Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

4. szám - Pék Éva: A magyar vidék vízgazdálkodásra alapozott fejlesztésének konfliktusai

18 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 4. SZ. A társadalom bevonásával kapcsolatos megfigyelésem alapján sajnálattal vettem észre, hogy sokak, akik a vízgazdálkodási tevékenységekkel szembe helyezkedtek, gyakran az információhiány és az alapvető vízügyi tudás hiánya miatt választottak ellenséges hangnemet. Ez pedig a víz oktatásba való bevonásának hiányát tükrözi. A vizeink védelmét, helyes kezelésük gyakorlatát, rájuk alapozott fejlesztési lehetőségek tárát az oktatás csaknem teljesen mellőzi. Egy ország ilyen hatalmas vízkincsekkel nem haladhat el emellett a lehetőség mellett vakon. Az olyan elmaradott megyékben például, mint SzabolcsSzatmár-Bereg megye számára több szempont egybevetésének eredményeként kialakult az a vélemény, hogy a víz, mint természeti erő hordoz olyan lehetőségeket, amely fejlesztési irányokat foglal magában. Ennek a figyelembevételével a megyei önkormányzat felvállalhatja azt a koordinációs tevékenységet, melynek eredményeként a vízben rejlő lehetőségek kihasználásával olyan változás érhető el, amely alapvető gazdasági növekedéséhez vezet. Összefoglalva a vízgazdálkodási tevékenységekkel szemben támasztott követelményeket, az alábbi pontokban foglaltam össze mind a komplex, mind a részprogramokra vonatkozóan javaslataimat: Tartalmazzon meggyőző bizonyítást arra vonatkozóan, hogy átfogó programalkotással, majd tervezéssel kijelölhető olyan fejlődési út, amely a megye illetve az érintett régió (nem közigazgatási) a XXI. századba illeszkedő társadalmi és természeti miliőt alakíthat ki. Lényeges szempontként érvényesüljön, hogy az új vízgazdálkodási koncepció evidenciaként kezelje az ország-, a közigazgatási-, de még a természeti határok átjárhatóságait is. A földrajzi tájegységek, a szakmák, a tevékenységek idő és térbeli koordinációját a szükséges mértékig ki kell dolgozni. A komplex program megvalósítását határidőhöz kell kötni A teljes projekt bonyolítását végrehajtó szervezet kialakítására és működésére javaslat szükséges. A lehetséges mértékig jelezni kell a költségek nagyságrendjét, s a potenciális költségviselők megjelölését. A költségek nagyságrendjétől és a rendelkezésre állásának arányaitól nem tehető függővé az optimális út kijelölése. A víz szabad javak közé való besorolása helyett forintosított értékkel kell felruházni. A vízminőség és távlati vízbázisok védelme érdekében vízhasználati kategóriánként járulékot kell bevezetni a mérhetőség, ökológiai-ökonómiai biztonság érdekében. Javaslatot kell adni az elkerülhetetlen jogi beavatkozások (törvény-módosítások) mikéntjére úgy, hogy a szükségessé váló jogi döntések hatékonyságát ne csökkentsék a köznapi élet fölött uralkodó jogi procedúrák. Jogérvényesítő hierarchiát szükséges életbe léptetni. Javaslatot kell adni a szakterületeknek (vízügyi, mezőgazdaság, környezetvédelem, tájformálás, idegenforgalom, oktatás, katasztrófavédelem, infrastruktúra, stb.) a számukra megjelölt feladatok végrehajtásának elképzelt módjaira. A helyi szakmai, oktatási és közigazgatási szerveknél már készen lévő és használható ismerethordozókat figyelembe kell venni. A már megvalósult vagy folyamatban lévő tevékenységeket integrálni kell a projektbe. Valamennyi érintett számára megismerhetővé kell tenni a program által megjelenő nóvumokat (mind pozitív, mind negatív hozadékokat). Érzékeltetni kell a lehetőségek kihasználása esetén jelentkező hozadékokat, létbiztonsági, gazdaság stabilitási, környezetvédelmi, tájformálási és egyéb vonatkozásokban. Meg kell jelölni a program végrehajtása során kialakult tevékenységek gazdáit, számukra javaslatot kell adni a kapott lehetőségek hasznosításához. Komplex politikai, szabályozási és támogatási rendszer formaváltást kell kiharcolni azért, hogy az Európai Unióban versenyképes újfajta termékeket termelhessünk, a körülményekhez leginkább megfelelő táj gazdálkodás bevezetése érdekében. Pontosan le kell határolni a víz és hozzátartozó műtárgyak tulajdonlásának kérdését, meghatározva, hogy a kezeléskor milyen szervek látják azt el és megvalósul-e a feladathoz fűzött gondviselési kötelem. A projekt ne jelentsen ágazati témát, hanem egy ágazat által felkínált lehetőséget bővítse ki a területre vonatkozóan, a lehető legszélesebb fejlesztési területekkel. 6. Összefoglaló Manapság hozzá méltóan megfelelő értékrend kezd kiépülni a társadalomban a víz szerepének. A magyar vízügyi szakemberek, a vízgazdálkodás gyakorlata az elmúlt időkben világszínvonalat képviseltek. Azonban a fejlődés megtorpant, a víz felhasználás és kihasználás szerepe a mezőgazdaság szerepének visszaesésével egyenesen arányosan csökkent. Az elmúlt évek rádöbbentettek arra, hogy mára nem az alacsony kihasználás jelenti a legnagyobb problémát, hanem a víz a biztonságérzetünket veszélyezteti. Szükséges olyan megoldást keresnünk, amely eloszlatja a fenyegetett területeken élők félelemérzetét és ezzel egy ütemben lehetőséget nyújt vízértékeink ésszerű kiaknázására. Dolgozatom célja volt, hogy rávilágítsak a mezőgazdaság és vízgazdálkodás között kialakult társadalmi konfliktushelyzet okaira. 1. Az I. fejezetben összegyűjtöttem a témám megértéséhez nélkülözhetetlen dokumentumokat. A Víz Keretirányelv egy ökológiai szempontú irányelv az Európai Unió részéről a tagországok számára, vizeink állapotára vonatkozó előírásokat és elvárásokat fogalmazza meg. Egyszerre kell megoldást keresnünk a környezetszempontú javulásra úgy, hogy ez a társadalom és gazdaság fellendülését is magában hordozza. Tehát egy általános vízgazdálkodásra alapozott jólétnövelést céloz meg. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv a Keretirányelv megvalósításához szükséges eszköztárat jelentheti hazánkban. A VGT az országoknak alegységekre bontva szabja meg a vízre alapozott fejlődés lehetőségeit. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése a vízgyűjtő-gazdálkodás hazai megvalósítását jelentheti. Célja: i) az árvízi biztonság növelése ii) a térségben erősen háttérbe szorult gazdasági- és társadalmi fejlődés a terület- és vidékfejlesztés keretein belül iii) ökológiai rendszerek megóvása, fenntartható gazdálkodás, környezetvédelem elősegítése. Nemzeti célkitűzést tartalmazó dokumentumok, programok mindegyikében találunk vízre vonatkozó fejezeteket, amelyek együttesen határozzák meg a fejlesztési irányokat.