Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.
53 A planktonikus/litorális életmódú fajok aránya, 0,3 és 0,6 között ingadozik, ami azt mutatja, hogy a planktonikus Cladocerák populációnagysága a litorális Cladocerákénak a fele-harmada körül alakult. -*-p/i 0,7 0,6 £ 0,5 1 0.4 < 0,3 a. 0,2 0,1 0 Mintavételi időszak 1. ábra: A planktonikus és litorális Cladocera fajok egyedszám aránya. 1. táblázat: A vizsgálatunk során előfordult Cladocera Taxon Uledékcsapda Vízoszlop Acroperus harpae (Baird) + Alona affinis (Leydig) + Alona quadrangularis (O. F. Müller) + Alona reclangula (Sars) + Alona werestschagini (Sinev) + Alonella excisa (Fischer) + Bosmina longispina (Leydig) + Bosmina coregoni (Baird) + + Bosmina longirostris (O. F. Müller) + + Camptocercus rectirostris (Schoedler) + 1 Chydorus sphaericus (O. F. Müller) + Daphnia cucculata (Sars) + Daphnia galeata (Sars et Richard) + Diaphanosoma brachyurum (Liévin) + + Disparalona rostrata (Koch) + Eurycercus lamellatus (O. F. Müller) + Graptoleberis testudinaria (Fischer) + Iliocryptus sp. + Lej)todora kindtii (Focke) + + Leydigia acanthocercoides (Fischer) + Leydigia levdigii (Schoedler) + Monospilus dispar (Sars) + Pleuroxus trigonellus (O. F. Müller) + Pleuroxus unicatus (Baird) + Sida crystallina (O. F. Müller) + Előfordult fajok száma: 23 6 A Bosmina fajok elkülönítése: Az üledékcsapdában a Bosmina fajok főleg fejpajzs és héj maradványaik alapján azonosíthatók. A Bosmina genuson belül két subgenus különíthető el, az Eubosmina, és a Bosmina (Gulyás és Forró, 1992). Az Eubosmina subgenus két fajjal a B. coregoni-val és a B. longispina-va\, míg Bosmina subgenus egyetlen fajjal a B. longirostris-szal képviselt a hazai faunában. A Eubosmina fajok a kevésbé eutróf, míg a Bosmina longirostris az eutróf vizek lakója. Mind három faj jelentős alaki változatosságot mutat, a predáció elleni morfológiai változásoknak megfelelően, amely az antenna hosszának, a test alakjának változásában ill. a mucro jelenlétében és hosszában nyilvánul meg. A Eubosmina fajokra jellemző, hogy a fejpajzs oldalsó pórusa a mandibula izesülési helyétől távol helyezkedik el. Bosmina coregoni (4. ábra) Általánosan elteijedt, nagy méretű faj. Fejpajzsának posterior végén egy jól fejlett, megvastagodott mezőben található a laterális pórusa, mely nagy és kör alakú. Az antennák mérete nagyon változatos lehet. 2 ábra: Bosmina longispina maradványok (fejpajzs, és héj). A héjon található mucro nagyon változatos, általában nagyon kicsi, vagy nem található rajta. A héj felületének mintázata is különféle lehet, a jól kirajzolódó hatszögü sejtes mintázattól kezdve a gyenge vonalas mintáig ter3. ábra: Bosmina coregoni fejpajzs, és héj Bosmina longispina (3. ábra) Gyakori, közepes méretű faj. Fejpajzsának laterális pórusa két bab alakú sejtszerkezet között található, kis méretű és kör alakú. A Bosmina coregoni-\a\ szemben nem veszi körül megvastagodott mező. A héj mérete változatos, a rajta található mucro hosszú és lépcsőzetesen elkeskenyedő. A héj mintázata hálószerű (Szeroczynska & Sarmaja-Koijonen, 2007). Bosmina longirostris (4. ábra) 4. ábra: Bosmina longirostris fejpajzs Általánosan elteijedt, kis, vagy közepes méretű faj. Az Bosmina (Eubosmina) alnemhez képest a fejpajzsának laterális pórusa a fejpajzs anterior részén, nagyon közel a széléhez található. Apró méretű, sokszor szögletes, kis nagyításon gyakran nem is látható.
