Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

2. szám - Scheuer Gyula: Az Afar-mélyvöld Dzsibutihoz tartozó részének hidrotermái, hévforrásai és kiválásaik vizsgálata

SCHEUER GY.: Az Afar-mély fo ld hidrotermá i ... 9 1. táblázat. Az Asszál tó és a partja közelében fakadó hévforrás vízkémiai vizsgálataiknak eredményei Minta helye Asszal-tó Asszal-forrás Nyomelemek ng/l Minta helye Asszal-tó Asszal-forrás Asszál tó Asszál forrás Hőmérséklet°C 53 pH 7,09 7,06 Cr 100 50 össz. só mg/l 334,000 33,300 Zn 50 294 mg/l ee% mg/l ee% CO 100 50 Na ++K* 96580 74,52 9457 66,80 Ni 200 50 Ca" 2,420 2,10 3080 26,10 Ba 711 68 Mg" 12,800 18,2 394 5,44 Al 160 240 Fe + + 2,200 1,37 0,5 ­Cu 6500 349 Mn" 6,000 3,78 0,1 ­Sr 81600 36,100 Cl 183,000 90,10 20,100 98,90 Mo 100 50 S0 4 ­26,300 9,57 233 0,85 B 36,000 33802 HCCV 6,1 ­6,1 ­Pb 300 100 P0„ 1,7 ­1,0 ­Cd 2,5 50 H zSiO, 20,3 ­2,0 ­Li 5,560 2040 Víztipus Nátrium magnézium mangános, vasas kloridos szulfátos víz, só-kiválásokkal Nátrium kalcium kloridos víz sólerakódás As 300 200 A vizsgálatok a MÁFI laboratóriumában készültek Bartha András irányításával. E helyen mondok kö­szö netet a vizsgálatokért . . 10 km 4, ábra. A paleo Assza/ tó helyszínrajza. Vellutini P. ­Piguet P. nyomán 1. A paleo tó kiterjedése, 2. Az Asszál tó visszahúzódásából származó sómezö. A tó peremén és annak mentén több helyen magas hő­mérsékletű és oldott sótartalmú sós források fakadnak, amelyeknek környezetében is sókiválások tapasztal­hatók. Waring G.A. közli még, hogy a tó déli partján fakadó 74°C-os hévforrás csoportnál a tengerszint alatt hatalmas travertíno lerakódás található. Ebből megál­lapítható, hogy ez a forrásvízi mészkő előfordulás az af­rikai kontinensnek térszínileg legmélyebben fekvő fel­halmozódása. Megjegyzem, hogy a Waring G.A. által említett travertino előfordulást nem sikerült azonosítani, továbbá a francia szakirodalom sem említi meg, amely részletesen ismerteti a tó körüli földtani viszonyokat. Waring G.A említi még, hogy a tótól délnyugatra 5 km­re is 84°C-os további sós hévizek törnek fel. Az irodalom szerint az Asszál paleo tó mérete lénye­gesen meghaladta a mait /4. ábra/. A mellékelt ábrán lát­ható, hogy a paleo Asszál tó kiterjedt egykor a közelben fekvő depressziók területeire is és a leírás szerint csak az alsó holocéntől kezdve alakult ki a mai helyzet. Az Asszál tó körüli változatos korú és kiterjedésű kő­zetek dinamikusan változó földtörténeti eseménysorokat rögzítenek. Az Asszál tó depressziójába betorkoló Ka­lun nevű mély kanyonban feltárt bazaltok a vizsgála­tok szerint az un. Dalha sorozathoz tartoznak, ame­lyek 9-4 millió évek közötti bazalt vulkánosságból ke­letkeztek. Ezen kívül riolitos vulkáni szórt lávát is kimu­tattak. Ilyen savanyú lávát regisztráltak a tótól délkeletre is az Eger' aleyta-i részen északnyugat-délkelet irányú vonulatban. Ezek 9,0 millió éveseknek bizonyultak. Majd korban a 3,5-1,25 millió évek közötti kitörésekből származó vulkánitok következnek a tó körül. Ezek a Stratoi'de sorozathoz tartoznak. A tótól délkeletre, il­letve a tó és a Gubet-i öböl közötti területen a 0,7 mil­lió évtől újra induló és máig tartó un. Asszali sorozat­nak vulkanitjait mutathatták ki. E terület ma is működő vulkánja az Ardukoba. A mai Asszál tó 50 km 2 nagyságú és vízháztartása ne­gatív ezért visszahúzódóban van. Ebből származik a tó é­szaknyugati részéhez csatlakozva az un. sómező. A vizs­gálatok kimutatták, hogy a paleo Asszál tó 1100 km 2 nagyságú volt. E paleo tóban 7500 évvel ezelőtt jelentős elterjedésü és nagyságú tavi mészkő képződött, amely gyengén és közepesen cementált kőzetlisztből áll. Majd a középső holocénben gipsz képződött, amelynek változa­tos színű rétegei a tó körül megfigyelhetők. E gipsz réte­gekből változatos nagyságú és kifej lődésű gipsz kristá­lyokat gyűjtenek a helyiek és ezeket értékesítik. A mai tónál a partok mentén durva szemcséjű sót bányásznak. A tó körüli sziklákat párából kivált sókéreg borítja. Az Asszál tónál a déli és nyugati oldalon vannak hidrotermák és források. Az egyik jelentős hidroterma előfordulás a Goungouanta, amely a Kalun völgy bejá­ratánál található. A tó és a partjai mentén fakadó hévforrások - hid­rotermák vízháztartását és vízforgalmukat vizsgálva megállapítható, hogy a forró és száraz arid klíma mellett a felszín alatti vízkészletek nem származhat­nak a környező területeken történő csapadék beszi­várgásból. Ezért olyan távoli területekre kell kiterjeszte­ni az ilyen irányú vizsgálatokat, ahonnan a folyamatosan megújuló felszín alatti vízkészletek származtathatók. Az Asszál tó vízmérlegében a kivételi oldalon tó nagy felülete miatt óriási párolgási veszteség jelentke­zik, amelyet a befolyó felszíni vizek és a feltörő források ma már csak részlegesen pótolnak. A helyi és környezeti adottságok nyújtotta lehetőségeket figyelembe véve ön­ként adódik az a korlátozott vízutánpótlódás is, hogy a kb. 12 km távolságban levő tenger felöl történhet fel­szín alatti vízátadás. A tó és a tenger között valószí­nűsített felszín alatti vízkörforgalmat a nagy hidraulikus

Next

/
Thumbnails
Contents