Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.

80 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 6. SZ. LEÜRÍTÉS [BTRKI/1 BT21/F OTRKI/2 DT2I | 2. ábra: A kémiai oxigénigény koncentrációjának változása a leürítés időszakában A kémiai oxigénigény átlagos koncentrációja a feltöltés időszakában 15 mg 0

2/l érték körül változott. A tározás során a tározótérben jelentősen megnövekedett a szerves anyagok mennyisége, melyet a szélső- és átlagértékek változása is jól mutat. A tározás időszakának minimum értékei kb. 5 mg 0

2/l értékkel nagyobbak voltak, mint a feltöltés időszakának átlagértékei. A maximum értékek pedig közel duplájára nőttek. A tározótérből a déli vízleeresztő műtárgyon keresztül leürített víz kémiai oxigénigény koncentrációja a leürítés végére meghaladta a 45 mg 0

2/l-t (2. ábra). Ez majd 30 mg 0

2/l-es koncentráció növekedést jelentett a feltöltés időszakához képest. A leürítés időszakában a Tiszába történő bevezetési pont alatti és feletti szelvényekben a folyó kémiai oxigénigény koncentrációja közel azonos volt, és a tározóból bevezetett magasabb szervesanyag tartalmú víz sem okozott minőségromlást az alsóbb szakaszokon. Az ammóniumion átlagos koncentrációja a tározás időszakában közel duplájára növekedett a feltöltéshez képest. A tározás I. időszakában nagyon intenzív növekedés volt tapasztalható, ami valószínűleg az elöntött területekről történő beoldódásnak és a növényi állomány rothadásának volt köszönhető (3. ábra)

. mg N/l TÁROZÁS 13:30:00 8:34:00 13:15:00 4:48:00 5:10:00 5:00:00 5:05:00 • TRT-É/01 • TRT-K/01 DTRT-K/02 • TRT-K/03 «TRT-D/Ol 3. ábra: Az ammóniumion koncentrációjának változása a tározás időszakában A leürítés végére a Tiszába vezetett víz ammóniumion koncentrációja közel felére csökkent a feltöltés időszakában mért értékekhez képest. Az oldott ortofoszfát-foszfor koncentrációjának változása hasonló képet mutatott, mint az ammóniumion változása. A tározás I. időszakában a tározótér déli medencéjében (TRT-D/01) 6 nap alatt hatszorosára nőtt az oldott ortofoszfátfoszfor koncentrációja (0,02 mg P/l-ről 0,12 mg P/l-re). A leürítés II. időszakában a tározótérből kivezetett víz (TRKI12) oldott ortofoszfát-foszfor koncentrációjának szélső- és átlagértéke közel fele nagyságú volt, mint a Tisza bevezetési pont feletti szelvényében (T21/F) számított értékek. A vízben élő algák a-klorofill tartalmának változása a lapján megállapítható, hogy a feltöltés időszakában a tározótérbe vezetett víz algákban szegény volt, az a-klorofill mennyisége 2,5 és 8,1 p.g/1 értékek között változott. A tározás időszakában köszönhetően a magas vízhőmérsékletnek és relatíve magas növényi tápanyagtartalomnak megnőtt az a-klorofill tartalom. A tározótér középső medencéjének 3-as mintavételi helyén (TRT-K/03) június 14-én 221,5 pg/l-es értéket mértek. Három nappal később ugyanazon a ponton az a-klorofill értéke már csak 11,8 pg/1 volt. Újabb jelentős a-klorofill értéknövekedést a tározótér leürítésének II. szakaszában láthatunk, ahogy ezt az 4. ábra is mutatja. A leeresztett víz (TRKI/2) a-klorofill tartalma 7,2-szer, 33,7-szer, illetve 22,4-szer nagyobb volt, mint a Tiszáé (T2 l/F)

. W LEÜRÍTÉS 4. ábra: Az a-klorofill tartalom változása a leürítés időszakában A meder hossz- és keresztirányban teljes hosszában átjárható korlátozottság nélkül. Az áramlást nem zavarják meg antropogén tevékenységek. A vízi szervezetek szabadon áramolhatnak, a hordalékszállítást az áramlási viszonyok maximálisan lehetővé teszik. Az árapasztó tározó teljes üzemeltetési időszakára, valamennyi mintavételi hely (12 db) és 9 különböző háttérváltozó szélső- és átlagértékei alapján elkészített hierarchikus osztályozások eredményeit az alábbiakban mutatjuk be. A mintavételi helyeken vizsgált háttérváltozók mért értékeiből számított maximumértékek alapján elkészített dendrogramon jól látható, hogy a Tisza folyón kijelölt 3 mintavételi szelvény (T20, T21/F és T21) egy csoportba tartozik. Jól elkülönül a dendogrammon a tározótér középső medencéjének 3-as (TRT-K/03) mintavételi pontja, illetve a déli vízleeresztő műtárgy (TRKI/2). A minimum értékekből kapott dendogram alapján a Tisza tiszaroffi szelvénye (T20) és a két vízbeeresztő műtárgy (TRBE/1 és TRBE/2) hasonlít egymáshoz, illetve a tározótér északi és középső medencéjének l-es és 2-es mintavételi pontjai (TRT-K/01 és TRT-K/02). A leeresztő műtárgyak és tározótér középső medencéjében lévő 3-as és a déli medencében kijelölt mintavételi helyek mutatnak egymással nagy hasonlóságot. A minimum értékek alapján végzett cluster analízis eredménye szerint a Tisza déli vízleeresztő műtárgy feletti (T21/F) és alatti szakasza is jól elkülönül a T20 szelvénytől. Az átlagértékek alapján végzett cluster analízis (5. ábra) eredménye azt mutatja, hogy tározótér északi és középső medencéje a vízbeeresztő műtárgyak hasonulnak egymáshoz. Hasonlóan a minimumértékek alapján kapott dendogramhoz a tározótér középső medencéjének 3-as és a déli medence l-es mintavételi helye a vízleeresztő műtárgyakkal mutat hasonlóságot. A Tisza T21/F és T21 jelű mintavételi szelvényei jól elkülönülnek a többi vizsgálati ponttól, miközben egymással mutatnak hasonlóságot.