Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

3. szám - Scheuer Gyula: A délnyugati Bükk karsztvizeinek és karsztos hévízeinek nyomelem vizsgálata és karsztvíz-földtani összefüggések a térség aktív lemeztektonikájával

^SCHEUEI^^^DHn^ugat^ 19 mészkő karsztrendszerét csapolják meg (Vitális Gy.-He­gyi L-né 1964). A vizsgált források a Vár-hegy alatt ki­induló északnyugat-délkelet irányú völgyben fakadnak egymás alatt. Az Attila-forrás 358 mBf magasságban lép a felszínre és a közelében telepített fúrás, amely je­lentős vastagságban tárta fel a karsztos vízadó felső eo­cén mészkővel igazolta, hogy az Attila-forrás vize szer­vesen kapcsolódik a felső-eocén karsztvízrendszerhez és annak egyik megcsapoló forrása. A másik nyomelemekre vizsgált Imre-forrás már sokkal alacsonyabb szinten fakad 307 mBf magasságban Noszvaj község északi részén. Ez a forrás is felső-eocén mészkőből fakad, mert a közelében telepített fúrás (FTV) már a felszín közelben elérte ezt a karsztosodott vízadó kőzetet. így megállapítható, hogy e forrás is megcsapo­lója a fedő felső-eocén mészkő karsztrendszernek, amely a vízkilépések magassági szintjeit figyelembe véve füg­getlen a Délnyugati-Bükk nagy fő karsztvízrendszerétől. Az FTV vízkutatási munkálatai bebizonyították, hogy a két forrás között igen szoros hidrodinamikai kapcsolat van, mert az Imre-forrásnál telepített fúrásnál végzett próbaszivattyúzás hatására az Attila-forrás elapadt. A fent említett forrásokból vett vízminták vizsgálatai a következő eredményeket szolgáltatták: Az Attila-forrásban (térképi szám 11) a makro ele­mek közül az uralkodó kation a kalcium 101 mg/l men­nyiséggel. A nátriumokból és a magnéziumokból aláren­delt értéket mutattak ki. Az anionok közül a hidrogén­karbonát a domináns 79,4 eé%-kal. A klór kis meny­nyiségben van jelen a vízben, míg a szulfát elérte a 18,7 eé%-ot. Az Attila-forrás vizében az össz-sótartalom 434 mg/l értéket érte el. A kimutatott makro elemek meny­nyiségi és minőségi megoszlása alapján az Attila-forrás tipikus karsztvíz összetételű kissé nagyobb szulfát-tarta­lommal. A nyomelem vizsgálatok szerint a vízben az uralkodó nyomelem a stroncium 604 pg/1 mennyiséggel, amely kiugróan nagy érték és szokatlan a szokványos karsztvi­zekhez viszonyítva. Továbbá megemlítendő még hogy a vízben a lítium, bór, cink, rubidium, bárium és urán mennyisége figyelemre méltó. így a forrás karsztvize a magas stroncium tartal­mú nyomelemekben gazdag nyomelem tartományba sorolható. A nyomelem vizsgálatokból megállapítható és rögzíthető, hogy a forrás felszín alatti vízkörforgalmá­ban áramlási pályái mentén, olyan tényezők érvényesül­nek, amelyek a makro karsztvíz összetételt alapvetően nem befolyásolja, de jelentősen gazdagítják viszont a karsztvizet nyomelemekben, és ezen belül kiemelkedő mértékben megnövelve a stroncium mennyiségét. Csak előzetesként megemlítem, hogy az At8-jelű 50,5°C-os hévízkútban 485 pg/1 stronciumot mutattak ki, amely ér­ték azt bizonyítja, hogy a 12°C-os Attila-forrás vizében 119 pg/l-al több stroncium. Ez az a különbség is jelzi e forrásnál tapasztalt nagy stroncium egyediségét és külön­legességét, amely visszavezethető a víz-körforgalmában jelentkező sajátosságokra. A síkfőkúti Imre-forrásból vett vízminta vizsgálata szerint a forrás vize makro elemekben nagyon közeli mennyiségi és minőségi összetételt mutat (5. táblázat) az Attila forráséval. E forrásban is alacsony a nátrium, magnézium és a klór tartalom és közel megegyező az S0 4 mennyisége is. Ezért az Imre forrás is egyértelműen karsztvíz. Az Imre forrás nyomelemekben kissé szegé­nyebb, mint az Attila-forrás vize, mert a vizsgálat sze­rint mind nyomelemek mennyisége, mind pedig minősé­gi eloszlásban egyaránt különbségek tapasztalatok (5. táblázat 12 térképi szám) a vízben. Itt is uralkodó a stroncium, de mennyisége kisebb mert csak 385pg/l-t tapasztaltak, és ez az érték 60 %-a az Attila forráséban kimutatottnak, bár ez az érték is nagy a szokványos karsztvizekhez képest. Továbbá ebben a vízben is egyes nyomelemek feldúsulása tapasztalható. így többek között a bárium, réz, bór,cink és az urán tartalom ítélhető ér­dekesnek. A fent leírtakat összefoglalva megállapítható, hogy a délnyugat-bükki karsztrendszeren belül a hegységpe­remi felső-eocén mészkőnél kialakult karszt-hidrodina­mikai rendszert két megcsapoló forrása nyomelemekben szokatlanul gazdag karsztvizet szolgáltatnak. Ebből ere­dően a vizsgált térségen belül a felszín alatti víz-körfor­galmukban, olyan egyedi tényezők mutathatók ki, ame­lyek ebben a környezetben nyomelemek vonatkozásában különleges adottságokat eredményeznek ezeknél a forrá­soknál. Mintavétel történt még Noszvaj községtől nyugatra a Forró kút-i forrásból is (térképi szám: 13), amely a hegységi előtér felső-eocén mészkő karsztrendszerének legnagyobb vízhozamú forrása. Az FTV a forrás fogla­lásával kapcsolatban két kutató fúrást mélyített a víz­kilépés környezetében. E fúrások jelentős vastagságban (100 m) tárták fel a vízadó repedezett és karsztosodott mészkövet. A forrás egy északnyugat-délkelet irányú völgy végződésénél tör fel. 257 mBf magasságban. A vizsgált felső-eocén mészkő karsztrendszert megcsapoló források közül ez fakad legmélyebben a felszínen. A for­rás mellett telepített fúrt kútból kitermelt karsztvízzel ol­dották meg Noszvaj község vízellátását. A mintavétel a működő természetes forrásból történt 13°C-os vízhőmér­séklet mellett, bizonyítva, hogy a forrás víz-körforgalmá­ban már a bükkaljai hévízrendszer hévizei is korlátozott mértékben szerepet játszanak. De a forrás hőmérséklete még azt is bizonyítja karszt hidrodinamikailag, hogy a karsztvíz és a hévízrendszer között közvetlen kapcsolat van. Ezért a forrás így tulajdonképpen mindkét hidrodi­namikai rendszer dinamikus vízkészletének egyidejű megcsapó lója. A vizsgálatok a következő eredményeket szolgáltat­ták: A makro elemek közül e forrásoknál is a kálcium­hídrogén-karbonát az uralkodó kisebb szulfát mennyi­séggel. Az össz. oldott sótartalom is közel megegyező (448 mg/l) az előzőekben tárgyalt felső-eocén mészkőből fakadó forrásokéval. A nyomelemekben ez a víz is relatíve gazdag. Uralko­dó nyomelem itt is a stroncium 416 pg/1 mennyiséggel. Jelentős még a bárium is (46,3 (ig/1) Továbbá a lítium, bór, alumínium, réz, cink és az urán érdemel még em­lítést. A 3. táblázatban szerepeltetem a riolittufából fakadó Lajos-forrásból vett vízminta eredményeit is, amely Noszvaj községtől délnyugatra a Novaji-patak völgyének

Next

/
Thumbnails
Contents