Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

4. szám - Marton Lajos: Felszín alatti vizek hidraulikai vizsgálata az Alföldön – radiokarbon koruk ismeretében

34 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 4. SZ. Debrecen Kód Réteg Szűrőzés, vastagság m sa B N s > M s Z Víz kora, év Szivárgás iránya 674 Aquifer-1 39-61 114,2 1400 Aquitard-1 25,0 667 Aquifer-2 86-104 92,6 2 900 * Aquitard-2 39,0 668 Aquifer-3 143-148 84,5 6 800 Kodat. számKút neve Víz kora év EOVXm EOVYm 18 10 Vízmű 2. kút 26900 ±2100 232086 844935 17 18 Béke Tsz 16500 ±600 232040 845680 Sáránd B Nyug. vsz. mBf > Kód Réteg Szűrőzés, vastagság Nyug. vsz. mBf * « u © -í .a > Szivárgás iránya 18 Aquifer-1 146-151 90,2 26900 Aquitard (agyag, homok csíkokkal) 41,0 t 17 Aquifer-2 192-208 94,3 16500 4. ábra. Debrecen II. vízmű, leáramlási zóna Tájékoztató hidraulikai számítások: Aquifer-1 és Aquifer-2 között: At, = 2900-1400= 1500 év Az átlagos v

p szivárgási sebesség v

Pi= 25,0/1500 = 0, 0167 m/év = 16,7 mm/év = 4,57 x 105 m/d = 5,28 x 10"

1

0 m/s Amennyiben a K

v vertikális szivárgási tényezőt kívánjuk meghatározni, a Ah érték ismeretére is szükség van: Ah nyomásveszteség 114,2-92,6 = 21,6 m Ax az átszivárgási hossz: 25,0 m K

v = n

0 VpAx/Ah = 0,0167(25/21,6) x „

g = 0,0193 x«

0 m/év = 5,3 x 10"

5 x n

0 m/d = 6,13xlO"

1

0x„

0 m/s, ahol az n

0 szabad hézagtérfogat ismeretlen. Aquifer-2 és Aquifer-3 között: At

2 = 6800 - 2900 = 3900 év Átlagos vertikális v

r szivárgási sebesség v

p

2= 39,0/3900 = 0,01 m/év = 2,74 x 10"

5 m/d = 3,17 x 10"

1

0 m/s K

v vertikális szivárgási tényező számítása: Ax = 39,0 m; Ah = 92,6 - 84,5 = 8,1 m K

v = n

0 v

pAx/Ah = 0,01(39/8,l)x n

0 = 0,048 x „

0 m/év = 1,32x10

Axn

0 m/d = 1,52x10"

9 x n

0 m/s, ahol n

0 szabad hézagtérfogat ismeretlen. Sáránd feláramlási zóna Sárándon az 5. táblázat és az 5. ábra szerinti kutak nyomásállapotait vizsgáljuk. 5. táblázat Sáránd feláramlási zóna kútjainak adatai 5. ábra. Sáránd feláramlási zóna Az aquitard regionális kiterjedésű. A vizsgált pleisztocén rétegek vizei a 2. és 3. ábra tanúsága szerint a Nyírség középponti tápterülete felől áramolnak Sáránd térségébe. A vízminták stabil-izotóp-tartalma alapján (8. ábra) megállapítható, hogy Sáránd térségében mindkét vízadó réteg (17 és 18 kódszámmal) jégkorszaki víz és holocén időszak vizének keveréke, mivel a jelenlegi víz-világvonal és a jégkorszakra jellemző vízvonal (alsó egyenes) között helyezkednek el. Tájékoztató hidraulikai számítások: At = 26900 - 16500 = 10400 év Ax az átszivárgási úthossz: 41,0 m Az átlagos f

p szivárgási sebesség: v

p = 41,0/10400 = 0, 00394 m/év = 4 mm/év = l,08xl0"

5 m/d = 1,25x10"'° m/s Nyírábrány feláramlási zóna Nyírábrányban a 6. táblázatban feltüntetett és a 6. ábrával jellemzett kutak izotóp-adatait ismerjük. A jelölt pleisztocén rétegek vizei a 2. és 3. ábra szerint a Nyírség középponti tápterülete felől áramolnak Nyírábrány térségébe. 6. táblázat Nyírábrány feláramlási zóna kútjainak adatai Kód „ . , ,,.. Víz kora Kat. szamKut neve ev *EOV X m EOVYm 754 30 lyírábrány vmű 3 29200 ±n.a. 250673 874199 755 28 lyírábrány vmű 1 14100 ±n.a. 249274 873907 "Kormeghatározás: Ingerson Pearson (1964) modell Nyírábrány Kód Réteg Szűrőzés, vastagság m Nyug. vsz. mBf Víz kora, év Szivárgás iránya 754 Aquifer-1 195-221 97,9 29200 Aquitard (agyag, homok csíkokkal) 48,0 t 755 Aquifer-2 269-280 116,4 14100 6. ábra. Nyírábrány feláramlási zóna