Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.

4 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 6. SZ. A 95 éves Woynarovich Elek köszöntése Nagy Sándor Alex Debreceni Egyetem, TTK, TEK, Hidrobiológiái Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. jogelődjének tekint. 1968-tól a FAO halászati szakértőjeként 6 évig Nepálban irányította a haltenyésztés fejlesztését. Ez a munka indította el nemzetközi karrierét, melynek során további 15 országban dolgozott hidrobiológus/halászatbiológus szakértőként. A World Aquaculture Society tiszteletbeli örökös tagja (1990), Széchenyi-díjas (1993), a Debreceni Egyetem Díszdoktora (2003). A mai napig szívén viseli hazai vizeink, különösen a Balaton vízminőségének alakulását, konferenciáink aktív résztvevője. Széleskörű tapasztalatait az elmúlt években könyvek formájában adta közre. A hídrobiológusok több generációja együtt köszönti a 95. éves Woynarovich Elek professzort, mindannyiunk szeretett „Lexi bácsiját". Kívánunk neki erőt, egészséget és további boldog, alkotó éveket. Woynarovich Elek 1915. november 14-én született Tiszakóródon. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen doktorált summa cum laude eredménnyel. Első munkahelye - 1938-ban - a Földművelésügyi Minisztérium, Halélettani és Szennyvízvizsgáló Intézete volt. A Tudományos Minősítő Bizottság 1953-ban a tudományok doktora fokozatot ítélte oda számára. 1946-58 között a budapesti, később a gödöllői Agrártudományi Egyetemen a haltenyésztést tanította. 1956-ban az MTA Tihanyi Biológiai Intézete igazgatójának nevezték ki, majd 1962-től a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Állattani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára lett. Itt 1963-66 között a tudományos rektor-helyettesi posztot is betöltötte. Kezdeményezésére 1966-ban elkezdődött, és tíz éven keresztül folyt a hídrobiológusok képzése Debrecenben, melyet a Debreceni Egyetemen 2009-ben indított hidrobiológus mesterképzés Emlékezés Schmidt Antalra (1944-2010) Kiss Keve Tihamér

1, Fehér Gizella

2, Vörös Lajos

3 1 MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás, 2131. Göd. Jávorka S. u. 14., 2 Alsó-Dunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Baja, Széchenyi u. 2 c, 3MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany, Klebelsberg Kuno út 3. Schmidt Antal, nekünk csak egyszerűen Tóni, aki mindenkivel örömmel találkozott, örömmel dolgozott együtt. Ezt fémjelzi több tucatnyi dolgozata, amiket hazai és külföldi kollegákkal együtt publikált. Mindig öröm és tanulságos volt Tónival dolgozni. Széleskörű ismeretei, nagy mélységű szaktudása, a tudomány iránti szerény alázata például szolgált sokunk számára. Leginkább színes egyénisége, mindig szeretettel teli lénye az, ami a legnagyobb értéket jelentett számunkra. Pál apostol szavait idézhetem: „A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik; a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel... A szeretet soha el nem múlik." Tóni eszerint élt. Schmidt Antal előkelő helyet foglal el a hidrobiológia halhatatlanjainak oszlopcsarnokában. Schmidt Antal 1944. április 11-én született a Bajához közeli Garán. A szülői, nagyszülői házban kisgyermekként először németül beszélt, a magyar csak később lett anyanyelve. Baján a III. Béla Gimnáziumban érettségizett, majd Szegeden, a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán, biológia-kémia szakon szerzett diplomát 1967-ben. Diplomadolgozata a különböző talajtípusok mikrobiológiai vizsgálatával foglalkozott. 1967-ben kezdett dolgozni az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság laboratóriumában, ez volt egyetlen munkahelye, 1972 és 1977 között a laboratórium vezetője volt. Az első években a vízkémiai elemzéseket végezte, majd mind jobban a biológia felé fordult és életre szóló barátságot kötött az algákkal. Jól jelzi szakmai elhivatottságát, hogy 1976-ban már szerzőtársa az évtizedekig bibliaként használt, a zöldalgák Chlorococcales fajairól írt algahatározó könyvnek. Az 1960-as évek végén induló, gyakorlati munkahelyen dolgozó kollegáink között a legtermékenyebb szerző volt, mind az alapkutatások, mind az alkalmazott kutatások terén, s emellett jó tollú ismerettetjesztő is. Több mint 150 írása jelent meg (publikációs listája a Magyar Algológiai Társaság honlapján elérhető). Schmidt Antal munkásságát hosszan lehetne ismertetni, elemezni, melyből négy fontos terület emelhető ki. Elsőként az alga-taxonómiai cikkek, könyvek, könyvfejezetek említendők. Ezekben hazánkra nézve új fajok előfordulásáról és azok alapos morfológiai elemzéséről írt, több esetben a tudományra nézve is újak voltak ezek az algák. Noha őt elsősorban Chlorococcales specialistának tartották, nagyon sok egyéb fitoplankton fajról írt alapos elemzést, közölt részlet gazdag, kiváló rajzokat, fényképeket. Az 1976-os Chlorococcales mű szerves folytatásaként a Vízi természet és környezetvédelem könyvsorozatban az ezredfordulón jelent meg három határozókönyve, Fehér Gizella társszerzőségével a zöldalgákról és sárgászöld algákról. Az 1995-ben megjelent Scenedesmus határozókönyv társszerzője, s e munka továbbfejlesztésének lehet tekinteni Hegewald német kollegájával írott cikkeiket, melyekben elektronmikroszkópos és molekuláris biológiai módszerekkel végzett elemzések alapján revideálták a nemzetséget. Második legnagyobb fejezet a Duna hidrobiológiái, algológiai kutatása. A fitoplankton rendszeres mennyiségi és minőségi vizsgálatára építve, a vízkémiai jellemvonások, az oxigén háztartás és a fitoplankton összefüggése, a folyó eutrofizálódása, az emberi beavatkozások tükrében jellemezte az algaflórát, tett alapvető megállapításokat a vízminőség alakulásáról. A fitoplankton több évtized alatt bekövetkező változásait is részletesen elemezte.