Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

3. szám - Dobos Imre: A „Mohai Ágnes ásványvíz” kutatástörténete

10 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 3. SZ. Agnes forrást" is. Az 1980-as évek elején már a most javasolthoz némileg hasonló megoldást vezetett be, a „gyógyásványvíz" kategóriát Borszéki Béla, de ezzel a szakemberek nem értettek egyet, és rövid idő múlva már nem is használták. Természetesen ismételten klinikai vizsgálatot kellene végezni minden 1000 mg/l feletti ásványi anyag tartalmú ásványvízen az új minősítéshez Ez annál is inkább szükséges lenne, mivel számos helyen ugyanannak az ásványvíznek egy részét gyógyvízzé minősítve hasznosítják. •SSHfflSPH TERMfcSZÍ Tt S ÁSVÁNYVÍZ 18. kép. Az újjáépített palackozó üzem épülete Az utolsó 20 év vázlata -A privatizáció eredménye Az 1989. évet követő gazdasági változás az ásványvíz termelésében is jelentkezett. Az Előre MgTsz 1999-ben eladta a telepet a Karsai Holding Rt.-nek, amely mintegy 167 MFt-os beruházást végzett. Üj épületben palackozták az ásványvizet a székesfehérvári Karsai Holding gyártotta 2.0, 1,5 és a 0,5 l-es PET anyagú palackokat, míg a 0,33-ashoz üveget használtak. Új tervezésű, szép kivitelű címkét vezettek be, megjelenítve rajta a névadó szobrát is (17. kép). Minden bizonnyal már ez a cég indította el a III. sz. kút létesítését, mert az már 2004-ben elkészült, viszont az üzemet a következő évben eladták. Az új tulajdonos, az Universal Foods Kft. azután tovább korszerűsítette az üzemet. Teljesen átépítette a palackozót és a kiszolgáló helyeket (18.kép), de még nem helyezte tizembe a III. sz. kutat (9. kép). Töltés előtt 2%-os hidrogénperoxidos oldattal öblítették át a palackokat. A 16-fejes palacktöltővel 2800-2900 palack/óra, naponta 15-17 ezer 1,5 l-eset tudtak tölteni, s ehhez havonta 1000 m

3 ásványvizet az 1975-ben létesült II. sz. kútból 65-70 1/min-ot vettek ki. Az üzem 2 műszakban dolgozott. A vastartalmat levegőztetéssel távolították el, utána kavicsos homokkal szűrték át az ásványvizet. A dús jellegű víz 5,5 g/l, az enyhe 2,5 g/l C0

2.ot tartalmazott. A palackokat Zalkin tipusú, 4-fejes csavarzáró gép zárta. Ezután a Langguth-700 típusú géppel a címkézés következett, majd a nyakra rákerült a fogyaszthatósági dátum. A fóliázó gép hatosával csomagolt és hőalagúton keresztül történt a hűtés, innen a raktárba kerültek a palackok. A jelentős beruházás és korszerűsítés ellenére 2008 tavaszán már megindult a telep felszámolása. A meghirdetett félmilliárd forint eladási árat még komoly vevő nem kínálta fel, s előfordulhat, hogy 130 év után végleg be kell zárni a Mohai Ágnest. Ennek egyik fő oka az lehet, hogy ma már jóformán a teljes ásványvíz-piacot az 5oo mg/l, vagy annál kisebb ásványi anyag tartalmú vizek uralják. Nem volt szerencsés az ismételten új palack-címke bevezetése sem (19. kép). A fővárosban pl. már csak a Csillaghegyi ásványvíz termel több-kevesebb ballonos kiszerelésű vizet, a többi (Apenta, Harmatvíz, Óbudai Gyémánt, Margitszigeti Kristályvíz) termelése különböző okok miatt mind megszűnt. A jelenleg kialakult helyzetben talán a legcélszerűbbnek látszik, ha visszatérünk ahhoz az eredeti ásványvíz IKM!« piKfclUl MM 19. kép. Az utolsó, nem szerencsés kivitelezésű címke Irodalom 1. A mohai ,,Agnes-forrás "víznek kezelésmódja. 1885. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár-Levéltár. Tört. Dok. XI/2. 71. 22.4. 2. Az 1885. évi Budapesti Országos Altalános Kiállítás Katalógusa. Második javított kiadás. Bp. 1885. 3. Boleman 1.: Magyar fürdők és ásványos vizek az ezredéves országos kiállítás alkalmából. Magyar Balneológiai Egyesület, Bp. 1896. 4. Dobos /. . Javaslat a mohai „Ágnes-forrás hidrogeológiai vizsgálatára. Bp. Kézirat. 1972. 5. Dobos /.: A mohai,Ágnes-forrás". Bp. Kézirat 1-27. 1986. 6. Dobos I. : A mohai Ágnes ásványvíz. -Vízkutatás, 5. 16-20. 1983. 7. Erdős J.: 1911): Magyar fürdőkalauz. Bp., Tata. 1911 8. Hattyuffy D. (1883): Moha község történelmi vázlata. A Fejér megyei és Székesfehérvár Városi Történelmi s Régészeti Egylet kiadványa. Székesfehérvár. 9. Hazai és külföldi ásványvizek ismertetése (1936). Édeskuty L. Rt. kiadványa. Bp. 10. Hazai és külföldi vizek összehasonlítása. Szerző és évszám nélkül. 11. Heksch, A. F.- Herkules, K. \ Illustrirter Führer durch die Bade- und Curorte Ungarns u. seiner Nebenländer. Wien, Pest, Leipzig. 1883. 12. Hirschenfeld, 1- Pichler, W.

: Die Baeder, Quellen und Curorte Europa's. Band II. Stuttgart. 1876. 13. Kaposi A . : A mohai,Ágnes-forrás" leírása (magyar, német és francia nyelven). Bécs és Pozony. 1883. 14. Kitaibel, P.- Tomtsányi, A.: Dissertatio de terrae motu in genere, ac in specie Morensi anno 1810. die 14. Januarii orto. Budae. 1814. 15. Lengyel B.: A mohai (Fehérmegye) Ágnes-forrás vegyelemzése. MTA Értekezések a természettudományok köréből. 11/14. 1881. 16. Lengyel D. : Fürdői-zsebkönyv. I.-II. Pest. 1853. 17. Moha község és a palackozó: Fejér megyei Levéltár kéziratos anyaga. Székesfehérvár. 1949. 18. Orvosi Zsebnaptár 1912.: Édeskuty Lajos kiadása. Bp.1912. 19. Papp F. et al.: Magyarország ásványvizei. Bp. 1949. 20. Papp S - Hankó V.: A magyar birodalom ásványvizei és fürdőhelyei. Bp. Magyar Balneológiai Egyesület. 1907. 21. Preysz K.: Ásványvíz-kereskedelmünk fejlődése 1878-1900. Balneológiai Értesítő. Bp. 1901. 22. Schulhof Ö. (szerk.): Magyarország ásvány- és gyógyvizei. Bp. Akad. Kiadó. 1957. . 23. Szlabóczky P.. A mohai Ágnes ásványvíz szerkezeti-teleptani környezetéről. Geotudom., VI. Kárpát-medence ásvány- és gyógyvizei konferencia (Kutatás-Védelem-Felhasználás). Miskolci Egyetemi Kiadó, 99-112.2009. 24. Universal-Lexicon der practischen. Medicin und Chirurgie: Aquae Minerales. Második kiadás. Leipzig. 1836. A kézirat beérkezett: 2011. január 31-én minősítéshez, amely „gyógyvíznek" tekintette a ,Mohai DOBOS IRMA dr., euro- és aranydiplomás geológus. 1950-ben kap doktori diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. A szegedi egyetemen, majd a M. Áll. Földtani Intézetben dolgozik. 1954-1958 között a szénkutatás, ettől kezdve a felszín alatti vízkutatás a munkaterülete. 1966-1968 között Kubában szakértőként dolgozott. Főiskolai és egyetemi oktatásban több mint 10 év óta vesz részt. Több tudományos egyesület aktív tagja. History of the mineral water, called „Mohai Agnes" Dobos, I.