Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

5. szám - Kiss Tímea–Andrási Gábor: A horvátországi duzzasztógátak hatása a Dráva vízjárására és a fenékhordalék szemcse-összetételének alakulására

22 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 5. SZ. só, a Donja Dubrava-i erőmű alatt helyezkedik el, közvetlenül az eredeti meder és az üzemvízcsatorna összefolyása titán. A nagyobb szemcséket bizonyíthatóan csapdázzák a tározók (/. táblázat, 13. ábra). 1. táblázat. Varasd feletti (1) és a Donja Dubrava-i (3) Varasd felett 1. zátony Donja Dubrava 3. zátony A zátonyon mért legnagyobb szemcseméret (mm) 96,9 66,3 Több pont alapján a zátony átl. szemcsemérete, mm 4,3 4,8 Több pont alapján a zátony osztályozottsága 2,45 2,24 Több pont alapján a zátony ferdesége -0,09 0,01 Több pont alapján a zátony csúcsossága 0,94 0,92 Ugyanakkor egy-egy zátony mérési pontjai alapján a zátony egészét jellemző átlagos szemcseméret növekedett és a hordalék osztályozottsága javult. Ez magyarázható az erőmű alatt fellépő tisztavíz erózióval. A ferdeség értékekben is eltérés tapasztalható, mivel a tározó terek felett negatív, a Donja Dubrava-i erőmű alatt pozitív értéket vesz fel, viszont mindkettő a közel szimmetrikus görbéjű csoportba sorolható. A Donja Dubrava-i erőmű alatti zátonyon az osztályozottság javult. Ezek arra utalnak, hogy a legfelső erőműből az eredeti mederben nem szállítódik annyi víz, illetve nem érkeznek akkora mesterséges hullámok, mint a 3. zátonyhoz. Ez utóbbi helyen részben a tisztavíz erózió részben a mederpáncél kialakulásának folyamata miatt alakul így a szemcseösszetétel. 32 45,3 64 5,66 6 11,3 1 6 22,6 32 45,3 64 90,5 mm 13. ábra. A Varasd feletti (1) és a Donja Dubrava-i 4.2.4. A betorkolló Mura hatása a szemcseösszetételre Általában minden betorkolló mellékfolyó hatást gyakorol az őt befogadó vízfolyásra, így a hordalék összetételére és mennyiségére is hatással lehet. Ezt a Dráva esetében tovább erősíti, hogy a torkolat feletti Dráva szakaszon erőmüvek sorakoznak, amelyek a hordalék egy részét csapdázzák. 2. táblázat A Mura torkolat feletti (4) és az alatti, BotoMura torkolat felett 4. zátony Botovo 6. zátony A zátonyon mért legnagyobb szemcseméret (mm) 5,3 74,7 Több pont alapján a zátony átl. szemcsemérete, mm 4,4 4,3 Több pont alapján a zátony osztályozottsága 2,34 2,56 Több pont alapján a zátony ferdesége -0,04 -0,15 Több pont alapján a zátony csúcsossága 0,90 0,93 (3) zátonyok átlagos szemecse-összetételi görbéi A Mura torkolata alatt jelentősen megnőtt a zátonyon található legnagyobb szemcseméret, ami egyértelműen arra utal, hogy az ilyen méretű kavicsanyag a Murából származik (2. táblázat). Ezzel egyidőben a hordalék osztályozottsága is romlott, ami a két különböző energiájú folyó hordalékának keveredéséből adódik. A vizsgált zátonyok mérési pontjainak adataiból szerkesztett átlagos szemcse-összetételi görbe ferdesége (14. ábra) arra utal, hogy a Mura ellensúlyozza a naponta megjelenő „mini-árhullámokat", így a torkolat alatti zátonyon egyenletesebb energiájúvá vált a Dráva. A Mura tehát módosítja a Dráva fenékhordalék-anyagát, ugyanis a torkolat alatt előforduló nagyobb szemcsék a mellékfolyóból származhatnak, így a Mura pótolja a tározóterekben csapdázott hordalék egy részét, tehát hozzájárul a folyó hordalék-egyensúlyának fenntartásához. 32 45.3 64 90,5 14. ábra. A Mura torkolat feletti (4) és alatti, Botovo-i (6) zátonyok átlag-szemcseösszetételi görbéi 4.2.5. A mérési eredmények összehasonlítása a korábbi mérésekkel Eredményeinket Szekeres (2003) adataival is összevetettük. A Botovo-i és a bélavári mérési helyek közel azonos szakaszon lehettek, de az általunk megvizsgált barcsi zátony (13) a 161. fkm-nél helyezkedett el, Szekeres (2003) méréseitől 5-6 folyamkilométerrel feljebb. A két adatsor teljes mértékben elüt egymástól (3. táblázat). Az eltérés egyik oka az, hogy a mérések a meder más részén és másmilyen állapotban lévő hordalékkal történtek. Ugyanis mi a méréseinket a vízszint fölé magasodó zátonyokon végeztük a lerakott hordalékból, míg a Szekeres-féle mérés a mederben mozgó hordalékot mérte, így ők durvább kavicsanyagot mintázhattak. Az is lehet, hogy a mederpáncélozódás felszakadásának idején mértek, azaz amikor egy árhullám során felszakadó mederpáncélzatból származó nagyobb szemek megemelték az átlagos szemcseátmérőt. Általánosságban a két mérés eredményei közötti különbségek az eltérő helyszínekből, a különböző mérési időszakból és az egymástól teljesen eltérő módszerekből adódhat-