egyenletesen. A víz átáramlik a kőzúzalék - növény — mikroorganizmus rendszeren, majd a kimeneti oldalon ismét csőrendszerben gyűlik össze és távozik. Polgáron az elfolyó vizet a sósvíz tározóba (horgásztó, csónakázótó), majd a vegetációs periódus végén szabályozottan a Tiszába engedik. A kísérleti berendezés működése két éven keresztül folyamatos volt, kivéve egy-két kútkarbantartási időszakot. Kéthetente vettünk mintát a befolyó és az elfolyó vízből, külön mintát a nehézfémek méréséhez. A mintavételkor nem számoltunk a tartózkodási idővel, ami 30-36 óra (szűk másfél nap) volt. A helyszínen vízszintet, vízáramlást, levegő és vízhőmérsékletet mértünk, a víz hőfokát a konténer középső részében is megmértük. Minden kémiai elemzés Németországban történt. Nád mintavétel és elemzés nem történt. Eredmények és értékelésük Az eredmények az I. táblázatban és az 1-4. ábrákon láthatók. Az 1. táblázatban a befolyó és elfolyó termálvíz mért paramétereinek átlagértékeit, a változás mértékét és százalékos értékét tüntettük fel. A befolyó hőmérséklete 40-41 °C, az elfolyóé nyári időszakban 20, télen 13 °C körüli. A téli értékek a felszíni vízbe engedéshez magasak lennének, mivel csak 3 °C lehet a különbség, de a termálvíz sosem kerül azonnal a befogadóba. A pH értékek 7,8 - 8,6 közöttiek. A befolyó pH-ja kiegyenlítettebb, mint az elfolyó pH értékei. Az ammónium- nitrit- nitrátion átalakulásai szoros kapcsolatban vannak a hőmérséklettel és pH-val. Az adott (13.) ábrákat összevetve megláthatjuk az összefüggéseket: az elfolyó ammónia általában alacsony, vagy nulla; ugyanekkor magasabb a nitrát. Néhány alkalommal mérhető nitrit is, pedig az általában hamar tovább bomlik nitráttá. Amikor si-