Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

2. szám - Dobos Irma: Zsigmondy Béla (1848–1916) vízépítő mérnök szoboravatása Szegeden

4 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 2. SZ. Alkotásának bemutatása előtt ismerjük meg Zsigmondy Bélát, aki 1848. március 7-én Pesten született a neves pesti ügyvéd Zsigmondy Pál és Jármay Vilma hét gyermeke közül a harmadik Az akkori 6 osztályos felső reáliskola elvégzése után másfél évig az Államvasutak Társaságának pesti javítóműhelyében gyakornokoskodott. Az 1860-as években a hazánkban megindult iparosítás hatására sok magyar fiatal igyekezett külföldön műszaki ismereteket szerezni, többek között Svájcban, a zürichi politechnikumban. Ide jelentkezett Zsigmondy Béla is és 1867-70 között annak „gépész-mütani" (Mechanischtechnische Schule) hallgatója lett Nagybátyja, Zsigmondy Vilmos véleménye az volt, hogy „Ha a gyakorlat terén némi elismerést kivívnom sikerült, ezt egyes egyedül geológiai ... és paleontológiái tanulmányoknak köszönhetem". Ennek hatására azután Zsigmondy Béla az 186869. tanévtől geológiát is hallgatott. Hazatérve a gépészmérnöki oklevéllel a M. Kir. Földtani Intézetben kapott az igazgató, Böckh János mellett gyakornoki beosztást. Itt újabb földtani ismeretre tett szert, főként a Kárpát-medencéről, s amikor 1872-ben nagybátyja maga mellé vette, akkor a pesti városligeti kút létesítésébe már be tudott kapcsolódni. Az eredményes munkában való részvételéért a törvényhatóság pénzjutalomban részesítette. Zsigmondy Vilmos időközben, már 1876-ban körlevélben tudatta, hogy vállalatát Zsigmondy Bélára ruházza át, aki azután több irányú munkát végzett. A vízfeltáráson kívül Szegeden talajmechanikai munkát, majd a fővárosban a hidak, az Országház építése előtt a talajviszonyok feltárásában jeleskedett. Olaszországban, Ausztriában, Oláh-országban a cseh Teplic fürdőben ugyancsak hasonló jellegű munkája sikeresen zárult. Olaszországban mintegy 1000 m össz-mélységben 10 fúrást mélyített. Részt vett a fiumei, a buziási munkálatokban, és az első vízfeltáró fúrását a Pest megyei Káván, majd a gánóci fürdőn létesítette. Kiemelkedő vízfeltáró munkája akkor kezdődött, amikor Hódmezővásárhely vezetősége elhatározta, hogy „közegészségügye megjavítására nyilvános közhasználatra szánt ártézi kutat létesít" . A fúrást nem Zsigmondy Béla kezdte, hanem csak az első eredménytelen munka után, 1880-ban őneki sikerült egy 197,84 m mély kutat a városnak átadni (Halaváts 1890). Ez az artézi kút indította ezután el a következő sikeres munkáit, így Szentesen, majd következtek a többiek, és 40 év alatt összesen 414 vízfeltáró fúrás, illetve kút kivitelezése fűződik nevéhez. A szegedi 1879. évi nagy árvízkatasztrófa után az újjáépítésben a körtöltés megépítésén kívül szerepelt a város egészséges ivóvízzel való ellátása. Az első terv 1883ban készült el, amely a Maros beömlése felett a Tiszából, tehát felszíni vízből kívánta a vízellátást biztosítani. A jelentős költségek miatt ezt nem tudta vállalni a város. Ekkor a környék sikeres fúrásait figyelembe véve a város megkereste Zsigmondy Bélát, és 1886-ban az artézi kút DOBOS IRMA fúrására a szerződést a közgyűlés is jóváhagyta. Rövid 10 hónap alatt elkészült a kút a Tisza Lajos körút és a Budapesti, később a Kossuth Lajos sugárút találkozásánál, a MÁV Igazgatóság előtti téren 226,69 m mélységgel, s 24 óránként 550 000 liter 21,2° C hőmérsékletű kissé kénes szagú vizet adott a felszín felett 1 m magasságban. A kút mellett egy nagyon szép, díszes felépítményt létesített Steinhardt Antal és Lang Adolf 1896ban, amelynek oldalain több kifolyó ontotta a jó ivóvizet, és ebből vezették el langyos vizet a gőzfürdőbe is (Péter 1986). Ekkor Zsigmondy Béla 39 éves, s egy ilyen fiatalkori mérnököt ábrázol nagyon helyesen a Tóth Sándor szobrászművész által mindannyiunk, különösképp Szeged város polgárai részére mintázott szobor, amely egyrészt mementóként a szegedi nagy árvízre, másrészt az ennek hatására elkészült első artézi kútra utal. A kút ugyan már nincs, de azóta is a felszín alatti mélyfúrású kutak hozzák fel a lakosság részére a kifogástalan minőségű ivóvizet. Kiemelkedő létesítményei mellett aktív részese volt a különböző hazai (Magyarhoni Földtani Társulat) és külföldi szakegyesületek, rendezvények munkáiban, ahol a fúrás-technikában alkotott legújabb eredményeiről számolt be. A'Tecklenburg emlékérem" ezüst érmét a Bohrtechniker Versammlung tiszteletbeli tagjaként kapta meg, 1915-ben középítési tanácsosi címet adományozott neki az Országos Középítési Tanács, a mérnökegylet tiszteleti tagjává választotta 1916-ban. Hosszú ideig az artézi kút hirdette a kiváló mérnök kiemelkedő munkáját, de ezen túl az alkotó képmása mindenkor és mindenkinek elmondja, hogy ő adta a városnak az első egészséges ivóvizet adó kutat. Ezek után tiszteletünk jeléül hajtsunk fejet hazánk e jelentős személyisége előtt, elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki a városnak, hogy a megmintázását végző Tóth Sándor szobrászművész nagyszerű munkájával megajándékozta a város polgárait. Irodalom Csath B. 1983: A Zsigmondyak szerepe a magyar vízkutatás és fúrás történetében. - Vízógyi Történeti Füzetek 12. Budapest, VIZDOK. Derczeni Dercsényi J.1836: Az artézi kutakról, honunkra alkalmazva. Tudománytár, Buda. 132-151 Dobos I 1998: Zsigmondy Béla, a geológus. (In: Zsigmondy Béla 1848 -1916). - Magyar Olajipari Múzeum, Zalaegerszeg, 6-10, Halaváts Gy. 1878. Az artézi kutak fúrásáról. - Vasárnapi Újság 42. 669-671. Halaváts Gy. 1891: A szegedi két artézi kút.— M. Kir. Földtani Intézet Évkönyve, 9. 79-97. Halaváts Gy. 1894-96:: Az Alföld Duna-Tisza közötti részének földtani viszonyai. -AM. Kir. Földtani Intézet Évkönyve, 11. 151-155. Péter L. 1986: Szeged. Panoráma. Budapest. Zsigmondy B. - Kuklay B. 1880: Talajfúrások Szegeden. Szeged. A szegedi fúrásokról. 1907: - A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, .374. Zsigmondy Béla (-ról), 1916: — A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. 50/26. 179-180. A kézirat beérkezett: 2009. november 6-án dr., euro- es aranydiplomás geológus. 1950-ben kap doktori diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. A szegedi egyetemen, majd a M. Áll. Földtani Intézetben dolgozik. 1954-1958 között a szénkutatás, ettől kezdve a felszín alatti vízkutatás a munkaterülete. 1966-1968 között Kubában szakértőként dolgozott. Főiskolai és egyetemi oktatásban több mint 10 év óta vesz részt. Több tudományos egyesület aktív tagja.