Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

2. szám - Nagy László: Szándékos károkozás árvízvédelmi gátaknál

32 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 2. SZ. sátorokban tartózkodnak. Tiszaszalók fele, Abád egyharma­da máris összeomlott." Tsank László Heves-Szolnok megyék alispánjának ápri­lis 4-én írt jelentéséből is kimaradt, hogy ki adott utasítást a Bug-gát megnyitására: A Tiszántúli részben kevésbé kedvező a helyzet: a tasko­nyi gát elszakadásával, ami március 25-én reggeli 6 órakor történt, az egyébként mentesített területek is árasztattak el az árvíz által. így Tiszaszalók községét nagy részben és A­bád községet pedig kis részben az ár által elborítottaknak ta­láltam, és mivel az Abád mellett levő úgynevezett "búg-gát" megnyittatott s ekként Tiszaderzs, Tiszaszentimre, Tiszai­gar, Tiszaszöllös stb. községek is veszélyeztettek. Mivel pe­dig úgy ezen gát átvágatása, valamint más óvintézkedések­nek elkésett és nem kellő eréllyel történt foganatosítása i­ránt az Örvény-abádi Tisza Szabályozási Társulat elnöke is panaszt emelt, a lehető intézkedéseket a helyszínen megtet­tem. Egyszersmind ezen ügy behatóbb megvizsgálásával a megyei főügyészt megbíztam, mely vizsgálatnak eredmé­nyeihez képest annak idejében a szükséges előterjesztést megtettem. A Bug-gát megnyitásával érintetté vált az Örvény-abádi Ti­sza szabályozó Társulat, melynek társelnöke Borbély Miklós 1876. augusztus hó 8-án a következő levélben felhívta a Mi­niszterelnök figyelmét, hogy a topográfiai viszonyok miatt To­kajtól a Körösökig egy nagy társulat alakítása volna szükséges (OL-K173-1876-4-9363). Ebben a levélben kitért a Bug-gát megnyitására is (részlet): „míg az 1873. április 7-én kiadott hivatalos kimutatás sze­rint a Tisza völgy egész területén az ármentesítés holdanként átlag 11 fit, 5 kr-ba kerül, az Örvény-abádi Társulat 7 területén a fennebbi szerencsétlen időszakban létrejött kedvezőtlen alaku­lási viszonyoknál fogva - az ármentesítés holdanként 25 forin­tot igényelt. Ehhez járul: hogy az idei árvíz - részint a szomszéd társulat vétkes mulasztása - részint az itteni közigazgatási közeg önha­talmú eljárása folytán 8 - ezen társulat területére bocsátván, az­által a társulati mentett tér egy tetemes részén a vetések meg­semmisítettek, és a védtöltések a víz ostromának két oldalról kitéve annyira leszálltak, és lejtői annyira lemosódtak, hogy a­zok teljes helyreállítására az idén június elején készült mérnöki számítás szerint 150000 forint roppant összeg szükségeltetik." 8. Összefoglalás Jelen közlemény célja felhívni a figyelmet egy relatíve ritkán előforduló - az összes gátszakadás mintegy kevesebb, mint 3 %-t kitevő - tönkremeneteli mechanizmusra. Koráb­ban „erőszakos átvágás"-nak nevezett gyűjtőnév helyett ja­vasolható a „külső behatás", vagy „szándékos rongálás" használata. A figyelem felhívás célja az is, hogy a vízügy­ben dolgozók árvízkor gondoljanak ezekre a lehetőségekre is munkájukat végezvén, mert az emberi gondolkozásból nincs kitörölve a szándékos károkozás. A Kárpát-medence árvízvédekezésének történelméből sok további példát lehet még említeni arra, hogy milyen ká­rok keletkeztek hibás döntések, szándékos károkozások kö­vetkeztében. A XIX. században nem voltak egyértelműen 'Borbély Miklós másik levelében (OL-K173-1876-4-9363) a követke­zőt ítja: „Társulatunk is 1858-ban a császári pátens értelme szerint a 23000 hold területtel a nagy Hevesi Társulatból elszakíttatván, ... kényszeríttetett társulattá alakulni és 15000 öl (28440 m) töltést építe­ni. Ha csak az eddigi költségeket tekintjük, akkor midőn Társulatunk árterén a megmentett területek 1/3 része (szikes természeténél fogva) örök áron 30 forintért árultatik és adatik el, akkor egy hold mentesítése 36 forintba került." 8 A Bug-gát hatósági megnyitása. szabályozva a feladatok, felelősségek és jogkörök. Ebből e­redően a szükségesnél több hibás döntés született hatósági szinten is. Jelenleg gátmegnyitást rendkívüli árvízvédekezés alatt a 232/1996. (XII. 26.) Kormány rendelet (a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól) 15 §. (4) bekezdése szerint „a vízügyi igazgató a nagyobb kár elhárítása érdekében": „öjindokolt esetben - a védelmi bizottság elnökének egyet­értésével - árvízi szükségtározó igénybevételére a miniszternek (kormánybiztosnak) a Törzs útján javaslatot tehet; c) az árvizeket és a belvizeket a miniszter (kormánybiztos) engedélyével ideiglenes tározó területekre (vésztározókba) ve­zetheti." Tehát tározó megnyitást csak a miniszter (kormánybiztos) rendelhet el, hatásköre az egész országra kiterjed. Minden más ilyen jellegű tevékenység illegálisnak számít, és büntetendő. Irodalom Baars S., Van Kempen I. M. (2009): The Causes and Mechanisms of Historical Dike Failures in the Netherlands, E-WAter, Official Pub­lication of the Europ. Water Association (EWA), ISSN 1994-8549. Bara S. (1997): Töltésszakadások 1945 előtt a TIVIZIG területén, 1996. Kézirat. Csibrán Z. (1999): Tiszafüred-Csongrád közötti tiszai töltésszakadá­sok, Kézirat. Dabolczi J. (1963): Árvíz és védekezés a Zagyván és a Tárnán, VK. pp. 333-341. Durst Z. (1943): A tiszai árvédelem (1940), VK., 1-2. szám. pp. 47-58. Fejér L. (1997): Árvizek és belvizek szorításában, Vízü. Tört. Füz., 15. Fejér L. szerk. (2001): Vizeink krónikája, Vízü, Músz. Levlét.és Kgyt. Fekete M.: Rába-szabályozó társulat történeti áttekintése 1873-1948, Kézirat. Góg 1. (1983): Szigetelő falak a Kettős-Körös jobb oldali töltésében. Vízgazdálkodás, 6. szám, pp. 7-8. Gyulai R. (1896): Az Alsó-csallóközi és Csillizközi Egyesült Armente­sítö és Alsó-csallóközi Belvízlevezető Társulat története. Kalligram K. 2003, Pozsony. Korbély J. (1937): A Tisza szabályozása, Magyar Nemzet Könyv és Lapkiadó, Debrecen. Kovács D. szerk. (1979): Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, vízi utak Magyarországon, Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. Kováts I. (1884): Egy szegény pórfiú önéletrajza. Kvassay J. (1900): A Duna- és Tiszavölgyi ármentesítő társulatokra vonatkozó statistikai adatok. Pátria írod, V. és nyomdai rt„ Bpest. Kvassay J. (1913): A vízi társulatokra vonatkozó statistikai adatok, Pal­las részvénytársaság nyomdája, Budapest, Nagy L. (2002): 200 Years Dike Failures in the Carpathian Basin. Pro­ceedings of the 2 n d International Symposium on Flood Defence (ISFD'2002), Beijing, Balkema Publishers, pp. 786-793. Nagy L. (2003): Árvízvédelmi gátak szakadásai. MHT Vándorgyűlés, Szolnok. Nagy L. (2007): Az 1876 évi árvizek, Fejezetek a vízügy múltjából c. sorozat 11. kötete. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kiadványa, Innova-Print Kft. nyomda, ISBN 978-963-87073-5-2. Nagy L. (2008): Kárpát-medencei gátszakadások évenkénti megoszlá­sa, Hidrológiai Közlöny, 3. szám, pp 10 - 12. Pataki B. (1943): A Duna 1940 évi árvize, VK., 1-2. szám. pp. 37-47. Reizner J. (1899): Szeged története. Réthly A. (1998): Időjárási események és elemi csapások Magyaror­szágon. 180l-l900-ig, I. és II. kötet, OMSZ, Budapest. Sümegi M. (2003): A Rába 1883. évi árvizének 120. évfordulóján. Hidrológiai Közlöny, 6. szám, pp. 380-384. Szalacsy L. (1896): A Rábaszabályozó Társulat története és müveinek leírása, Légrády testvérek, Budapest. Tavy L. (1943): A kisebb folyók 1940. évi tavaszi árvizeinek tapaszta­latai. VK. 1-2. szám, pp. 158-166. Viorel, L. (2007): Fehér-Körös gátszakadások, kézirat. Zawadowski A. (1891): Magyarország vizeinek statistikája I.-II., M. Kir. Statistikai Hivatal, Budapest. A kézirat beérkezett: 2010. április 23. NAGY LÁSZLÓ - PhD, oki. mérnök, a Budapesti Műszaki és Gazda­ságtudományi Egyetem Geotechnikai Tanszékének docense. Damage causing at flood levees Nagy, L.

Next

/
Thumbnails
Contents