Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

1. szám - Nagy László: Árvízvédelmi gátak történelmi tönkremeneteli mechanizmusa

24 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 1. SZ. Azonos időben működő és egymás után kialakuló me­chanizmusok is okozhatnak tönkremenetelt. Ezeknél a való­színűség számítására még nincsenek kialakult módszereink, becslésük minden bizonnyal feltételes valószínűségek alap­ján közelíthető. A feladat megoldása még további erőfeszí­téseket igényel. Több jelenség együttes, egyidejű jelenléte erősítheti a tönkremeneteli folyamatot, egy tönkremeneteli mechaniz­mus kialakulását. Ha például a töltésnél jobb vízvezető az altalaj, akkor az altalajból felfelé áramló víz gyorsabban te­líti a töltést, mint ahogy az a töltésen keresztül kialakulhat­na. Ebben az esetben a mentett oldali töltésrészre ható fel­hajtó erő lényegesen gyorsabban hat, mint ahogy az a töltés szivárgásból kialakulna. A tönkremeneteli mechanizmusok lehetnek egymás után működő események, esemény láncolatok is, melyek elvezet­nek a gátszakadáshoz. Az eseménylánc alapján követhetők a tönkremenetelhez vezető rendkívüli körülmények alakulá­sa. Ez lehet egy térbeli folyamat, mely máshol kezdődött (ld. 1879 évi szegedi árvízi katasztrófa), de lejátszódhat egy helyen is (2001 évi tarpai gátszakadás). Meg kell határozni a tönkremeneteli viszonyokat az eseménylánc egyes elemei­re vonatkozóan, következtetve a lánc "kezdő" eseményéből a következőkre. Előfordulhatnak ugyanis olyan hibás szer­kezeti elemek vagy hibás tevékenységek, amelyek a rend­szer meghatározott részeihez, illetve az ott dolgozók tévedé­seihez kapcsolhatók. A tönkremenetelhez vezető esemény­láncoknál külön-külön is becsülni kell az események bekö­vetkezés gyakoriságát (Nagy, 2000, 2001). Árvízvédelmi gátaknál különbséget kell tenni a tönkre­menetel mechanizmusa 7, a gátszakadás oka K, és az árvíz (a magas víz) kialakulás oka'' között. A gátszakadásnál több féle ok (pl. nem megfelelő tömörítés, vagy hibás tervezés) is eredményezheti ugyanazt a tönkremeneteli mechaniz­must. Tekintettel arra, hogy a történelmi feljegyzések a tön­kremeneteli mechanizmusra vonatkoznak, ezek szerint cél­szerű értékelni azokat. A szakmai megközelítéseknél jelenleg még nem foglal­kozunk két vagy több tönkremeneteli mechanizmus egyide­jűségével, illetve az egymást erősítő hatásával. Például egy elhabolt vízoldali töltés rézsűnél lerövidül a szivárgási út­hossz, megnő a hidraulikus gradiens, könynyebben jön létre talajtörés, vagy mentett oldali rézsűcsúszás. A vizsgálatok­nál a tönkremeneteli módokat egymástól függetlennek vesz­szük. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy az egy­idejűség és egymásutániság modellezhető és számszerűsít­hető legyen. 7. A tönkremeneteli valószínűség becslése A tönkremeneteli valószínűség több módon becsülhető. Ezek pontossága eltérő, így ha több módszert használunk párhuzamosan ügyelni kell azok homogenitására (Nagy 1996, 2000, 2001). Azonos viselkedésű szakasz mértékadó keresztszelvényénél a tönkremeneteli valószínűségének meghatározása a tönkremeneteli mechanizmusok alapján le­hetséges. 7 A talajban lejátszódó makro folyamatok, amelyek gátszakadáshoz vezetnek. 8 Rendszerint valamilyen tevékenységhez, vagy annak elmaradásához kapcsolódik. 9 Magyarországon három ok létezik, amelyek kombináltan is felléphetnek egy-egy folyón: jeges árvíz, hóolvadásből származó árvíz, esőből szármaó árvíz. 1. kép. Királyháza, vízoldali elmosás (1998) A tönkremenetel műszaki becsléssel történő meghatáro­zása abban az esetben fontos, ha nem rendelkezünk alapa­datokkal, illetve az alapadatok előállításának valamilyen a­kadálya van. A vezérelv a veszély - mechanizmus — követ­kezmények vizsgálata. A kritikus tönkremeneteli mechanizmus meghatározásával kapcsolatban két módszer alakult ki. Mindkét módszernél az első lépés a lehetséges tönkremeneteli mechanizmusok meg­határozása: - A lehetséges tönkremeneteli mechanizmusok alapján az előfordult törések felmérését, elemzését (hely, ok, stb.) kell elvégezni. Becslést kell adni a tönkremeneteli értékekből minden egyes mechanizmusra. Meg kell határozni a kritikus tönkremeneteli valószínűséget. - A tönkremeneteli mechanizmusokból meg kell határoz­ni a kritikus mechanizmust, majd becsülni kell a legvalószí­nűbb mechanizmust. Ez alapján a legvalószínűbb tönkre­meneteli érték meghatározható, amiből a tönkremeneteli va­lószínűséget becsülni kell. - A tönkremeneteli mechanizmus lehet események lánco­lata is. Olyan eseményláncok szerkeszthetők, amelyek alap­ján követhetőek a tönkremenetelhez vezető üzemzavarok, rendkívüli körülmények. Meghatározhatók továbbá a fele­lősségi viszonyok az eseménylánc egyes elemeire vonatko­zóan, visszakövetkeztetve a lánc "kezdő" eseményére. Ilyen eseménylánc volt, ahogy a petresi gátszakadásból eljutott a víz Szeged elöntéséig 1979-ben. - Előfordulhatnak olyan hibás tevékenységek, amelyek a rendszer meghatározott részeihez, illetve az ott dolgozók té­vedéseihez, mulasztásaihoz kapcsolhatók. Ezekhez az ese­ményekhez is számszerűen meg kell határozni a bekövetke­zés valószínűségét, továbbá azt, hogy az egyes eseménylán­cok milyen gyakorisággal fordulhatnak elő. - Előfordulhatnak olyan hibás tevékenységek, amelyek a rendszer meghatározott részeihez, illetve az ott dolgozók té­vedéseihez, mulasztásaihoz kapcsolhatók. Ezekhez az ese­ményekhez is számszerűen meg kell határozni a bekövetke­zés valószínűségét, továbbá azt, hogy az egyes eseménylán­cok milyen gyakorisággal fordulhatnak elő. - A műszaki becslés felhasználhatja megtörtént esemé­nyek statisztikai adatait is, például a gátszakadások mecha­nizmusainak adatait. A tönkremeneteli mechanizmus becslésétől a tönkreme­neteli valószínűség becsléséig a 2. ábra szerinti utakon jut­hatunk el.

Next

/
Thumbnails
Contents