Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

3. szám - Scheuer Gyula: A délnyugati Bükk karsztvizeinek és karsztos hévízeinek nyomelem vizsgálata és karsztvíz-földtani összefüggések a térség aktív lemeztektonikájával

^CHEUEI^^^^^Déln^ugat^üW 31 6.5. A nyomelemekben leggazdagabb hévíz a vizsgált térségben a Zsóry-furdő vízellátását biztosító kút hévize. Ez azzal a földtani felépítéssel hozható összefüggésbe, hogy a kúthoz kapcsolódó hévíz utánpótlódásban alapve­tő szerepet játszik a Mezőkövesdtől északra húzódó Vat­ta-Maklár-i árokrendszer, ahol a karsztos hévíztározó vízvezető karbonátos kőzetek felszíne 3500-4000 m mélységben helyezkedik el (Csiky G. 1961). így e mélységek alatt alakultak ki azok a vízáramlási pá­lyák, amelyek mentén igen kedvezőek a karsztos hé­víznek makro és nyomelemekben történő gazdagodá­sának feltételei. A Vatta-Maklár-i árokrendszer lemez­tektonikailag egy széthúzásos-tágulásos folyamat ered­ményeként alakult ki. Ezért itt is egyértelműen kimu­tatható a hévíz származásánál a lemeztektonikai fo­lyamatok szerepe. Továbbá karszt-hídrodinamikailag rögzíthető, hogy a vizsgált Délnyugati-Bükk térségében a karsztvizek és a karsztos hévizek vízkörforgalmában a le- és feláramlási pályák kialakulásában a hegységi területeken a kompres­szív, az előtérben pedig a széthúzásos-tágulásos depresz­sziókat kialakító lemeztektoniakai folyamatokkal össze­függésben keletkezett észak-északnyugat-déldélkeleti i­rányú Schréter Z. (1926) által kihangsúlyozott nagy mélységre leható ma is aktív (földrengések) harántve­tők meghatározó szerepet játszanak, mert ezek men­tén bonyolódik le a karsztos kőzettesteken belüli fő víz-körforgalom. 6.6. A vizsgálati eredményekből az is megállapítható, hogy a karsztvizekbe és a hévizekbe beoldódott nyome­lemek bekerülnek a felszíni vízkörforgalomba így a tér­ségben a nyomelemek szétszóródásának folyamata is megállapítható. Ehhez kapcsolódva megjegyzem még, hogy a vulkáni területekről lefolyó felszíni vizek is alap­vetően hozzájárulnak a nyomelemek szétszóródási folya­mathoz. Ebből megállapítható, hogy a Kárpát-meden­cében a nyomelemek szétszóródása már a vulkáni anya­gok felszínre kerülésüknek pillanatától megkezdődött részben a leöblítéssel összefüggésben közvetlenül, rész­ben pedig bekerülve a felszín alatti víz-körforgalomba közvetve, így elősegítve ezt a folyamatot. Ehhez a nyomelem szétszóródáshoz a Kárpát-medencében termé­szetesen nem csak a bükkaljai vulkánosság járult hozzá, hanem a belső kárpáti vulkánosság is. 6.7. Feltételezem, hogy a nyugati hévízkőrzetben ta­pasztalt jelentős C0 2 növekedés (6. ábra A jelű terület) valószínűleg a köpenyből származtatható, mint ahogy már Cornides I. 1993-ban kimutatta. De szóba jöhet még a nagyobb mélységben a kőzetlemezekben végbe­menő metamorfózisból történő származás is. Rögzíthető még, hogy az általam vizsgált bükkaljai hévíz-rendszer nem egy önálló hidrodinamikai egység, hanem szervesen kapcsolódik a Bükki hegység hatalmas területre kiterjedő felszín alatti részéhez, amely nemcsak földtanilag, hanem karszt hidrodinamikailag is fedetten, önálló egységet képezve értékes statikus hévizes kész­lettel rendelkezik. így a vizsgált területen belül előfor­duló hévizek e hatalmas hidrodinamikai rendszer hévíz­készletével állnak genetikai kapcsolatban, és a kialakulá­sa szorosan kapcsolódik a térségben lezajlott lemeztekto­nikai folyamatokhoz. 6.8. A vizsgált terület aktív lemeztektonikai adottsá­gait vizsgálva tapasztalható, hogy Eger és környéke e­melkedő fázisban van, mert ezt bizonyítják az Eger patak völgye mentén különböző magasságokban a geomorfoló­gusok által kimutatott teraszok. Továbbá ezt igazolják a város keleti részén egykori Eger patak teraszára települő forrásmészkő előfordulások (Vár, Cifrapart) is, amelye­ket a jelenlegi gyógyforrások ősei halmoztak fel környe­zetükben. A szakaszos emelkedési fázisokban a mélyben lezajló lemeztektonikai folyamatok nyilvánvalóan a fel­színen kiváltottak paleo-fóldrengéseket, azaz a terület a negyedidőszakban is aktív paleo-szeizmicitású terü­letek közé tartozott. így megállapítható, hogy a mai ak­tív szeizmicitási adottságok a térségben lezajlott negyed­időszaki emelkedést okozó lemeztektonikai folyamatok­hoz kapcsolódó paleo-szeizmicitási körülményeknek át­örökölt megnyilvánulásának tekinthető. 6.9. Köszönettel tartozom elsősorban az Eger Termál Kft igazgatójának Szente Jánosnak és Árvái János ta­nácsadónak, akik messzemenően támogatták szakmai tö­rekvéseimet. Továbbá Szrog Pálnak, aki vízminták be­gyűjtésében alapvető szerepet játszott. Hálával tartozom Cossuta Mártonnénak és férjének, akik segítségemre voltak a víz-mintavételeken túlmenően még azzal, hogy nagy szakértelemmel a szöveget és a táblázatokat gépel­ték. A mellékelt ábrák Pentelényi Antal és Homonnay Zsombor munkásságát dicsérik. E közleményhez kap­csolódó nyomelem vizsgálatok a Magyar Állami Föld­tani Intézetben történtek Barta András irányításával. Köszönetet mondok még mindazoknak is, akik a vizsgá­latokat végezték. Hálával tartozom még dr. Vitális Györgynek, aki ezt az anyagot is lektorálta és tanácsai­val, észrevételeivel gazdagította. Továbbá dr. Vágás Ist­vánnak a Hidrológiai Közlöny főszerkesztőjének, aki ezt az összeállítást is szerkesztette, és megjelenését tá­mogatta Irodalom Agyagási D. 1982: Az egri gyógyvizek nyomelem tartalma. Hidroló­giai Tájékoztató, április 27-30. Almássy B. 1964: Eger város északi részének vízellátása. Hidrológiai Tájékoztató, június 33-36. Aujeszky G.-Scheuer Gy. 1974: Adatok a Bükk hegység karsztvíz­földtani viszonyaihoz. Hidrológiai Közlöny. 54.3-4 sz. 173-183. Aujeszky G.-Karácsonyi S.-Scheuer Gy. 1974: A DNY-i Bükk karsztvíz-földtani viszonyai. Hidrológiai Közi.. 54.10.sz. 456-476. Balla Z. 1987.: A Bükk hegység mezozóos tektonikája és kapcsolata a Nyugati Kárpátokkal és a Dinaridákkal. Ált. Földt. Szemle 22.13-54. Balla Z. et al. 1981: Mezozóos litoszféra maradványok a Bükk hegy­ség délnyugati részén. Alt. Földt. Szemle 16.35-87. Balla Z. et al. 1985: A Lök-völgyi szinklinális. Földt. Int. Évi Jel. 195-207. Balogh K. 1964: A Bükk hegység földtani képződményei. Földtani Intézet Évkönyve 48/2. 245-553. Bércziné Makk A. 1978: A bükkaljai szénhidrogén fúrásokkal feltárt triász üledékes kőzetek biosztratigáfiája értékelése. Földtani Köz­löny. 108.2.158-171. Cordincs I. 1983: Az egri gyógyvizek eredete és kora. In: Sugár I. szerk.: Eger gyógyvizei és fürdői. Eger 83-90. Cordines I. 1993: Magmatie carbon dioxide at the crusts surface in the Carpathian Basin. Georchemical Journal. 27.241-249. Csiky G. 1961: Az észak-magyarországi szénhidrogén kutatások kő­olaj-földtani eredményei. Földtani Közlöny 91.2.95-120. Csontos L. 1999: A Bükk hegység szerkezetének főbb vonásai. Föld­tani Közlöny. 129.4.611-651. Csontos L. 2000: A Bükk hegység mezozóos rétegtani újraértékelése Földtani Közlöny. 130.1.95-131.

Next

/
Thumbnails
Contents