Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
5. szám - Nagy István: Vízgondok kezelése az Alföldön: talajvíz-gazdálkodás, rugalmas üzemrend
NAGY I.: Vizgondok kezelése az Alföldön 5 A belső okok vizsgálatánál fontos, hogy a talajvízszint alakulását ismerjük. Amennyiben a talajvízszint az optimális érték alatt helyezkedik el, először azon beavatkozási változatokat kell számba venni, amelyek a többletvíznek a talaj mélyebb rétegeibe jutását elősegítik, a talajvízszintet az optimális szint felé emelik. Mielőtt a vízelvezetés lehetőségét mérlegelnénk, a területhasznosítás változtatási lehetőségét is értékelni kell. Tapasztalataim szerint a szántott területeken (az utóbbi 30 évben felszántott rét-legelő területek kivételével), ha nincs külső ok a gyakorlatban előforduló többletvizes helyzetek többségében a talajvízszint az optimális szint alatt volt. Ha a talajvízszint az optimális felett van, és azt nem külső tényező okozza, először a hasznosítás változtatását célszerű vizsgálni, majd a talajvízszintet szabályzó és vízelvezető rendszer kiépítésének és működtetésének lehetőségét, célszerűségét. A 28 év többletvizes időszakainak értékelése alapján egy adott területre meghatározható, hogy milyen okok, milyen nagyságú és jellegű csapadékok az év melyik időszakában, milyen hasznosítás mellett idéztek elő többletvizet. Meghatározható, hogy egyes esetekben milyen intézkedésekkel lehetett volna a többletvizet hasznosítani, illetve elvezetni, mielőtt káros vízzé vált volna. Számításokat lehet végezni, hogy milyen beavatkozások lettek volna célszerűek, illetve milyen hasznosítás mellett lehetett volna jobb eredményt elérni. Az előbbiek figyelembevételével közelítően kiszámítható, vagy becsülhető, hogy hány többletvizes időszakban mennyi vizet kellett volna elvezetni, vagy tározóba juttatni. A jövőben tervezett hasznosítás, technológia, a várható külső körülmények, stb. figyelembevételével, kidolgozható, megtervezhető - előbb tanulmánytervi szinten - a többletvíz kezelésének célszerű módszere, a vízelvezető szolgáltatói rendszerrel szemben támasztandó igény. Vízhiányos időszakok értékelése A 28 év adatainak vizsgálata alapján meg kell határozni, hogy mely évek milyen időszakában, milyen hasznosítás mellett volt vízhiány és mekkora. Ennek ismeretében vizsgálni kell, hogy egy-egy vízhiány más hasznosítás mellett előállt-e volna, milyen hasznosítás mellett lehetett volna a területhasználati célt jobban elérni. Vizsgálni kell továbbá, hogy egy-egy vízhiányos időszakot megelőző többletvizes időszak víztöbbletének elvezetése helyett, annak talajba juttatása - az optimális talajvíz szintjéig - milyen mértékben csökkentené a vízhiányt. Meg kell határozni, hogy az egyes esetekben milyen nagyságú vízpótlással lehetett volna kedvezőbb eredményt elérni. A leírt vizsgálatokat értékelve megállapítható, hogy a múltban mennyi és milyen mértékű vízpótlás lett volna célszerű, és milyen területhasználat változtatások mérlegelendők. A jövőben tervezett hasznosítás, technológia, stb. figyelembevételével kidolgozható, megtervezhető - előbb tanulmányterv szinten - a vízhiányos helyzetek célszerű kezelésének módja, a vízpótlási igény. Víztöbbletes és vízhiányos időszakok együttes értékelése A vízhiányos és víztöbbletes időszakok célszerű kezelésére kidolgozott javaslatokat együttesen is vizsgálni kell. Ez alapján szükséges meghatározni a terület művelésének, használatának jövőbeni módját, az eddigi művelési technológiában és a terület hasznosításában szükséges változtatásokat; majd meghatározni a víztöbbletek és vízhiányok kezelését, a vízelvezető, illetve vízpótló létesítmények célszerű kapacitását, valamint a vízelvezető és vízpótló rendszer megvalósítását és üzemeltetését. A vízgazdálkodási egység vízgondjainak csökkentését célzó programok tervezésénél figyelembe veendő szempontok; Célszerű részletesen vizsgálni a víztöbbletet előidéző külső okok várható változásait, prognosztizálni azok mértékét, és a talajvízszint várható alakulását. A várható talajvízszint figyelembevételével értékelni a különböző hasznosítások esetén lehetséges eredményeket, beleértve a művelési mód változtatását is. A tervezett hasznosítási célt az előzőekben ismertetett vizsgálatok, és a jövőben várható további változások figyelembevételével kell kijelölni. A tervezett hasznosítási cél ismeretében lehet meghatározni a talajvíz optimális szintjét. A tervezett beavatkozások és a művelési technológia segítse elő, hogy a talajvízszint az optimális közelében helyezkedjen el. Vagyis talajvíz-gazdálkodást tervezzünk és valósítsunk meg. Amennyiben a jellemző talajvízszint az optimális alatt helyezkedik el, mérlegelni kell a csapadék minél nagyobb hányadának talajba juttatását az optimális talajvízszintig, ill. megvizsgálni a talajvízszint emelésének lehetőségét. A rendelkezésre álló eszközök széles választékával rendelkezünk, pl.: a szántás mélységének kedvező megválasztása, a mélylazítás, mikro simítózás, vízszintes és függőleges drénezés, talajjavítás, stb. Vizsgálni kell a párolgás csökkentésének lehetőségét is. Optimálisnál magasabb talajvízszint előfordulása esetén célszerű áttekinteni a talajvízszint szabályozásának lehetőségét (A Kiskörei tározó mentén, illetve Hollandia jelentős területein ezt valósították meg). Fontos, hogy meghatározzuk az elviselhető maximális szintet, az ennek biztosításához szükséges feltételeket (pl. gyümölcsös esetében, megelőzendő annak kipusztulása). Arra kell törekedni, hogy a többletviz elvezetését és a vízpótlást (talajvíz dúsítását, talajvízszint emelését) lehetőleg ugyanazon létesítményekkel lehessen megoldani, ezeknek az igényeknek megfelelő szabályozó műtárgyakat kell elhelyezni (amely a legegyszerűbb betétpallós műtárgytól, redőnyös tiltón keresztül az automatikus és távvezérelt műtárgyig terjedhet). Ezzel biztosítani lehet, hogy a területről víz csak akkor folyjék el, ha azt a hasznosító akaija; és a vízvételezés is döntésének megfelelően valósuljon meg. Feladat az is, hogy a szolgáltató rendszer kritikus üzemállapotában a területen a víz visszatartható legyen. Amennyiben a vízgazdálkodási egység vízelvezetése szivattyúsán valósul meg, fontos, hogy a szivattyúk üzemeltetése a szélsőséges helyzetekben is minél nagyobb tartományban automatikus módon valósulhasson meg. Ez biztosítja a hasznosítási cél változása esetén is az igények kielégítésének lehetőségét. Csak olyan létesítményeket tervezzünk és valósítsunk meg, amelyek üzemeltetését, évenkénti karbantartását, fenntartását és vagyonvédelmét biztosítani tudjuk. Szolgáltató rendszerek üzemeltetése, fenntartása és fejlesztése Történelmi visszatekintés Az 1874. évi XI. törvénycikk a belvizek elvezetése körüli eljárással kapcsolatosan a következőket írja elő: - „A vizek természetes folyását megváltoztatni, belvizeket más területén átvezetni csak engedéllyel lehet.
