Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
5. szám - Bezdán Mária: A Tisza rejtélyesnek tűnő vízállás-változásai Martfűnél
KONECSN^C^Mdsvizel^j^ 57 6. ábra. A napi közepes vízhozam évi minimális értékeinek és a két részidőszakban (189 3. táblázat. Az évi kisvízhozamok fő statisztikai jellemzőinek összehasonlítása a teljes (127 év) és a vizsgált két 60 éves részidőszakban Évi Kis Kis Leg Kis Legh Évi VI Zl VÍZI hossz. VÍZI Napi kisvízi Időszak Qmin időidő kisvízi idő Évi max. időszak ssakos szakidő szakvízt. vízt. vízt. napok hossz szak szám hiány hiány hiánya 18832009 Köz 996 102 106 69 4 2918 55,3 2232 18832009 Max 1480 219 297 223 9 8975 95,8 9883 18832009 Min 531 5 3 3 1 57,0 13,8 5,2 18831949 Köz 963 95 98 66 4 2899 58,5 2282 18831949 Max 1480 219 245 183 9 8784 95,8 9218 18831949 Min 531 5 3 3 1 57,9 13,8 5,2 19502009 Köz 1022 107 112 73 4 2989 52,7 2322 19502009 Max 1440 213 297 223 8 8975 89,8 9883 19502009 Min 600 19 19 S 1 57,0 15,6 5,2 4. Összefoglaló megállapítások A hidrológiai statisztikai vizsgálat alá vett 1883-2009 időszakban, a Duna Nagymaros vízrajzi állomás szelvényében minden évben kimutatható legalább egy hosszabb-rövidebb vízhozam küszöbérték alatti kisvízi időszak. A vízhozam küszöbértékek alatti vízhozamú napok átlagos száma, az év napjainak 28%-ben jellemző. Április-június hónapokban egyszer sem fordult elő évi minimális vízhozam. Az évi minimumok döntően (94%-ban) a hideg félévben (X-11I) következtek be. A napi adatok alapján végzett vizsgálataink újra kimutatták a korábbi kutatások azon jelzését, miszerint az utóbbi évtizedekben az évi kisvízhozamok éven belüli eloszlása jelentősen módosult, csökkent a téli hónapokra jellemző nagy gyakoriság és nőtt az őszi hónapokban. A leghosszabb kisvízi időszakok esetenkénti víztömeg hiánya akár a 8-10 km 3-t is elérte, ami olyan nagy vízkészlet, aminek pótlása a jelenleg meglévő víztározó kapacitás mellett sem oldható meg. Megállapítható, hogy a Duna általunk vizsgált szakaszán a XX. század közepétől, de különösen kb. 1980-tól, évente átlagosan valamivel nagyobb számban fordultak elő ugyan a kisvízi időszakok, de: nagyobbak lettek a minimális vízhozamok, csökkent a kisvizes időszakok időtartama és víztömeghiánya. A Tisza és jelentősebb mellékfolyói (Szamos, Hernád, Berettyó, Fekete-Körös, Maros), vonatkozásában általunk korábban elvégzett vizsgálatok (Konecsny 2010a, 2010b, 2010c, 201 Od, 2010e, Konecsny 2011, Konecsny-Mika 2010, Konecsny-Bálint 2011) hasonló eredményekre vezettek: kb. 1980-tól az előző három évtizedes időszakhoz viszonyítva, vizsgált folyókon, vízkészlet-gazdálkodási szempontból pozitív változások következtek be, nagyobbak lettek a minimális vízhozamok, csökkent a kisvizes időszakok időtartama, száma, víztömeghiánya, viszont nőtt a közöttük eltelt időszak hossza. tavi eloszlása a vizsgált teljes időszakban (1950-2009) (bal) 1-1949 és 1950-2009) (jobb) Az is megállapítható, hogy az emberi beavatkozások vízjárásra gyakorolt erős befolyása miatt, jelenleg még nem mutatható ki egyértelműen az éghajlatváltozás hatására már észlelhető csapadék csökkenésének, illetve a hőmérséklet és a párolgás növekedésének kisvízi lefolyásra, hasznosítható vízkészletekre gyakorolt csökkentő hatása, azonban ez nem jelenti azt, hogy nincs ilyen hatás. Irodalom Bálint G., Konecsny, K, (2004), Folyóink vízjárása 2003-ban. Kisvizek - árvíz után. Magyar Meteorológiai Társaság és Magyar Hidrológiai Társaság előadói ülése 2004.01.22. Bárdossy, A., Molnár, Z., (2002), Nagymaros vízállás és vízhozam idősorainak statisztikai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 6. 333-337. Dankers, R., Feyen, L., (2008.), Climate change impacts on river flow in Europe (manuscript in preparation). Domokos, M. (1986), Langjährige Wasserbilanzen fur die Teileinzugsgebiete des Donauraums und die jeweiligen Gebietsanteile seiner Saaten. Deutshe Gewässerkundliche Mitteilungen 30, H. 5/6. Domokos, M., Stelczer, K. (1984), A Duna-medence vízmérleg-elem térképei. Vízügyi Közlemények. 4. füzet. Gilyénné Hofer, A., (1994), Az éghajlatváltozás következményeinek feltárása hidrológiai adatsorok elemzésével. In: Az éghajlatváltozás hatása a hidrológiai és vízminőségi paraméterekre" (ed. Starosolszky Ö.), VITUKI 59. Budapest Goda, L. (1995), A Duna gázlói Pozsony-Mohács között. Vízügyi Közlemények 1995/1. Hisdal, H., Tallaksen, L.M., Peters, E„ Stahl, K., Zaidman, M. (2001), Drought event definition, In: Assessment of the regional Impact of Droughts in Europe, S. Demuth and K. Stahl (Eds ), Final Report to the European Union ENV-CT97-0553, Institute of Hydrology, University of Freiburg, Germany. 17-26. ICPDR (2009), Danube River Basin District Management Plan. Final Version, 14 December 2009. International Commission for the Protection of the Danube River (ICPDR). www.icpdr.or g (DRBM_plan_2009). Kille, K. (1970), Das Verfahren MoMNQ: ein Beitrag zur Berechnung der mittleren langjährigeren Grundwasser-neubildung mit Hilfe der monatlichen Niedrigwasserabflüsse. Zeitschrift der Deutschen Geologischen Gesellschaft, Sonderheft Hydrogeologie-Hidrochemie, Hannover. Konecsny K. (201 0a), A kisvizek főbb hidrológiai statisztikai jellemzői a Maros folyó alsó szakaszán. Hidrológiai Közlöny 90. évf. 1. szám. január-február pp. 45-55. Konecsny K. (2010b), A kisvizek föbb hidrológiai statisztikai jellemzői a Berettyó folyón. Hidrológiai Közlöny 90. évf. 4. szám. július-augusztus. pp. 31-41. Konecsny K. (2010c), A kisvizek főbb hidrológiai statisztikai jellemzői a Szamos alsó szakaszán. Hidrológiai Közlöny 90. évf., 5. szám. szeptember-október pp. 8-18. Konecsny, K. (201 Od), A kisvizek hidrológiai statisztikai értékelése a Fekete-Körös folyó alsó közös román-magyar szakaszán. MHT XXVn. Országos Vándorgyűlés. Sopron. 2010. július 7-8. DVD + Honlap: www.hidrologia.h u . Konecsny, K (2010e), A kisvízi vízkészletek időbeni változása a Tisza baloldali mellékfolyóin. In: Lóki J. (szerk): Földrajzi tanulmányok dr. Szabó József professzor tiszteletére. Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tansz.. Debrecen, pp. 167-174.
