Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
1. szám - Bardóczy Lajos–Ligetvári Ferenc–Bardóczyné Székely Emőke: Víztelenített szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezésének és hasznosításának számítási alapjai
9 Víztelenített szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezésének és hasznosításának számítási alapjai Bardóczy Lajos 1 - Ligetvári Ferenc 2 - Bardóczyné Székely Emőke' 11055. Budapest. Szalay u. 3. Kivonat: A növénytermesztés tápanyagellátása a klasszikus szerves trágyázáson alapult. Már a XIX. század végén kutatóintézeti összefüggés-vizsgálatok történtek Magyarországon is. Oroszlány 1941-ben publikálta a fekál- és szennyvíz hasznosításáról alkotott véleményét. Az utóbbi időben többször említés történik a magas szerves anyag tartalmú szennyvíz-iszap mezőgazdasági hasznosításáról. A vidéki települések gyakran felvetik az iszaphasznosítás széleskörű lehetőségét. Ehhez viszont közelítő számításra alkalmas becslés nem áll rendelkezésre, vagyis hogy milyen minőségű és mennyiségű iszap, hány évig, milyen feltételekkel helyezhető el a mezőgazdasági területekre. Ezekre a kérdésekre magyar rövidítések és egyszerű képletek alkalmazásával keressük a választ. Kulcsszavak: víztelenített szennyvíziszap, növénytermesztés, termőtalaj, tápanyag igény, nehézfém tartalom. A kis mennyiségben keletkező szerves trágya és a nagy energia felhasználás révén előállított műtrágya helyettesítésére azt a célt tűztük magunk elé, hogy a magyar mezőgazdaság részére olyan segítséget nyújtsunk, ami a szennyvíziszap elhelyezéséhez jól kezelhető eljárást nyújt. Megítélésünk szerint azért van erre szükség, mert a mezőgazdaság várható megújulásával párhuzamosan egyre inkább sorra kerülhet kedvező körülmények között a szennyvíziszap ártalmatlanításának természetes körülmények közötti igénye mi több - annak hasznosítása mellett.(Juhász, 2002) Az eljárás ismert, de mind a számítás, mind az ellenőrzés szempontjából a meglévő összefüggések igen nehézkesek. További probléma az is, hogy a képletek öszszeállításának logikáját -a felhasználni kívánók jelentős része- nehezen kezelhetőnek tartja. Az ismert gondok kiküszöbölésére részletes magyarázattal szolgálunk, azok létrejöttéről, s a képletekben szereplő nehezen kezelhető kifejezéseket magyarítással tesszük a gyakorlat számára könnyebben alkalmazhatóvá. Feltételezések szerint az elhelyezés tervezése és annak ellenőrzése a magyar nyelvű rövidítésekkel könnyebben kezelhetővé teszik annak alkalmazását. Például egy kis település önkormányzati szakemberei saját maguk is elvégezhetik a szükséges számításokat, ellenőrizhetik, mivel jár a választott megoldás, így felelősen dönthetnek az esetleges alkalmazásról. Mindez hozzájárul a tájpotenciál növeléséhez, ill. a vidékfejlesztés eredményes megvalósításához. 1. A szennyvíz-iszap mennyiségi és minőségi jellemzői A szennyvíz-iszap mezőgazdasági hasznosítását az iszap minősége, a talaj fizikai és kémiai jellemzői, ill. a termesztett növény tulajdonságai együttesen határozzák meg. A mennyiségi és minőségi jellemzőket részletes vizsgálatokkal kell alátámasztani. Szennyvíziszap hasznosítás esetén a legfontosabb tényezők: - a kihelyezendő iszap mennyiségének a megállapítása (m 3/d, vagy m 3 /év) Az iszap minőségére vonatkozólag: - a víz-, ill. száraz anyag tartalom meghatározása (%-os formában megadva) - az összes száraz anyag tartalom szerves és szervetlen része (%) - a növényi makro tápanyag-tartalom: N, P, K, Ca (mg/ kg szárazanyag) - a mikroelem-tartalom: B, Mn, Fe, Cu, Zn, Cd, Pb, Ni, Hg, Cr (mg/kg szárazanyag) - talajtani szempontból egyéb lényeges összetevők: Na, Mg, S0 4" 2, Cl mg/kg szárazanyag). 2. A mezőgazdasági elhelyezés előfeltételei A témához kapcsolódóan csak rövid, vázlatos ismertetést adunk, a teljesség igénye nélkül, hangsúlyozva, hogy minden esetben betartandók az ide vonatkozó jogszabályok és irányelvek. 2.1. Közegészségügyi és elhelyezési korlátozások A korlátozások vonatkozásában kiemelendők: a sugárzó anyagok, toxikus anyagok, a fekáliás szennyezettség (coliform szám, szalmonella mennyiség, életképes bélféreg peték száma, protozoaciszták stb.). A szennyvíz-iszappal kapcsolatos korlátozások három főbb csoportját kell szem előtt tartani: Közegészségügyi korlátozás nélküli elhelyezhetőség: - mezőgazdasági területen elhelyezhető az a szennyvíziszap, amely nem tartalmaz, vagy ha igen, akkor csak - a jogszabályban meghatározott mennyiségnél kevesebb sugárzó anyag, toxikus anyag és bakteriális szenynyezettség található benne. Közegészségügyi korlátozással: - mezőgazdasági területen- elhelyezhető az a szennyvíz-iszap, amely a következő szennyvizek tisztítása során keletkezik: - települési szennyvizek, mérgező vagy sugárzó anyagot nem tartalmazó szennyvizek, - háztartási (szociális) szennyvízzel együtt elvezetett, ahhoz hasonló tulajdonságú szennyvizek, - olyan ipari szennyvizek (pl.: tejüzemi, húsüzemi stb. szennyvizek), amelyeknél kórokozó mikroorganizmusok jelenléte nem valószínű. Közegészségügyi korlátozással sem helyezhető el: - az a szennyvíziszap, amelyik olyan vegyi anyagot tartalmaz (pl.: gyártástechnológiából adódóan), amely a talajra, növényekre, állati vagy emberi szervezetre káros hatású, csak külön elbírálás alapján (egyedi határérték megállapításával) szabad a mezőgazdaságban felhasználni, vagy felhasználása - egyáltalában - nem lehetséges. (Csathó, 1994) Tekintetbe kell továbbá venni, az elhelyezésre szánt terület egyes létesítményektől való - a törvényben szabályozott - védőtávolságot, valamint a termesztett növényre vonatkozó korlátozásokat. Igen fontos figyelembe venni a vegetációs időszakban az egyes növényfajták termesztésének előírások szerinti korlátait (Vermes, 1998). A folyékony szennyvíz-iszap injektálása további követelményekkel jár, pl.: szennyvíz-iszap talajba injektálásakor a feltételeket esetenkénti hidrogeológiai szakvélemény alapján felül kell vizsgálni. 3. Az iszapelhelyezésre vonatkozó legfontosabb számítások A közölt összefüggések alapjául Vermes László „Hulladékgazdálkodás Hulladékhasznosítás" című könyve, valamint az interneten fellelhető alábbi weblap: http// www.kutdiak.hu/diak/nzs/viz4.htm szolgál, de a számításokra vonatkozó teljes anyagot a jobb kezelhetőség és felismerhetőség érdekében teljesen átdolgoztuk, mondhatnánk azt is, hogy magyarítottuk, éppen a bevezetőben részletezett felhasználók érdekében.
