Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
3. szám - Rónaki László: Az orfűi Vízfő-forrásbarlang vízgyűjtő területén történt vizsgálatok és azok eredményeinek áttekintése
jlÓNAM^^Az^orfüTV^ 43 tő a forrással határos Tettye-f. vízgyűjtőjén az 1938-ban megtalált lapisi római kori őrtorony falmaradványa, ami a turista térképeken Castrum név feltüntetéssel szerepel. Részleteket a Baranya megyei Levéltár '83-as Évkönyvében: Helytörténetírás 1982. alatt Márfi Attila tollából ismerhetünk meg. A szomszédos vízgyűjtő területek rövid sora A legnagyobb hozamú mecseki karsztforrás K-i szomszédja a második legnagyobbnak számító a Tettye, melyről a HK.-2008/4-ben bő cikk olvasható. E cikkben a 3. ábrán látható a 8 nagy karsztforrás vízgyűjtő területeinek lehatárolása és azok értékelése. ÉK-ről szomszédos vele a Kőlyuk vízgyűjtője, melyről fentebb már több adat is szóba került. Vízfő-forrás vízgyűjtő területével a Ny-i irányban még szomszédos a Mészégető források barlangjának vízgyűjtője, továbbá távolabb DNy-on a Kispaplika-forrás és az abaligeti-patakos Paplika-barlang vízgyűjtő területe (utóbbi az Abaligeti-barlang elnevezéssel ismert). A kutatási eredmények összefoglalása A vizsgált vízgyűjtő és környezetének kutatását rövid tematikus áttekintésével alább vázoljuk: Földtudományok terén a MÉV és MAFI kutatások a földtani határok pontosítása terén jelentős eredmények közreadása történt a tízezres térkép sorozat ide vágó lapjai által. Ezek közül kiemelendő a Vízfő-Tettye területet elhatároló markáns földtani gátként megismert büdöskúti felsőtriász pikkely mélyre nyúló szerkezete. Geofizika terén a felszín alatti ismeretlen patakos barlangfolyosók kimutatására irányuló kísérletek az Orfüi-Vízfő környékén, a Szuadó-völgy-Sárkány szakadék mentén és a Rejtett-zsomboly alatti járat kijelölések eredményei említhetők. A Hidrológia-hidrogeológia-vízkémia témakör jelentős ismeretanyaggal szolgált. A forrás hozamok összegyűjtése, feldolgozása és közreadása eredményes volt. A MÉV-es fúrások karsztot feltáró eredményei fontos ismeretekkel szolgáltak többek között a hidroizohipszás térképek egyre pontosabb megszerkeszthetősége miatt is. Meghatározhatóvá vált egyes területek sajátos „függő karszvíz"-előfordulása. A nagyszámú eredményes víznyomjelzés a vízgyűjtő határok kijelöléséhez nyújtott segítséget. A vízkémia vonatkozásában a DÉDUV1ZIG és a MÉV kémiai laboratóriumai révén kapott eredmények publikációja összehasonlítást nyújtott a mecseki karsztforrásokról. Szpeleológia a gyakorlati barlangfeltáró és kataszterező munka terén - főleg az MKCs működése nyomán - számos barlangot sikerült megismerni. Kiemelkedő eredménynek számít a Vízfő-forrásbarlang és az 50 méternél hosszabb, vagy ilyen mélységet elérő barlangok feltárása. Igen jelentős eredmény a folyamatosan bővülő karszt- és barlang-kataszter RÓNAKI (2005, 2008). Régészet terén főleg az ősállat maradványok barlangi leletei említhetők. A nem karsztos (vörös homokkő) területen a Vízfőtől 5 km távolságra a Jakabhegyen található az i.e. IX. században a hallstatti kultúra népe által épített 80 holdnyi területet foglaló sánc és földvár, melyet a köznyelv avar-gyűrűként ismer. Itt épült 1225-től a romjaiban még látható kolostor, melyet a második világháború előtt a Pálosrend próbált ujjá építeni. Környékén bronzkori halomsírok, úrnák és cseréptöredékek kerültek elő. Módszertan vonatkozásában kiemelendő a fluoresceines víznyomjelzések helyszíni kimutatását segítő - újdonságnak számító - módszerek kidolgozása és alkalmazása, valamint a barlang feltáráshoz segítséget nyújtó aeroszol megfigyelés felhasználása és publikálása. A karszt-nevezéktan korszerűsítésére tett kísérlet a korábbi ismeretek rendszerezésével, leírásával és illusztrálásával az elnevezések sokaságát igyekezett érthető formában közreadni a szerző. Köszönet illeti valamennyi kutatótársat a barlangfeltáró, víznyom-jelző, geofizikai és egyéb munkák során nyújtott önzetlen segítségükért. Glöckler Gábor az MKCs új vezetőjeként és már korábban is a Spirál Víznyelő-barlang feltárása során számos üreg felfedezésével jelentősen növelte a Mecsek legfontosabbnak ítélt legmélyebben megismert patakos barlang bemért hosszúságát. Kiemelten említem a cikk megírásához segítőket. így a forráskutatásokban élenjáró Kraft János munkásságát, a számítógépes rajzok és fotók készítőit, mint Lötz Tamás, dr. Bukovinszky Anna valamint Tegzes Zoltán tevékeny segítségét, továbbá Kvéder László szakmai- és dr. Bukovinszky Anna nyelvi lektori munkáját. Irodalom Bárányi István - Rónaki L: Mise en Evidence des grottes de la montagne Mecsek par desméthodes geophisiques et hidrogéologiques (A Mecsek hegység barlangjainak kimutatása geofizikai és hidrogeológiai módszerekkel.) = Karszt- és Barlangkutatás VII. évf. 1972. MKBT Bp.1973. pp.105-126. 13 ábra és 8 kép. Barta Károly-Tamai Tamás: Karsztkutatás az orfííi Vízfö-forrás vízgyűjtő területén = Karszt és Barlang 1997 I-II. f. pp.12-19. Berényi Üveges István-Sághiné Juhász Ildikó: Az orfííi üdülőterület és a Vízfő-forrás = Hidrológiai Közlöny 85. évf. 4. sz. 2005. júl-aug. pp.39-46. Gábor Olivér: A Kovácsszénájai-Füstös-lik és Kis-Füstös-lik kutatásának régészeti eredményei = Folia Comloensis.Tom. 10 pp.91 .-110. (Komlói Közlemények) 2001. [4 tábla, 5 ábra. Függelék Rónaki pp. 104-106.] Glöckler Gábor: Áttörés a Spirál-víznyelőben 2008. október = Mecsek Egyesület Evkönyve a 2008-as egyesületi évről. Pécs 2008. pp.245248 4 színes fotóval. Glöckler G.-Gál Bendek: A Spirál-víznyelő barlang-Pécs-Baranyai OrigóHáz Egyes., MKCs 2008 é. jelentése pp.26-39. 4 ábr,17 kép. Győréi Lászlóné - Eszéky Ottó: Vízhozam-mérések 1968-1973 Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízkészlet-gazd. Oszt. Pécs. 1974. május [Puha kötés, stencil és fénymásolatok] pp.l-80.+térképvázlatok. Halász L.-Sebestyén K.-Szikora J: A geofizikai eszközök és módszerek a karsztkutatásnál (Tettye, Vízfő, Béke-bg.) = Hidrológiai Közlöny 1953. 9-10.sz. pp.378-380. Jámbor Áron: Nem karsztos barlangüregek a Jakab-hegyen= Karszt és Barlang 1964 II. pp.56-58. 5 ábrával. Kessler Hubert: Előzetes jelentés a mecseki karsztvízkutatásokról Kézirat p.15+2 melléklet Bp .1953 .jan. (Az 1. melléklet 6 db. Á/4 és 1 db ÁJ5 rajz fénymásolata, festve, valamint 7 db. 9 x 12 ff. fotó. A 2. melléklet Ajtay Zoltán Bp. 1953.ápr.26.-i 3 oldalas gépírásos Feljegyzés a VITUKI által a „Pu" jelű erőmű vízellátásával kapcsolatosan készített jelentésről, címmel.) [A szerzőtől kapott hiteles másolat Steilné által gépírva. Bp. 1957. nov. 6.] Kevi László: Déldunántúli barlangok - Kézirat Pécs.(DTI.) 1956. p. 20.+4 mell. Kollár K. Attila: Szemelvények a magyarországi búvár-barlangkutatás történetéből.= Submarine Búvármagazin Il.évf. 5. sz.2001pp.47-51. (Vízfő p.48.) Kraft János-Baronek Jenő: A Mecsek forrásai In. Baronek J. -Strasszer Péter szerk. A Mecsek természetjáró kalauza Pécs.2002 pp.2695.[162 forrás adata.] Maráz Borbála: A Jakabhegyi vaskori földvár és halomsírmező - Jakabhegy és Égervölgy c. füzet a MHT PCs. 1975-ben tartott rendezvényén elhangzott előadások anyagai a Mecsekvidéki Intézőbizottság Pécs. Kiadásában, pp.13-19. A földvár szintvonalas felmérési térképével. (Ugyanitt Kárpáti Gábor: A jakabhegyi kolostor régész szemmel pp.20-24.) Mészáros Attila: A barlangnak is két oldala van. A víz válasza = Vasárnapi Új Dunántúli Napló III.évf.60.sz. 1992. márc. 1. p.3. [fotó a szivattyúház tornya.] Miskowszky Emil: Barlangokról, különös tekintettel a pécsvidéki Mecsek-hegység triász mészkő-complexusában levő cseppkőbarlangokra = Mecsek Egyesület Évkönyve a XIV. egyesületi évről (1904) Pécsett 1905 pp.1-30. Molnár István szerk. az MKBT DTSZ. Munkabizottsága (Eszéky-Hellényi-Kassai-Kraft-Molnár-Navratil Rónaki): Mecseki Forráskata-