Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
3. szám - Scheuer Gyula: A délnyugati Bükk karsztvizeinek és karsztos hévízeinek nyomelem vizsgálata és karsztvíz-földtani összefüggések a térség aktív lemeztektonikájával
^CHEUEI^G^^^^eln^ugatHM 29 meghaladta a stronciumot. Ezért rögzíthető, hogy az Eger környéki hévizek nyomelemeiben jelentős szerepet játszik a fluor is (5. táblázat). Miután az egri gyógyvizek nyomelem-vizsgálatából kimaradt a fluor, erre a nyomelemre vonatkozóan nincs összehasonlítási lehetőség: Pótlólag a gyógyforrásoknál a fluor meghatározását indokolt elvégeztetni A vizsgált egyes karsztvíz-típusok és hévizek vezető nyomelemeinek összehasonlítása érdekében a következőkben közlöm ezek értékeit: Vezető nyomelem Stroncium (átlag) Egri hévforrások stroncium átlaga Időszakos karsztforrások 52,0 ng/1 284 ng/1 Tárkányi-medencei karsztvizek 141,0 ng/1 284 ng/1 Szépvölgyi Mészkő karsztvizrendszer 449,0 ng/1 284 ng/1 Bogácsi kút 1021,0 ng/1 284 ng/1 At 8 484,0 ng/1 284 Mg/l At 10 862,0 ng/1 284 ng/1 Egerszalóki kút 1806,0 ng/1 284 ng/1 Zsóry-fürdői kút 3090,0 ng/1 284 ng/1 A második vezető nyomelem a bór. Ennél az alábbi növekmények mutathatók ki: Vezető nyomelem Bór (átlag) Egri hévforrások bór átlaga Időszakos karsztforrások 4,1 (j.g/1 98,8 (ig/1 Tárkányi-medencei karsztvizek 14,0 Mg/l 98,8 (ig/1 Szépvölgyi Mészkő karsztvízrendszer 11,9 (ig/1 98,8 (ig/1 Bogácsi kút 661,0 Mg/l 98,8 (ig/1 At 8 270,0 (ig/1 98,8 (ig/1 At 10 737,0 (ig/1 98,8 Mg/l Egerszalóki kút 2225,0 (ig/1 98,8 (ig/1 Zsóry-fürdői kút 18369,0 (ig/l 98,8 (ig/1 A vizsgált vizekben a harmadik vezető elem a bárium. Az összehasonlító adatokat az alábbiakban közlöm: Vezető nyomelem Bárium (átlag) Egri hévforrások bárium átlaga Időszakos karsztforrások 7,7 (ig/1 30,8(ig/l Tárkányi-medencei karsztvizek 29,6 (ig/1 30,8 (ig/1 Szépvölgyi Mészkő karsztvízrendszer 33,6 (ig/1 30,8 (ig/1 Bogácsi kút 98,0 (ig/1 30,8 (ig/1 At 8 52,6 Mg/l 30,8 (ig/1 At 10 87,3 (ig/1 30,8 (ig/1 Egerszalóki kút 137,0 (ig/1 30,8 (ig/1 Zsóry-fürdői kút 2000,0 (ig/1 30,8 Mg/l A negyedik leggyakoribb elem a lítium. Ezzel kapcsolatos növekmény az alábbi: Vezető nyomelem Lítium (átlag) Egri hévforrások lítium átlaga Időszakos karsztforrások 0,1 Mg/' 19,8 Mg/l Tárkányi-medencei karsztvizek 4,17 Mg/l 19,8 Mg/l Szépvölgyi Mészkő karsztvízrendszer 3,99 Mg/l 19,8 Mg/l Bogácsi kút 92,4 Mg/l 19.8 Mg/l At 8 35,4 Mg/l 19,8 Mg/l At 10 84,1 Mg/l 19,8 Mg/l Egerszalóki kút 230,0 Mg/l 19,8 Mg/l Zsóry-fürdői kút 1835,0 Mg/l 19,8 Mg/l Vizsgálva a fent közölt karsztvíz-típusra jellemző vezető nyomelem adottságokat, levonható az a következtetés, hogy a nyomelem vizsgálatok eredményei is megerősítik a Deák J.-fel közösen hangoztatott álláspontot, hogy az egri gyógyviz a hidegebb karsztvíz és a melegebb karsztos hévizek keveredéséből alakul ki, és ez a Bélapátfalva PÍ'PASÍ MIKÓTALYX Felsőtárkány Szarvaskő Bakkz: NOSZVAJ Cserépfalu. Felnémet •gerszóSát* itoros SzomolyaX l's es! iov ai .ndojtiaktájya Mezőkövesül Jm lerecsend kevert karsztos hévíztípus lép ki forrásokként a város központja közelében. A fentiekben közölt értékekből látható még, hogy a Zsóry-fxirdő kútjának nyomelem tartalma messze meghaladja az Eger környéki hévízkutakét. Továbbá megállapítható, hogy a vizsgált 27 mintából 24-nél vezető nyomelem a stroncium. Két hévízkútnál az egerszalókinál és a Zsóry-fürdőnél pedig a vezető nyomelem a bór, és egynél pedig a fluor (At 8), (6. ábra). Ebből adódóan a térségben lényegében három nyomelem tartomány különböztethető meg. |Be»«tee\\ BUkKsicrjtmárton U Cserepvaralja 6. ábra. Helyszínrajz a térségben kimutatott nyomelem tartományok elhelyezkedéséről A. Bór nyomelem tartomány, B. Stroncium és fluor nyomelem tartomány, 1. Valószínűsített nyomelem tartomány határ, 2. Vattamaklári árok. Az előzőekben leírtakhoz kapcsolódva megjegyzem, hogy az egyéb nyomelemekre is kiterjedő újabb vizsgálatok eredményei tovább követhetik, és pontosíthatják a Délnyugati-Bükk karsztvizeinek és karsztos hévizeinek megújuló víz-körforgalmára vonatkozó ismereteket, és ebben az aktív lemeztektonikai folyamatok szerepét és jelentőségét. 6. Megállapítások 6.1. A nyomelemekkel kapcsolatos kutatásai terület kiválasztásában éppen ezért esett a Délnyugati-Bükkre, mert ez a terület a földrengések gyakoriságával jelezte, hogy a Kárpát-medencén belül lemeztektonikailag a fokozottan aktív-mozgó térségek közé tartozik, és a mai aktivitásuk milyen formában nyilvánul meg karszt-hidrodinamikailag, és ehhez milyen egyediségek kapcsolódnak a kevésbé aktív térségekhez viszonyítva. Továbbá azért összpontosítottam a nyomelemekre, mert valószínűsítettem, hogy a 8-16 km mélységű hipocentrumokból kiinduló aktív mozgásokhoz kapcsolódó nyitott zónákból esetleg olyan fluidumok feláramlásának lehetőségei alakultak ki, amelyek nyomelemekben gazdagok, s a bükk-
