Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.
19 és hőmérsékleten (24°C) steril levegővel buborékoltatva tartottuk fent. A mintavétel napi rendszerességgel történt, a kísérleteket háromszoros ismétlésben végeztük. A tenyészetek növekedésének nyomon követése: 1. OD s0 0 változása: A tenyészetek optikai denzitás-változásának nyomon követéséhez naponta l-l ml mintát vettünk ki a tenyészetekből, melyek OD értékét 800 nm-en Spectroquant Pharo 300 spektrofotométerrel határoztuk meg. 2. A szárazanyag-tartalom változása: A tenyészetek szárazanyag-tartalom változásának nyomon követéséhez naponta 5-5 ml mintát centrifugáltunk (5 perc, 10000 rpm, Micro-centrifuge Type-320a). Ezt követően a mintákat a liofilizálásig -20°C-on tároltuk. A minták liofílezése Christ Alpha 1 -2 LD plus berendezésben történt. 3. Klorofill-a-tartalom változása: A tenyészetek klorofill -tartalmának változásához a szárazanyag tartalom nyomon követésére naponta vett és liofilizált mintákat használtuk fel. A liofilizált mintákhoz 0,5 ml metanolt adtunk, majd homokfürdőn az elegyet az első forrásig (74°C) melegítettük, ezt követően újabb 0,5 ml metanolt pipettáztunk a mintára. Az elegyet 5 percig 10000 rpm fordulaton centrifugáltuk, majd a felülúszót 666, 653 és 750 nm hullámhosszon fotometráltuk. A minták klorofill-tartalmát a FelfÖldy (1987) nyomán számítottuk ki. A tenyészetek össz-lipid-tartalomának meghatározása: A tenyésztési idő végén (7. nap) az egyes tenyészetek centrifugálásával (10 perc, 9500 rpm, Beckman Avanti J25) összegyűjtöttük, majd liofilizáltuk a sejttömeget. Ezt követően a liofilizált mintákat 12 órán át extraháltuk kloroform-metanol (2:1) elegyben (50 ml extraháló oldat/lg szárazanyag; kevertetés mágneses keverőn - Widjaja et al. 2009). A kapott extraktumot 40°C-on bepároltuk (Rotadest 2118). Tömegmérés után a bepárolt anyagot 1,5 ml kloroform-metanol 2:1 elegyben visszoldottuk, és további feldolgozásig -20°C-on tároltuk. A M. pusillum sejtek lipidtartalom-változásának nyomon követése Nílus-vörös fluoreszcens festéssel: A tenyésztési idő 0., 3. és 7. napján 8 ligxmf' végkoncentrációjú Nílus vörös fluoreszcens festékkel festettük meg az algasejteket. A festési eljárást Chen et al. (2009) alapján a következőképpen módosítva végeztük el: A minták optikai denzitását 1 ml végtérfogatban 0,400 értékre állítottuk be, majd 20 % végkoncentrációjú DMSO oldatot adtunk a mintához. A mintákat 10 percig 24°C-on állni hagytuk, majd 8 (.igxml 1 végkoncentrációjú Nílus-vörös festéket adtunk hozzá. A mintákat a festékkel 40°C-on, 30 percig inkubáltuk. A festési idő leteltével Olympus BX50 fluoreszcens mikroszkóp segítségével tanulmányoztuk a lipidcseppeket. A tenyészetek lipid-tartalmának meghatározása VRK segítségével. A zsírok VRK vizsgálatához Tarandjiiska és Marekov (1998) módszerét alkalmaztuk. A 71,07 mg száraz tömegx ml" 1 oldószer töménységű mintákból 5-5 (il-t vittünk fel, sávok formájában. Eluensként petroléter és aceton 100:6 arányú elegyét alkalmaztuk. A futtatás 2 % AgN0 3-tal impregnált szilikagélen történt (szilikagél 60 G, 200pmx0 cmxlO cm). A futási távolság 8 cm volt. Az előhíváshoz a réteget krómkénsawal permeteztük le, majd a foltok megjelenéséig 200 °C-on hevítettük. Eredmények A tenyészetek növekedése: A kontroll tenyészet klorofilla-tartalma a tenyésztési idő végére (7. nap) közel 7,4-szeresére növekedett (1. ábra). A nitrát-éheztetett tenyészetek klorofill- tartalom-változása minden esetben alatta maradt a kontroll tenyészetekének (1. ábra). Míg a 75%-os nitrát-tartalmú tenyészet klorofill-tartalomra vonatkoztatott növekedése 6-szorosa volt a kiindulási mennyiségnek, addig az 50 %-os nitrát-tartalmú tenyészeté csupán 3,3-szoros (1. ábra). A 25 %-os nitrát-tartalmú tenyészet klorofill-tartalma szinte alig változott a tenyésztés ideje alatt (1. ábra); 12,5 %-os nitrát-tartalmú tenyészet klorofill-tartalma pedig 37 %-ra csökkent a kiinduláskor mért klorofill-mennyiséghez képest (1. ábra). 1. ábra A tenyészetek klorofill-tartalmának (fig xml ) változása a tenyésztés ideje alatt. Figure 1 Changes in the chlorophyll content of the cultures (pg x ml 1) during the cultivation time. A tenyészetek OD 8 0o értékének változása valamint a szárazanyag-tartalmában bekövetkező változások jól összevethetők a klorofill-tartalom változásaival (nem ábrázolt adatok), különbség csak a változás mértékében volt: mind az OD 8oo értéke, mind a száraz tömeg kisebb mértékben csökkent az éhezések során, mint a klorofill-tartalom. A tenyészetek össz-lipid-tartalma\ A tenyészet össz-lipid-tartalmát szárazanyagra vonatkoztatva adtuk meg (2. ábra). A kontroll tenyészet össz-lipidtartalma volt a legalacsonyabb a tenyésztési idő végén (17 %). A 75 %-os, 50 %-os és 25 %-os nitrát-tartalmú tenyészetek össz-lipid-tartalma a kontroll tenyészetéhez viszonyítva kis mértékben emelkedett (19 %, 21 % és 23 %), a 12,5 %-os tenyészetek szárazanyagra vonatkoztatott össz-lipid-tartalma a kontroliban mérhető érték több mint 2,5-szöröse, elérte a 47 %-ot (2. ábra). E o e '5. • Ill 75% 3 A tenyészetek óssz-ltpidtar talma (%) az inkubálási idő végén 2. ábra A tenyészetek szárazanyagra vonatkoztatott összlipidtartalma (%) a tenyésztési idő végén (7. nap). Figure 2 The total lipid content per dry mass (%) at the 7 ,h day of cultivation time.
