Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

2. szám - Nagyné Szabó Andra–Simon Gábor–Fördős Eszter–Vass István–Erdős József–Reményiné Vadász Ibolya: Nitrogénformák vizsgálata a Duna Rajka–Komárom szakaszán

64 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 2. SZ. mutat. A szerves nitrogént májustól augusztusig jellemzik nagyobb havi átlagos koncentráció értékek, mely feltételezhetően a nyári időszakban megnövekvő növényi biomassza következménye. Az összes nitrogén mennyisége a nitrát-tartalomnak köszönhetően a nyári hónapokban kevesebb. A Duna vizét a jelenleg már érvényben nem lévő, de a mérések elvégzésekor még alkalmazott, MSZ 12749: 1993 szabványban rögzített módon minősítjük. Meg kell jegyeznünk, hogy ezt a szabványt - elsősorban foghíjas biológiai vizsgálati köre miatt - sok kritika érte (Kiss és mts-ai, 2005; Királykuti és mts-ai, 2008). A nitrogénháztartás jellemzői közül kizárólag a szervetlen nitrogén mennyiségére vonatkozóan állapít meg határértéket. Az elemzéshez kiválasztott három év (1990, 1999 és 2008) vízminősítését az 1. táblázat tartalmazza a rajkai, medvei és a komáromi szakaszon. Az 1. táblázat adatai alapján szembetűnő, hogy az ammónium-nitrogén összetevő kémiai mennyisége alapján mindhárom mintavételi helyen 1990-ben a II., míg a másik két vizsgálati évben a Duna vize az I. vízminőségi osztályba sorolható. Míg a nitrit-nitrogén mértékadó koncentráció értékek alapján a folyó vizsgált szakasza 1990-ben és 1999ben a III. kategóriába tartozik, addig 2008-ban a II. osztályba sorolandó minősítést érdemel. Bár a nitrát-nitrogén mennyisége az idő előre haladtával szintén csökkenő tendenciát mutat, mindegyik mintavételi helyen és évben a II. vízminőségi osztályba került besorolásra. 1. táblázat: A Duna rajkai, medvei és komáromi szakasza vízminősítése nitrogénháztartási jellemzők alapján Table 1. The water qualification of the Danube at the stations of Rajka, Medve and Komárom based on the chemical data of the nitrogen species Mintavételi hely Vizsgálat éve NH/-N VízminőNOj-N VízminőNOj-N VízminőMintavételi hely Vizsgálat éve (m

f

i.r') ségi osztály (mg-1

1) ségi osztály (mg-l

1) ségi osztály 1990 0,400 II. 0,041 III. 3,230 II. Rajka 1999 0,140 I. 0,041 III. 3,100 II. 2008 0,047 I. 0,024 II. 2,400 II. 1990 0,330 11. 0,040 III. 3,340 II. Medve 1999 0,120 I. 0,042 III. 3,300 II. 2008 0,031 I. 0,020 II. 2,510 II. 1990 0,350 II. 0,040 III. 3,340 II. Komárom 1999 0,170 I. 0,048 III. 3,390 II. 2008 0,039 I. 0,021 II. 2,610 II. A fentiek tükrében megállapítható, hogy hosszútávon az ammónium- és nitrit-ion l-l vízminőségi osztályt előrelépett, míg a nitrát-ion mindhárom vizsgált évben a II. vízminőségi kategóriába tartozik. A szabvány értelmében a besorolt vízminőségi osztályok közül a legrosszabbat kell mértékadónak tekinteni, így a nitrogén-háztartás jellemzők alapján 1990-ben és 1999-ben a III., 2008-ban a II. vízminőségi osztályba tartozik a Duna vize. Összefoglalás Jelen munkánk során a Duna Rajka-Komárom szakaszán a nitrogénháztartás jellemzők (NH

4'-N, N0

2 -N, N0

3"-N, szerves nitrogén és összes nitrogén) mennyiségének időbeli és hossz-szelvény szerinti változását követtük nyomon az 1989-2008-ig terjedő időszakban. Három kiválasztott év (1990, 1999 és 2008) mérési adatai alapján összehasonlítottuk továbbá a mintavételi helyek vízminőségét. A mérési eredmények alátámasztják, hogy a Duna rajkai, medvei és komáromi szelvényében hosszútávon csökkent az összes nitrogén mennyisége. Igazolható, hogy az ammónium-ion mennyisége jelentősen, a nitrit- és nitrát-ioné kisebb mértékben csökkent az utóbbi két évtizedben. A szerves nitrogén a vizsgált időtartam második felében mutat koncentráció csökkenést. Az MSZ 12749:1993 szabványban rögzített vízminősítés szerint a Duna vize a nitrogénháztartás jellemzők alapján 1990-ben és 1999-ben a III., 2008-ban a II. vízminőségi osztályba tartozik a vizsgált szakaszon. Köszönetnyilvánítás: A szerzők köszönetüket fejezik ki Erdős Józsefnek, az EDU-KTVF Mérőállomás vezetőjének a szakmai támogatásáért. Irodalom Felföldy L. (1981): A vizek környezettana Általános hidrobiológia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Királykuli /., Stenger-Kovács Cs.. Kóbor I., PadisákJ. (2008): A Balaton litorális régiójának fizikai és kémiai állapota 2006-2007 között. Hidrológiai Közlöny 88: 84-86. Kiss G., Dévai Gy., Tóthmérész B., Szabó A., Reskóné Nagy M. (2005): A vízminőségi állapot hosszú távú változásainak többváltozós elemzése a Balaton példáján. Hidrológiai Közlöny 85: 57-59. KVM (2003): Magyar Nemzeti Jelentés az 1995. április 19-i kormányközi megállapodásban meghatározott közös magyar-szlovák monitoring 2002. évi tevékenységéről. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest Papp S. (2002): Biogeokémia Körfolyamatok a természetben. Veszprémi Egyetemi Kiadó. Veszprém. Papp S.. R. Kümmel (2005): Környezeti kémia. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém. Szabó A. P (2008): Háttérváltozók szerepe a Duna és a Tisza ökológiai minősítésében. Doktori (PhD) értekezés tézisei, Debreceni Egyetem, Debrecen. Szabó A., Dévai Gy., Tóthmérész B.,Horváth L„ T. Bartalis É. (2001): A Duna vízminőségének alakulása a komáromi keresztszelvényben. Hidr. Közlöny 81: 465-467 A kézirat beérkezett: 2010, július 9-én. Megjegyzés: Az MSZ 12749:1993 szabványban rögzített vízminősítés szerint az I. osztály: Kiváló víz, a II. osztály: Jó víz, a III. osztály: Tűrhető Hydrochemical investigation of the nitrogen species of the Danube between Rajka and Komárom (1848-1766 rkm) NagynéSzabó, A., Simon, G., Fördős, E., Vass, I., Erdős, J., Reményiné Vadász, I. Abstract: In the present work, the hydrochemical investigation results of the nitrogen species (NH/-N, NCK-N, N0

3"-N, organic nitrogen and total nitrogen) of the Danube were studied based on the measured chemical data originated from the sampling sections located at Rajka, Medve and Komárom (Hungary) under the authority of the Inspect, for Envir., Nature and Water of the North Transdanub. Region. The quantitative changes of the nitrogen species as a function of time and longitudinal section were examined in the period of 1989-2008. The results have revealed that the concentration of the total nitrogen content has been decreased in the long run. Keywords: Danube, hydrochemistry, nitrogen species. NAGYNÉ SZABÓ ANDREA 2002-ben végzett oki. környezetmérnökként a Veszprémi Egyetemen. 2006-ban szerzett PhD fokozatot a Pannon Egyetem Kémia Doktori Iskolájában, kutatómunkáját a Radiokémiai és Radioökológiai Intézetben végezte. 2007-ben oki. környezetirányítási szakértő képesítést szerzett. 2006. szeptembere óta oktat a Széchenyi István Egyetemen. A Fizika és Kémia Tanszék egyetemi docense. Kutatási területei: környezeti kémia, vízkémia, valamint atomerőmüvi korróziós, kontaminációs-dekontaminációs folyamatok vizsgálata. GRÁCZOL-FÖRDŐS ESZTER 2006-ban végzett okleveles vegyészként a Pannon Egyetemen. 2010-ben szerzett PhD fokozatot a Pannon Egyetem Kémia Doktori Iskolájában, kutatómunkáját a Szerves Kémiai Intézeti Tanszéken végezte. 2009. októbere óta oktat a Széchenyi István Egyetemen. A Fizika és Kémia Tanszék egyetemi adjunktusa. Kutatási területei: környezeti kémia, vízkémia, valamint fémorganikus kémia, katalízis karbén komplexekkel. SIMON GÁBOR 1983-ban végzett okleveles vegyészmérnökként a Veszprémi Vegyipari Egyetemen. 1983. szeptembere óta oktat a Széchenyi István Egyetemen. A Fizika és Kémia Tanszék egyetemi adjunktusa. Kutatási területei: környezeti kémia, víz, levegő, talaj és hulladék kémiai analízise. VASS ISTVÁN 1988-ban szerzett vegyészmérnöki oklevelet a Veszprémi Vegyipari Egyetemen. Az Észak-Dunántúli Környezetv, Felügyelőség, ill. jogelődje laboratóriumában kezdett dolgozni, ahol vízanalitikai, elsősorban klasszikus analitika, fotometriás és fémvizsgálatokkal foglalkozott. 1992-ben a Veszprémi Egyetemen analitikai minőségbiztosítási szakmérnöki oklevelet szerzett. Jelenleg az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Mérőállomásán minőségügyi vezetőként dolgozik. Szakterülete a víz, hulladék és talajvizsgálatok minőségbiztosítása, a laboratórium minőségügyi feladatainak összehangolása. REMÉNYINÉ VADÁSZ IBOLYA 1978-ban végzett okleveles vegyészmérnökként a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1978-1997. között a Graboplast ZRt. cégnél dolgozott fejlesztés vezetőként, amely során jelentős szerepet vállalt a környezetbarát technológiák kidolgozásában. 1997-től az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség laboratóriumában dolgozik a Klasszikus Analitikai Laboratórium vezetőjeként. 2003-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen hulladékgazdálkodás témában szakmérnöki diplomát szerzett. Jelenleg munkakörében elsősorban a hulladékgazdálkodás és a vízvédelem területén munkálkodik.