Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.
78 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 6. SZ. Specziár András: A fogassüllő és a kősüllő ... 1. táblázat. A minta méret, a táplálkozott ragadozók aránya (*a nem halfogyasztókat is figyelembe véve), a halak aránya a táplálékban, az átlagos prédaszám, a préda diverzitás, a préda magasság - ragadozó szájnyílás arány (DGR) és a ragadozó testhossz (L) - tömeg (M) összefüggés logM maradványainak alakulása a ragadozó méretének függvényében. A ragadozó méretcsoportok közti eltérések a préda szám tekintetében Mann-Whitney U tesztel, míg a logM rezidiumok esetében ANOVA (d.f.=9, F=6.0, P< 0.001 a fogassüllőnél és d.f.=6, F= 16.9, P< 0.001 a kősüllőnél) és Tukey post-hoc teszt segítségével kerültek elemzésre; közös betű jelzés hiánya szignifikáns eltérést jelez . Ragadozó méret (L, mm ) 5-50 51-100 101-150 151-200 201-250 251-300 301-350 351-400 401-500 501-800 Fogassüllő A vizsgált halfogyasztó ragadozók száma 118 78 32 17 19 18 13 23 24 15 A táplálkozott ragadozók aránya (teljes mintára*) 90 77 71 56 57 51 45 64 68 83 Halak aránya a táplálékban (tömeg%) 1.9 21 89 100 100 100 100 100 100 100 Ragadozónkénti préda szám 1.1' 1.1" 1.3 b 1.2" b í.r" 1.8 C 1.6^ 2.5° 2.9 C 1.1*" Préda halak faji diverzitása 0.11 0.30 0.50 0.24 0.26 0.30 0.33 0.32 0.54 0.23 Préda halak méret diverzitása 0.06 0.10 0.11 0.14 0.18 0.20 0.21 0.19 0.27 0.37 Max DGR 0.98 1.00 0.95 0.94 0.65 0.62 0.75 0.66 0.99 0.91 Átlag DGR az egy prédát fogyasztott ragadozókra 0.72 0.73 0.59 0.58 0.50 0.42 0.38 0.37 0.43 0.66 L-M összefüggés 100*logM rezidiumainak átlaga 1.0* b 0.4 a b -2.0* -2.6" _ 2 ,bcd -2.1 bc d -0.9' m -2.0" bc d _ 2 4bd 3.1* Kősüllő A vizsgált halfogyasztó ragadozók száma 0 17 19 33 55 39 9 A táplálkozott ragadozók aránya (teljes mintára*) 91 86 51 59 66 63 50 Halak aránya a táplálékban (tömeg%) 0 15 58 92 94 100 100 Ragadozónkénti préda szám 1.4" 1.4" b 1.6"* 2.0 b c 2.1' 2.5 C Préda halak faji diverzitása 0.06 0.23 0.16 0.33 0.25 0.19 Préda halak méret diverzitása 0.07 0.09 0.10 0.12 0.11 0.15 Max DGR 0.67 0.62 0.69 0.58 0.69 0.51 Átlag DGR az egy prédát fogyasztott ragadozókra 0.51 0.47 0.50 0.41 0.33 0.42 L-M összefüggés 100*logM rezidiumainak átlaga 1.3* -1.3* -2.T -0.8" 1.8* 0.3"" 0.7* b c Vízminőség-változás nyomon követése a tiszaroffi árapasztó tározóban Szabó Attila 1, Bíró Tibor 1, Kovács Sándor 2, Végvári Péter 2, Kelemenné Szilágyi Enikő 2, Csépes Eduárd 2, Teszárné Nagy Mariann 2, Aranyné Rózsavári Anikó 2 'Károly Róbert Főiskola, Természeti Erőforrás-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Kar, Környezettudományi Intézet, 3200 Gyöngyös, Mátrai út 36. 2Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Kivonat: A tiszaroffí árvízi árapasztó tározó üzemeltetése alatt a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakemberei az elfogadott üzemeltetési szabályzatnak megfelelően 12 mintavételi ponton vizsgálták a tározótér egyes medencéit, a Tisza különböző szelvényeit, valamint a be-, illetve levezetett vizeket. A tározó 37 napos üzeme alatt 101 mintavételre került sor, melynek eredményei alapján vizsgálni tudtuk a feltöltés, a tározás és leeresztés időszakának vizminőségi változásait. A kapott eredmények alapján jelentős vízminőségi változások és eltérések mutatkoztak, mind az üzemelés egyes szakaszaiban, mind az egyes mintavételi helyek között. A tározás időszakában a fizikai és kémiai háttérváltozók alapján az Európai Unió Víz Keretirányelv szerint elvégzett vízminősítés a tározótér medencéit - egy kivételével - jó potenciálúnak mutatta. Kulcsszavak: árvízi árapasztó tározó, vízminőség. Víz Keretirányelv, vízminősítés Bevezetés ért csapadékterhelés szélsősége a Szamos 1970. májusi esőzéA Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztése program keretében ha- sével vetekedett. A vízállások több szelvényben, több decimézánkban a Tisza völgyében 2 árvízi árapasztó tározó épült meg terrel is meghaladták az addig észlelt legnagyobb értékeket. A az elmúlt években: Cigándon és Tiszaroffon. A tiszaroffí árvízi árapasztó tározó a Tisza bal partján, Tiszaroff, Tiszagyenda és Tiszabő települések között fekszik. A tározó 97 millió m 3 víz befogadására képes 89,74 mBf maximális tározási szint mellett. Maximális tározási szint esetén a vízfelület nagysága 22,8 km 2. A tározóban az átlagos vízmélység 4,3 m. A tározó feltöltését és leürítését két vízbeeresztő és leeresztő műtárgy biztosítja. Az „Északi" műtárgy a Tisza 378,600 fkm környezetében épült, a bal parti töltés 123+700 tkm szelvényében, a „Déli" műtárgy a 370,400 fkm környezetében, a bal parti töltés 115+545 tkm szelvényében. Májusban a Tisza vízgyűjtőin területi átlagban a sokévi csapadék mennyiség kétszerese, háromszorosa hullott. Különösen sok eső esett a folyó jobb oldali vízgyűjtőin, ahol a havi átlag több mint háromszorosát is mérték. A nagy mennyiségű csapadék hatására hosszan tartó, magas árhullám alakult ki a Tiszán. További, jelentős mennyiségű csapadék hullott júniusban, és különösen a hónap elején, amikor 4 nap alatt a havi átlagnak megfelelő eső esett. Ennek következtében a Bodrog, a SajóHernád valamint a Zagyva-Tarna vízrendszerében ismét jelentős méretű árhullámok indultak el. A Sajó-Hernád vízgyűjtőjét Sajó-Hernád és a Felső-Tisza árhulláma Tiszapalkonyánál találkozott egymással. Az árhullám maximuma ebben a szelvényben csak 6 cm-el maradt el a legnagyobb vízállástól (LNV = 804 cm). Jellemző az árhullám különlegességére, hogy a SajóHernádról érkező vízhozam nagyságrendileg hasonló volt a Felső-Tiszáról érkezővel. Hernádon, Hidasnémetinél 909 mVs, Gesztelynél 864 m 3/s, a Sajón, Sajószentpéternél pedig 540 m 3/s vízhozamot mértek. Ekkora vízhozamot a Sajó torkolatánál még nem regisztráltak. Ennek hatása a Tisza, Tiszapalkonya alatti szakaszán, egészen Kisköréig, a folyó eddigi második legmagasabb árhulláma jött létre. Ki kell emelni, hogy a jobb oldali vízfolyások a Tisza vízgyűjtő területének csak az 1/5 részét teszik ki. Ezen az 1/5 részen alakult ki a Tisza árhulláma. A többi 4/5 rész minimális mértékben vett részt az árhullám formálásában. Területileg hasonló megoszlású árhullámot a Tisza vízrendszerében utoljára 1974-ben figyelhettünk meg. A magas vízállások szükségessé tették a tiszaroffi árvízi árapasztó tározó megnyitását, melyre 2010. június 10-én 17:00 órakor került sor. Az északi és a déli műtárgyat is megnyitották. A két zsilipen közösen kivezetett 210-220 m 3/sec vízhozam kedvező leszívást eredményezett a Tiszafüred-Csongrád közötti szakaszon. A tározó beeresztő műtárgyainak zárásáig 2010. június
