Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.

38 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 6. SZ. a> o CL CD O — H K L H K L Újévi Áttelelő generációk generáció 2. ábra. A H. anomala (H), a K. warpachowskyi (K) és a L. benedeni (L) peteszámai. A peteszámok tekintetében (2. ábra) a H. anomala emelkedett ki a fajok közül; mind az áttelelő, mind az újévi generációkban jelentősen nagyobb peteszámokat produkált a másik két fajnál (ANOVA, Tukey post-hoc teszt, p<0,001 mindkét fajjal szemben mindkét generációtípusban). Mindhárom fajnál szoros összefüggés mutatkozott a peteszám és 1.0 a testhossz között (Kendall-tau, L. benedeni: 0,75; H. anomala: 0,74; K. warpachowskyi: 0,63; p<0,00l mindhárom faj esetében). A peteméretek tekintetében nem volt a fajok között különbség kimutatható, ellenben az áttelelő generációk kissé nagyobb petéket képeztek mindhárom faj esetében (p<0,00l; random faktoros ANOVA). Az eredmények értékelése A peteszámokra és peteméretekre vonatkozó eredményeink nem mutatnak jelentős eltérést a recens irodalmi forrásokban közölt adatoktól (Ketelaars és mtsai 1999, Wittmann 2002, Borcherding és mtsai 2006, Gergs és mtsai 2008), illetve az éghajlati zónákon átívelő összehasonlításokba is illeszkednek (Mauchline 1980, Wittmann 1984). A L. benedeni és a K. warpachowskyi esetében megfigyelt nősténytöbbletet már több más faj esetében kimutatták (Mauchline 1980). A megfigyelt évenkénti generációszámok azonban igen magasnak tekinthetők; a korábbi áttekintő jellegű müvek (Mauchline 1980, Wittmann 1984) nem is említenek 4nél nagyobb számot a meleg évszakban szaporodó fajok esetében. A kimutatott magas értékek hátterében álló okokra jelenleg nem tudunk egyértelmű magyarázatot adni, a jelenség értelmezéséhez további elemzések szükségesek. I-. benedeni 0 5 H. anomala K. warpachowskyi 3. ábra. Ivararányok a vizsgálat során (hímek aránya). Köszönetnyilvánítás Köszönöm Bokor Erzsébetnek, Borza Miklósnak és Polyák Ágnesnek a terepi segítséget, valamint témavezetőmnek, Oertel Nándornak a vizsgálat feltételeinek biztosítását. Irodalom Borcherding, J. Murawski, S. & Arndt, H. (2006) Population ecology, vertical migration and feeding of the Ponto-Caspian invader Hemimysis anomala in a gravel-pit lake connected to the River Rhine. Freshwater Biology 51:2376Borza, P (2008) Recent Establishment of the Invasive Ponto-Caspian Mysid Hemimysis anomala in the Hungarian Part of the Danube River. Aquatic Invasions 3:99-101. Gergs, R., Hanselmann, A.J., Eisele, 1. & Rothhaupt, K.O. (2008) Autecology of Limnomysis benedeni Czemiavsky, 1882 (Crustacea: Mysida) in Lake Constance, Southwestern Germany. Limnologica 38:139-146. Ketelaars, H.A.M., Lambregts-Van De Clundert, F.E., Carpentier, C.J., Wagenvoort, A.J. & Hoogenboezem, W. (1999) Ecological effects of the mass occurrence of the Ponto-Caspian invader, Hemimysis anomala G.O. Sars, 1907 Structural and functional elements of the bental in the watersystem of the River Danube. 4. Life history investigation of invasive mysids (Crustacea: Mysida) Borza, P.'

J Abstract: The number of mysid species in Hungary has recently risen to three; the earlier immigrant Limnomysis benedeni has been accompanied by Hemimysis anomala and Katamysis warpachowskyi. The life history and reproductive biology of the species are only superficially known; a detailed, comparative study has not been conducted before. In the present investigation samples were taken with an approximately weekly frequency (except for the winter months) between March 2009 and May 2010 in the inlet of the Csepel Freeport. During the study the species showed a stable coexistence. The relatively large L. benedeni had five generations per year and produced comparatively low numbers of eggs, while the similar sized H. anomala had only four generations due to its lower growth rate, but compensated for this with a higher fecundity. The small sized K. warpachowskyi, as compared to the other two species, was able to produce more than five generations per year due to its short maturation time, and attained brood sizes similar to those of L. benedeni. Our results contribute to the knowledge of the biology of invasive species, and may bring us closer to the understanding of their success and the consequent changes in the structure and function of riverine ecosystems. Keywords: Danube, invasive species, life history, Mysida. (Crustacea: Mysidacea), in a freshwater storage reservoir in the Netherlands, with notes on its autecology and new records. Hydrobiologia 394:233-248. Mauchline, J. (1980) The biology of mysids. Adv. in Marine Biology 18:1-369. Rohlf, F. J. (2009) tpsDig, digitize landmarks and outlines, version 2.14. Depan. of Ecology and Evolution, State University of New York at Stony Brook. R Development Core Team (2010) R: A language and environment for statistical comting. R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria. ISBN 3900051-07-0, URL http://www.R-proiect.or

e. Wittmann, K.J. (1984) Ecophysiology of Marsupial Development and Reproduction in Mysidacea (Crustacea). Oceanography and Marine Biology: an Annual Review 22:393-428. Wittmann, K.J. (2002) Weiteres Vordringen pontokaspischer Mysidacea (Crustacea) in die mittlere und obere Donau: Erstnachweise von Katamysis warpachowskyi für Ungarn, die Slowakei und Österreich, mit Notizen zur Biologie und zum ökologischen Gefährdungspotential. Lauterbornia 44:49-63. Woynárovich, E. (1954) Vorkommen der Limnomysis benedeni Czem. im ungarischen Donauabschnitt. Acta Zoologie a Academiae Scient. Hung. 1:177-185.