Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

3. szám - Csáfordi Péter–Kalicz Péter–Gribovszki Zoltán: Erdősült kisvízgyűjtő éves hordalékhozamának becslése – és egy hordalékkúp hatásának vizsgálata

52 Az árhullámok felszálló ágára alkalmazott regressziós egyenlettel becsült hordaléktöménység-értékek és a mért mennyiségek közötti maximális eltérés abszolútértéke 1,269 kgmin"

1, az átlagos eltérés 11 g-min"

1. Az árhullámok leszálló ágánál a modellezett és mért értékek közötti maximális különbség abszolútértéke 1,328 kg min"

1, az eltérések átlaga 9 g-min"

1. Nagyvíznél a 27,338 g-min'-es átlagértékkel közelítettük a lebegtetett hordalékhozamot. A mért hozamok és az átlagérték közötti maximális eltérés 0,217 kg min"

1, az átlagos különbség 4 g-min"

1. Kisvíznél a 9,292 g-min"

1 átlagos lebegtetett hordalékhozammal egészítettük ki az idősort, amikor nem történt mintavétel. A mért értékek és az átlagérték közötti maximális különbség 0,012 kg min" , az átlagos eltérés 0 g-min"

1. A bemutatott regressziós modellekkel becsült illetve átlagértékekkel közelített lebegtetett hordalékhozamokat havi felbontásban tartalmazza a 2. táblázat. (2008. november 24.-2009. március 2. között fagyveszély miatt nem üzemelt a vízszint-regisztráló automata. Erre az időszakra a téli manuális vízhozam- és hordaléktöménység-mérések alapján számolt átlagértékek szolgáltak a lebegtetett-hordalékhozam becslésére.) Ennek megfelelően a vizsgálati időszakban a Farkas-árok vízfolyása összesen 88,93 tonna lebegtetett hordalékot szállított. Időszak Lebegtetett hordalékhozam [kg] 2008. október (2008. 10.22. után) 224 2008. november (2008. 11. 24-ig) 638 2008. nov. 24. - 2009. márc. 2. 1778 2009. március (2009. 03. 02. után) 32473 2009. április 2726 2009. május 1131 2009. június 39738 2009. július 2318 2009. augusztus 6980 2009. szeptember 635 2009.október (2009.10.16-ig) 288 A mért lebegtetett hordalék-koncentrációk pontosságát akárcsak a görgetett hordalékhozam esetében - befolyásolja a szerves törmelék jelenléte. Az őszi-téli hordalékmozgást a lombhullás során vízfolyásba került levelek és a vízhőmérséklet-csökkenéssel megnövekvő viszkozitás akadályozza, így az erre az időszakra becsült hordalékhozamot e tények ismeretében kell értékelni. A modell pontossága és a menynyiségek közötti korreláció növelése érdekében a jövőben célszerű lenne az egyes csapadékesemények hatását különkülön vizsgálni. Ehhez azonban elengedhetetlen az árhullámok hordalék-mintavételeinek sűrítése. 4.3. A hordalékkúpból elszállítódott hordalékmennyiség és a teljes hordalékhozam A geodéziai felmérés 72 m

2-es akkumulációs területre terjedt ki. A két terepmodell szintkülönbségei alapján, térinformatikai úton kiszámoltuk, hogy a két felmérés között eltelt időszakban 10,53 m

3 hordalék távozott (görgetett és lebegtetett hordalékként együtt) a lerakódott anyag teljes térfogatából, mely 15,801 hordalékmennyiségnek felel meg. A lebegtetett és görgetett hordalékhozam összege, azaz a Farkas-árok teljes hordalékhozama 2008. október 22. és 2009. október 16. között 95,11 tonna. A hordalékkúpból származó anyagmennyiséget a teljes hordalékhozammal összehasonlítva látható, hogy a monitorozott depónia 17 Vokal részesedett a Farkas-ároki-patak hordalékszállításából, azaz elszállítódása 20 %-os hordaléktöbbletet okozott. 4.4. A hordalék-depónia hatása a görgetett hordalékhozam- és a vízhozam-idősorra Az 5. ábra a kumulált vízhozam függvényében mutatja a kumulált görgetett hordalékhozamot. Itt figyelmen kívül hagytuk a hordalékmennyiség grafikonjának - feltételezhetően évszakokhoz köthető - meredekség-változásait, és csak a hordalékdepónia megindítását megelőző és a követő időszak adataira illesztettünk egy regressziós egyenest. A 2. trendvonal illesztése és a terepi megfigyelések alapján megállapítható, hogy az anyagtömeg közel teljes elszállítódása 2009 augusztusáig tartott. Kummulált havi görgetett hordalékhozam-összeg a kummulált havi víztiozamősszeg függvényében = -3860 3875 tOJBOS-d / V / GH = .221,2<89+0,0136-0 . «00,sx*>° 2006 oki. - 2009. aug Depónia elszállítódása Vízhozam [m

3] 5. ábra. Kumulált havi görgetett hordalékhozam-összeg a kumulált havi vízhozam-összeg függvényében 2006. január és 2009. október között Kummulált tiavt vlznozamosszeg es kummulált navi görgetett horaaiektiozam a Kummulált navi csapadekor-szeg tuggvéryéDen 6000 ^ 5DOO ; dooo ' 3000 2006 mirc.2006 szept • 200000 j 150000 5 Dapfinia elszállilúdí a g cumSmrGH [Om

3] CS3pacek|mm] < CumSurrQ [m

3] 6. ábra. Kumulált havi vízhozam-összeg és kumulált havi görgetett hordalékhozam a kummulált havi csapadékösszeg függvényében 2006. januártól 2009. októberig A 6. ábra a kumulált havi vízhozam-összeget és görgetett hordalékhozam-összeget jeleníti meg a kumulált havi csapadékösszeg függvényében. Mind a vízhozam, mind a görgetett hordalék grafikonján több töréspont figyelhető meg, mely töréspontok legfőképp a téli-nyári időszakokat választják el egymástól. Ősztől tavaszig kevés csapadéknövekedés mellett relatív nagy vízhozam és hordalékhozamnövekedés tapasztalható (a grafikon meredeksége nő), míg tavasztól őszig nagyobb csapadéknövekedéshez relatív kevesebb vízhozam- és hordalékmennyiség-növekedés járul (csökkenő meredekség). A csapadék periodikus változásán kívül a téli félév relatív kisebb csapadék melletti nagyobb lefolyásának feltételezhető okai lehetnek még a hóolvadás többlethatása, a fagyott talajba való kisebb beszivárgás, a csökkenő evapotranspiráció és a kevesebb intercepciós veszteség, míg a nyári félév aránylag kisebb lefolyásáért a növekvő infiltráció, evapotranspiráció és vegetációborítás is felelős. A görgetett hordalékhozam hasonló trendeket követ, mely a vízhozammal való korrelációval magyarázható. 2008 októberétől ismét meredekség-növekedés jelentkezik az adatsorok grafikonjában, mely hatás a nyári félévre is áthúzódik. Továbbá egységnyi idő alatt nagyobb görgetett