Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
3. szám - Dobos Imre: A „Mohai Ágnes ásványvíz” kutatástörténete
6 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 3. SZ. MOHAI nes J&z Jtgnes forrás regyeímtzis uerint a legjobb tisztái foíde» ásványvizek kőit tariorii F&Mp uimaveákai nagy menyi*zab<sU néasav mei'.tt» tarS)k> Jlgnm-Queik' tin ausgezeichnetes Tafel and Crfundhcitsaasser, itt rí ser der fasten erdigeareintr. Säuerlinge, enttlSU nach Analyse größtenteils kohlensaure Satu t>ei großer,Vengejrtter natürlicher Kahlem XrtpAaM a Sräf 5\zpp<>nhcirt~f»U 3íutkezelö>í<<tjní>'l Sftohez, meg* Jorrds •Ca Source d Eignes J< meilteurei tjux de table tompon d'npril l'annlyte '•chimin ne preiqut paiement dt 'earhonntet nvet grand ft qaantitti d'aride tmbnni^ue tit-it. -jß tt ott iit it<t ben mineral warm. nimott eielusnety cmkonntet nnd free enrbonic aeidt in frent funnily Z. íetitíew darrt die 3riif{>tk Setppetifte-lt srAl> Slrunnenecrioal/uny : StToAa. 7rj*r mef*e, Vre*— is gróf Pappenheim Siegfried birtokába kerül (6. kép), a palackozót pedig előbb a Török József Rt., majd az Edeskuty Lajos Ásványvíz Kereskedelmi R.T. bérelte (1949) Moha). 6. kép. Gr. Pappenheim-féle címke Az államosítás után a palackozó működése Az államosítás után 1949-ben a Gyógyvíztermelő Nemzeti Vállalat vette át az üzemet, 1951-től a Gyógyvíztermelő és Értékesítő Vállalat, 1963-tól a Gyógyáruértékesítő Vállalat kezelésében volt. A Fejér megyei Szesz- és Szikvízipari Vállalat (Székesfehérvár) 1970-ben folytatta a palackozó üzemeltetését. Az „Ágnes-forrást", főleg a második világháború után többször tisztították és javították. Az 1950-es években színes csempével kirakott foglalása hosszú ideig, a palackozó üzem privatizációjáig maradt csak meg, utána sajnos az ipartörténeti emléket felszámolták (7. kép). Az 1970-es évek elején azután tovább sokasodtak a kút műszaki problémái és az akkori üzemeltető hidrogeológiai szakvéleményt kért a palackozó ásványvíz-ellátásának javítására. A szakvéleményben e tanulmány szerzője, a Vízkutató és Fúró Vállalat (VIKUV) főgeológusa 1972-ben a környéken geokémiai és a kúton pedig kútvizsgálatot javasolt. A geokémiai kutatást 1973-ban a VIKUV Vízkémiai, a kútvizsgálatot pedig a vállalat Kútvizsgáló Osztálya végezte. A vizsgálat megállapította, hogy a kútparaméterek a korábbiakhoz viszonyítva jelentősen megváltoztak, ezért célszerűnek látszott a közel 100 éves kút helyett új kút létesítése . 7. kép. Az átépített I. sz. kút felsőrésze A vizsgálati adatok értékelése után az ,Agnes-kúttól" a főgeológus mintegy 25 m-re 40 m mélységű kút létesítésére adott szakvéleményt az üzemeltetőnek (Dobos 1972). A kivitelezést a VIKUV Győrszemerei Üzemvezetősége végezte 1975-ben, és ettől kezdve ez a kút látta el a palackozót elegendő mennyiségű ásványvízzel addig, amíg 2006-ban a III. 9. kép. A III. sz. ásványvizű kút (2004) A palackozó 1977-ben beolvadt a Szabadegyházi Szeszipari Vállalatba, 1982-től pedig a sárkeresztesi Előre Mezőgazdasági Termelőszövetkezet (MgTsz) kezelésébe került (Dobos 1986). Az 1999-ben kezdődött privatizáció a palackozót is érintette, s 2000-ben a többségi tulajdonú Karsai Holding Rt megalapította a „Mohai Agnes Ásványvíz-kereskedelmi és Forgalmazó Kft.-1, és 160 M Ft beruházást végzett. Az üzemet, dr. Bordácsné Debreceni Gyöngyi ügyvezető igazgató irányította. 2005.ben már egy új tulajdonos, az Universal Foods Kft. végzi az ásványvíz termelését. Ettől kezdve három tulajdonos irányította az üzemet, éspedig Temesvári Kornél ügyvezető igazgató, felesége, s egy harmadik személy. Közlésük szerint 260 millió forinttal építették újjá a palackozót. A sok és gyakran változó üzemeltető nem vált a palackozó előnyére, fejlődést alig lehetett tapasztalni. Némi előrelépés volt ugyan a korszerűsítésben, de hiányzott egy olyan törekvés, amely az ,^ignes-forrás" ásványvizét visszahelyezte volna régi és megérdemelt rangjára. Úgy tűnik, az utóbbi években történt némi előrelépés, de végül is az előirányzott tervek nem valósultak meg. Az ásványvíz földtani környezete A Bakony hegységet a Vértestől elválasztó Móri-árok minden valószínűség szerint a fiatal ÉNy-DK-i irányú törésvonalnak, a Sárvíz-völgyének a folytatása. A környéken hasonló irányú völgyek egész sora ismert. Ebben a Móri-árokban találjuk Székesfehérvártól Ény-ra Moha községet. A község környékének földtani felépítésére hosszú ideig kevés ismeretanyag állt rendelkezésre. Annak ellenére, hogy több mint 180 évvel ezelőtt már a francia király mineralógiai kabinetjének aligazgatója, F. S. Beudant (17871852) 3 kötetes munkában beszámolt az országban tapasztaltakról, de ez még meglehetősen kevés volt a szénsavas vizek genetikájának, s egyáltalán a földtani viszonyok tisztázására. Ezután több térképlapot is kiadtak, így Franz Hauer (1822-1899), a bécsi földtani intézet igazgatójának munsz. kút minősítését az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfiirdő8.
