Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

5. szám - Konecsny Károly: A kisvizek fő hidrológiai-statisztikai jellemzői a Dunán Nagymarosnál

55 A leghosszabb összefüggő (legfeljebb 6 egymás utáni nappal megszakított) vízhozam küszöbérték alatti kisvízi időszakok hossza 3 nap és 223 nap/1971.IX.7-72.IV.16. között volt. Ha a teljes 1883-2009, időszakot tekintjük érdemi változás nem fedezhető fel, akárcsak az 1890-1949, időszakban. Viszont ha az 1950-2009. időszakot tekintjük itt egyértelmüen csökkenő trend mutatható ki (10. és 11. ábra). 250 200 150 100 50 1883-2009 y = 0,0422x + 65,748 250 S SS 250 11. ábra. A kisvízi küszöbérték (Qj alatti leghosszabb időszakok hossza évente a két részidőszakban (1890-1949 és 1950-2009) A kisvízi időszakokra vonatkozó víztömeghiány arról nyújt információt, hogy a vízhozam küszöbérték (Q

0) alatti napokban mennyivel kevesebb a lefolyt víztömeg, ahhoz az értékhez viszonyítva, amennyi a vízhozam küszöbértéknek megfelelő vízhozam esetén folyt volna le. Minél hosszabb a vízhozam küszöbérték alatti időszak és minél kisebbek a napi vízhozamok, annál nagyobb a víztömeghiány. Az 1971. volt. Az utóbbi évtizedekben számottevően kisebbnek mutatkozott a kisvizes időszakok víztömeghiánya, 1973 után, már jóval kisebbek az évi értékek a legnagyobb 2003-ban 6474 millió m

3 volt. A számított évi összesített víztömeghiány idősorok alapján megállapítható, hogy ezek az értékek az 1950-2009. időszakban csökkenő tendenciájúak, s az azt megelőző időszakban növekvő tendencia voltjellemző. 11. ábra. A kisvízi küszöbérték (Qj alatti leghosszabb időszakok hossza évente a két részidőszakban (1890-1949 és 1950-2009) A kisvízi időszakokra vonatkozó víztömeghiány arról nyújt információt, hogy a vízhozam küszöbérték (Q

0) alatti napokban mennyivel kevesebb a lefolyt víztömeg, ahhoz az értékhez viszonyítva, amennyi a vízhozam küszöbértéknek megfelelő vízhozam esetén folyt volna le. Minél hosszabb a vízhozam küszöbérték alatti időszak és minél kisebbek a napi vízhozamok, annál nagyobb a víztömeghiány. Az 1971. szeptember 7. és 1972. április 16. között kialakult több mint 7 hónapos szélsőségesen kisvízi időszakot bemutató ábrán (12. ábra) a napi közepes vízhozam értékek mellett szaggatott vonallal feltüntettük a vízhozam küszöbértéket (Qo=1640 m

3/s), bejelöltük a kisvízi időszak kezdetét és végét, hosszát (napok számát=223), valamint a számított öszszesített víztömeghiányt (W

de

f= 9883 millió m

3). A kisvizes időszakok víztömeghiányára vonatkozó számítást külön-külön minden évre elvégeztük. Az évenkénti napi maximális vízhiány értéke 14-96 millió m

3 között változott. Az évenkénti összesített víztömeghiány 57,0-8975 millió m

3 között ingadozott. Összehasonlítás céljából megemlítjük, hogy sokévi átlagban a nagymarosi vízmérce szelvényénél lefolyó víztömeg 73.845 millió m

3/év. A legnagyobb összesített évi víztömeghiány, 8975 millió m' 1972ben, 8784 millió m

3 1943-ban és 8548 millió m

3 1947-ben volt. Az utóbbi évtizedekben számottevően kisebbnek mutatkozott a kisvizes időszakok víztömeghiánya, 1973 után, már jóval kisebbek az évi értékek a legnagyobb 2003-ban 6474 millió m

3 volt. A számított évi összesített víztömeghiány idősorok alapján megállapítható, hogy ezek az értékek az 1950-2009. időszakban csökkenő tendenciájúak, s az azt megelőző időszakban növekvő tendencia voltjellemző. 3 s e X X t- o 12. ábra. A napi közepes vízhozamok alakulása egy hosszú kisvízi időszakban 1971-1972-ben 10. ábra. A kisvízi küszöbérték (Qq) alatti leghosszabb időszakok hossza évente a vizsgált teljes időszakban (1883-2009)