Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

3. szám - Dobos Imre: A „Mohai Ágnes ásványvíz” kutatástörténete

6 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 3. SZ. MOHAI nes J&z Jtgnes forrás regyeímtzis uerint a legjobb tisztái foíde» ásványvizek kőit tariorii F&Mp uimaveákai nagy menyi­*zab<sU néasav mei'.tt» tar­S)k> Jlgnm-Queik' tin ausgezeichnetes Tafel and Cr­fundhcitsaasser, itt rí ser der fasten erdigeareintr. Säuerlinge, enttlSU nach Analyse größtenteils kohlensaure Satu t>ei großer,Vengejrtter natürlicher Kahlem XrtpAaM a Sräf 5\zpp<>nhcirt~f»U 3íutkezelö>í<<tjní>'l Sftohez, meg* Jorrds •Ca Source d Eignes J< meilteurei tjux de table tompon d'npril l'annlyte '•chimin ne preiqut paiement dt 'earhonntet nvet grand ft qaantitti d'aride tmbnni^ue tit-it. -jß tt ott iit it<t ben mineral warm. nimott eielusnety cm­konntet nnd free enrbonic aeidt in frent funnily Z. íetitíew darrt die 3riif{>tk Setppetifte-lt srAl> Slrunnenecrioal/uny : StToAa. 7rj*r mef*e, Vre*— is gróf Pappenheim Siegfried birtokába kerül (6. kép), a pa­lackozót pedig előbb a Török József Rt., majd az Edeskuty Lajos Ásványvíz Kereskedelmi R.T. bérelte (1949) Moha). 6. kép. Gr. Pappenheim-féle címke Az államosítás után a palackozó működése Az államosítás után 1949-ben a Gyógyvíztermelő Nem­zeti Vállalat vette át az üzemet, 1951-től a Gyógyvíztermelő és Értékesítő Vállalat, 1963-tól a Gyógyáruértékesítő Válla­lat kezelésében volt. A Fejér megyei Szesz- és Szikvízipari Vállalat (Székesfehérvár) 1970-ben folytatta a palackozó ü­zemeltetését. Az „Ágnes-forrást", főleg a második világhá­ború után többször tisztították és javították. Az 1950-es é­vekben színes csempével kirakott foglalása hosszú ideig, a palackozó üzem privatizációjáig maradt csak meg, utána sajnos az ipartörténeti emléket felszámolták (7. kép). Az 1970-es évek elején azután tovább sokasodtak a kút műsza­ki problémái és az akkori üzemeltető hidrogeológiai szakvé­leményt kért a palackozó ásványvíz-ellátásának javítására. A szakvéleményben e tanulmány szerzője, a Vízkutató és Fúró Vállalat (VIKUV) főgeológusa 1972-ben a környéken geokémiai és a kúton pedig kútvizsgálatot javasolt. A geo­kémiai kutatást 1973-ban a VIKUV Vízkémiai, a kútvizsgá­latot pedig a vállalat Kútvizsgáló Osztálya végezte. A vizs­gálat megállapította, hogy a kútparaméterek a korábbiakhoz viszonyítva jelentősen megváltoztak, ezért célszerűnek lát­szott a közel 100 éves kút helyett új kút létesítése . 7. kép. Az átépített I. sz. kút felsőrésze A vizsgálati adatok értékelése után az ,Agnes-kúttól" a főgeológus mintegy 25 m-re 40 m mélységű kút létesítésére adott szakvéleményt az üzemeltetőnek (Dobos 1972). A ki­vitelezést a VIKUV Győrszemerei Üzemvezetősége végezte 1975-ben, és ettől kezdve ez a kút látta el a palackozót ele­gendő mennyiségű ásványvízzel addig, amíg 2006-ban a III. 9. kép. A III. sz. ásványvizű kút (2004) A palackozó 1977-ben beolvadt a Szabadegyházi Szeszi­pari Vállalatba, 1982-től pedig a sárkeresztesi Előre Mező­gazdasági Termelőszövetkezet (MgTsz) kezelésébe került (Dobos 1986). Az 1999-ben kezdődött privatizáció a palac­kozót is érintette, s 2000-ben a többségi tulajdonú Karsai Holding Rt megalapította a „Mohai Agnes Ásványvíz-keres­kedelmi és Forgalmazó Kft.-1, és 160 M Ft beruházást vég­zett. Az üzemet, dr. Bordácsné Debreceni Gyöngyi ügyve­zető igazgató irányította. 2005.ben már egy új tulajdonos, az Universal Foods Kft. végzi az ásványvíz termelését. Ettől kezdve három tulajdonos irányította az üzemet, éspedig Te­mesvári Kornél ügyvezető igazgató, felesége, s egy harma­dik személy. Közlésük szerint 260 millió forinttal építették újjá a palackozót. A sok és gyakran változó üzemeltető nem vált a palacko­zó előnyére, fejlődést alig lehetett tapasztalni. Némi előrelé­pés volt ugyan a korszerűsítésben, de hiányzott egy olyan törekvés, amely az ,^ignes-forrás" ásványvizét visszahe­lyezte volna régi és megérdemelt rangjára. Úgy tűnik, az u­tóbbi években történt némi előrelépés, de végül is az elő­irányzott tervek nem valósultak meg. Az ásványvíz földtani környezete A Bakony hegységet a Vértestől elválasztó Móri-árok minden valószínűség szerint a fiatal ÉNy-DK-i irányú törés­vonalnak, a Sárvíz-völgyének a folytatása. A környéken ha­sonló irányú völgyek egész sora ismert. Ebben a Móri-árok­ban találjuk Székesfehérvártól Ény-ra Moha községet. A község környékének földtani felépítésére hosszú ideig kevés ismeretanyag állt rendelkezésre. Annak ellenére, hogy több mint 180 évvel ezelőtt már a francia király mine­ralógiai kabinetjének aligazgatója, F. S. Beudant (1787­1852) 3 kötetes munkában beszámolt az országban tapasz­taltakról, de ez még meglehetősen kevés volt a szénsavas vizek genetikájának, s egyáltalán a földtani viszonyok tisz­tázására. Ezután több térképlapot is kiadtak, így Franz Hau­er (1822-1899), a bécsi földtani intézet igazgatójának mun­sz. kút minősítését az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfiirdő­8.

Next

/
Thumbnails
Contents